Szűkítés


Kiválasztott Címke

versenyképesség

Minden Címke 726


Jelenleg 1 bejegyzés található versenyképesség cimkével

Versenyképesebb üzleti környezetre van szükség

    • fokep
    •  dsc9750 2
    •  dsc9759 2
  • Előző
  • Következő

A kormánynak is számos további tennivalója van a magyarországi üzleti környezet alakításában azért, hogy az elsősorban kisebb méretű vállalkozások is nagyobb lehetőséget kapjanak versenyképességük javítására, innovációjuk erősítésére. Ez is kiolvasható a kormány felkérésére, az NKE kutatócsoportja által heteken belül elkészülő tanulmányból, amelynek módszertanát és fontosabb megállapításait egy workshop keretében ismertették a szakemberek.

A kormányzati képességek vizsgálatával foglalkozó Jó Állam Jelentés egyik fontos, speciális területe a versenyképesség és az üzleti környezet kapcsolatának kutatása. Ezzel arra a kérdésre is keresik a választ a szakemberek, hogy a kormányzat hogyan tud hozzájárulni egy versenyképesebb, vállalkozóbarátabb üzleti környezet kialakításához. A kormány múlt év végén kérte fel az NKE keretében működő Államkutatási és Fejlesztési Intézetet (ÁKFI), hogy készítsen egy átfogó, empirikus mérésekre és nemzetközi összehasonlításokra alapozott felmérést a témában. „A tanulmány, amely heteken belül végső formát nyer, fontos mérföldkő lehet az egyetemen folyó államkutatások és a versenyképességgel kapcsolatos egyéb kutatások között”- mondta el Dr. Kaiser Tamás egyetemi docens, az ÁKFI tudományos igazgatója.

A versenyképességgel kapcsolatos kutatás egyik fontos oka, hogy több nemzetközi kutatóintézetnél is jelentősen visszacsúszott Magyarország a versenyképességi rangsorokban. „Akkor beszélhetünk versenyképes nemzetről, ha az állam olyan üzleti környezetet képes teremteni, hogy a vállalkozások úgy állítanak elő nagy hozzáadott értéket, hogy közben a lakosság életszínvonala is növekszik”- fogalmazott a rendezvényen Prof. Dr. Csath Magdolna. Az NKE magántanára, aki egyben a nemrég megalakult Nemzeti Versenyképességi Tanács tagja is, úgy látja, hogy az üzleti környezet mellett a társadalmi tőke erősítésére is szükség van, amiben az államnak szintén fontos szerepe kell, hogy legyen. „A kormánynak abban is feladata van, hogy növelje az ország fejlettségi szintjét például azzal, hogy ösztönzi és a saját eszközeivel támogatja az olcsó munkaerővel való versenyzésről való áttérést a tudással és az innovációval történő versenyelőny szerzésre.” - fogalmazott Csath Magdolna. Az egyetemi kutatócsoport által készített tanulmány egyfajta helyzetképet ad az üzleti környezet és a versenyképesség kapcsolatáról Magyarországon. A minél átfogóbb és valósabb kép kialakításának érdekében többféle módszert használtak a kutatók, így például online kérdőíves és személyes kikérdezéses felméréseket készítettek, mélyinterjúkat folytattak le vállalkozások vezetőivel a V4 országokban, továbbá készültek interjúk hazai nagyvállalati vezetőkkel is.  A regionális eltérések megismerésére kiscsoportos vitákat is szerveztek két kevésbé fejlett régióban. A felmérésekben és az interjúkban a többi között értékeltették a megkérdezettekkel az üzleti környezetet általában, továbbá a verseny tisztaságát, a pályázatokhoz, közbeszerzésekhez való hozzáférés lehetőségét, vagy az állami működés vállalkozásokat érintő tevékenységével való elégedettséget.

Előzetes véleményként fogalmazódott meg a rendezvényen, hogy továbbra is nagyok a regionális eltérések bizonyos állami szolgáltatások, így például az elektronikus ügyintézéshez való hozzáférés esetében, de nem tartják a cégek megfelelőnek a közbeszerzés átláthatóságát, a bürokrácia-csökkentés mértéket, és a válaszadók többsége szerint az e-kormányzás rendszere sem fejlett még eléggé. A felmérés során is megfogalmazódott, hogy továbbra is alacsony szintű az együttműködés a felsőoktatás, az állami kutatóintézetek és az üzleti világ között. Csath Magdolna szerint a kkv-kategória használatát is át kellene gondolni, hiszen ez elfedi a valós üzleti életben tapasztalható eltéréseket az egyes cégtípusok között, így ronthatja a döntéshozatal eredményességét. A vizsgálat igazolta, hogy nagyok az eltérések a tipikus kisvállalkozások és a nagy cégek üzleti környezete között.

A felmérés szerint a kisebb méretű vállalkozásokat különösen hátrányosan érinti a folyamatosan változó jogszabályi környezet. Emiatt bizonytalannak érzik a jövőjüket, nem tudnak előre tervezni. Szóba kerültek olyan konkrét példák is, amikor egy jelentési kötelezettség határideje előtt egy héttel változtatták meg a jelentés elvárt szerkezetét, amit már figyelembe kellett venniük a cégeknek a beadáskor. Az ilyen előre nem látható, váratlan változtatás különösen a kisebb cégeknek okoz nagy problémát. Ugyanakkor a különböző hatósági ellenőrzésekkel kapcsolatban alapvetően pozitívan nyilatkoztak a vállalkozások, sőt hangsúlyozták, hogy a feketegazdaság további szűkítése, a szabálytalanul működő cégek kiszorítása a piacról, minden tisztességesen működő cégnek előnyére lenne.

Az NKE kutatócsoportjának jelentése heteken belül elnyeri végső formáját és a kutatók remélik, hogy ezzel is segíteni tudják majd a kormányzat versenyképesség javítással kapcsolatos törekvéseit. A workshop a KÖFOP 2.1.2, „A jó kormányzást megalapozó közszolgálat-fejlesztés” című projekt keretében valósult meg.


Csath Magdolnát is beválasztották a tavaly októberben megalakult Nemzeti Versenyképességi Tanács tagjai közé. Ennek apropóján is beszélgettünk az NKE magántanárával.

Úgy tűnik, hogy kormányzati körökben is egyre inkább felismerik azt, hogy a következő időszak egyik legfontosabb gazdaságpolitikai célkitűzése az ország versenyképességének a javítása. Mit tud tenni ennek érdekében a Nemzeti Versenyképességi Tanács?

Az utóbbi években - több nemzetközi és hazai versenyképesség-elemző szerint is - romlott a magyar gazdaság és társadalom versenyképessége. A romlás mértéke attól függ, hogy melyik intézmény pontosan mit is vizsgál. Közülük a Világgazdasági Fórum (WEF) végzi a legátfogóbb elemzést. A 2016-17-es tanulmányuk szerint az elemzett 138 ország között Magyarország a 69. helyen volt, ami 6 hellyel rosszabb, mint az előző évben. Viszont a svájci IMD 2016. évi tanulmánya szerint a vizsgált 61 ország között Magyarország 2 hellyel, a 48.-ból a 46.-dik pozícióba lépett elő. Említésre érdemes még a Világbank „Doing business” , azaz a „Hogyan lehet céget működtetni” rangsora, amelynek során 189 ország üzleti környezetét vizsgálják hat nagyon konkrét, gyakorlatias szempont szerint. Ilyen például az építési engedélyek kiadásának gyorsasága, a villamoshálózatra csatlakozás idő-és költségigénye, vagy a befektetők védelme. Ezen a listán 2016-ban Magyarország a 189 ország között a 42.-dik volt.

A megalakulás óta már több ülést is tartott a tanács. Milyen területeken kezdtek el dolgozni és eddig milyen eredményeket sikerült felmutatni?

A Nemzeti Versenyképességi Tanács szeretné elérni, hogy a Doing business rangsorban elfoglalt helyünkön javítani tudjunk valamennyi, de különösen azon tényezők tekintetében, amelyek esetében kifejezetten rosszul állunk. Ilyen például a villamoshálózatra csatlakozás időigénye és a szolgáltatás megbízhatósága, amely összehasonlításban még a V4 országok között is jelentős a lemaradásunk. A Nemzeti Versenyképességi Tanács részletesen megvizsgálta, hogy mit lehet és kell tenni azért, hogy az egyes tényezők mentén jelentős előrelépést lehessen elérni. Megszülettek a javaslatok, amelyek megvalósításához egyeztetnie kell a Nemzetgazdasági Minisztériumnak más tárcákkal is, illetve a javaslatokat kormányülés elé kell vinnie.

Mit jelent a versenyképesség manapság? Mely területeken van a legnagyobb lemaradás és hogyan lehet ezen a téren előrébb jutni? Kikkel kell nekünk elsősorban "versenyezni"?

A Világbank Doing business tanulmány elsősorban az üzleti környezetben található felesleges akadályokra, hiányosságokra mutat rá. A versenyképesség ennél azonban sokkal több: jelenti azt is, hogy mennyire korszerű egy ország gazdasági szerkezete, van-e elegendő számú, nagy hozzáadott új értéket előállító munkahely, elég tanultak és motiváltak-e a munkavállalók, mennyire innovatív a gazdaság és milyen hatékonyan, mennyire eredményesen működik általában az állam. Ezek a tényezők nemcsak a gazdaság, de a társadalom szempontjából is fontosak. Végül is azért kell a versenyképesség javulás, hogy az emberek életkörülményei és életminősége is javulhasson. Ebből a közelítésből vizsgálva az is fontos versenyképességi kérdés, hogy mennyit keresnek az emberek, és a jövedelmüket milyen minőségű termékekre és szolgáltatásokra tudják elkölteni.

Az egyetemi kutatócsoport által végzett felmérés, amelynek előzetes eredményeit a workshopon ismertették, hogyan tud majd kapcsolódni a tanács munkájában megfogalmazott célkitűzésekhez? 

A Nemzeti Versenyképességi Tanács várhatóan ősszel folytatja munkáját. A már most kitűzött feladatok között szerepel majd az innováció, az oktatás, azon belül is nagy hangsúllyal a felnőttképzés, valamint a termelékenység- és hatékonyságjavítás helyzetének, feladatainak vizsgálata, és a szükséges teendők megfogalmazása. Az üzleti környezettel kapcsolatos kutatásunk valószínűleg még korábban az Államreform Bizottság elé kerül, ahol széles körben fognak róla véleményt mondani. Az Államreform Bizottságban képviselve van a Nemzetgazdasági Minisztérium is, így az anyagunkat meg fogják kapni az illetékes szakemberek. Egészen eddig úgy beszéltünk a versenyképességről, mintha annak javítása egyedül állami feladat lenne. Ebben azonban a cégeknek is komoly feladataik vannak. Először is nemcsak az állami pénzekből, adókedvezményekből lehet és kell fejlődni. Javítani kellene a cégeknek saját piaci munkájukat, növelni vevőorientáltságukat és többet kellene költeniük innovációra, új termékek, szolgáltatások kigondolására, jobb munkaszervezési módszerek alkalmazására. De bőven van tennivalójuk a munkaerő biztosítása terén is. Nem várhatják el, hogy az állam „készen” szállítsa nekik a jól felkészült munkaerőt. A képzésbe saját erőforrásaikkal is sokkal nagyobb mértékben kellene beszállniuk. Végül a munkaerő megtartása nemcsak bérkérdés, bár tagadhatatlanul az egyik legfontosabb kérdés. Azonban egyre nyilvánvalóbb az is, hogy a céges kultúrák és vezetési módszerek Magyarországon nem vonzók a felkészült szakemberek számára. Ez is, nemcsak az alacsony bérek okozzák a jól felkészült munkaerő elvándorlását. A vonzó céges kultúra és a munkavállalók megelégedettségére is figyelő humán menedzsment módszerek kidolgozása, a munkavállalók motiválása pedig vállalati feladat. Az ezeken a területeken tapasztalható problémákat is jelzik a versenyképességet kutató intézetek. Például az IMD 2016. évi elemzése szerint a magyar munkavállalók motiváltsága tekintetében a 61 ország között az 58-dikak vagyunk. A vállalatokon belüli munkavállalói továbbképzés terén az 56.-dik hely a mienk. Annak veszélye pedig, hogy a munkahelyüket a felsorolt okok miatt külföldire cserélhetik a magyar munkavállalók nagyon nagy: a 60-dikok vagyunk. Nálunk rosszabb helyezést csak az utolsó, 61.helyen lévő Venezuela ért el.


Szöveg: Szöőr Ádám

Fotó: Szilágyi Dénes

Megosztás a Facebook-on