Szűkítés


Kiválasztott Címke

szakkollégiumi konferencia

Minden Címke 726


Jelenleg 1 bejegyzés található szakkollégiumi konferencia cimkével

Államkutatási távlatok: konferencia a jövő tehetségeinek

    • fokep
    •  dsc1963 2
    •  dsc1986 2
    •  dsc1999 2
    •  dsc2026 2
    •  dsc2031 2
    •  dsc2054 2
    •  dsc2060 2
  • Előző
  • Következő

 „II. Államkutatási távlatok – Szakkollégiumi perspektívák” címmel tartott konferenciát a Nemzeti Közszolgálati Egyetem sokszínű szakkollégiumi közössége. A rendezvény a Magyary Zoltán Szakkollégium, az Ostrakon Szakkollégium, a Szent György Szakkollégium, a Biztonságpolitikai Szakkollégium, a Nemzetbiztonsági Szakkollégium, a Puskás Tivadar Műszaki Szakkollégium, valamint a Zsuffa István Szakkollégium hallgatóinak és mentoroktatóinak közös együttműködéséből jött létre. Kovács Szabolcs, a NKE Szakkollégiumi Együttműködési Fórum elnöke nyitóbeszédjében kifejtette: „A konferencia célja, hogy bemutassuk az NKE berkein belül folyó kutatások legújabb eredményeit, a különböző szakkollégiumok tudományos profiljához kapcsolódóan.” Így az előadások egyaránt érintették a biztonságpolitika, rendvédelem, állambiztonság és államkutatások témákat.

„A Nemzeti Közszolgálati Egyetem tehetséggondozása két alapvető pilléren támaszkodik: az egyik a tudományos diákköri konferenciák rendezvénysorozata, a másik a szakkollégiumi rendszer” – emelte ki Dr. Zán Krisztina r. alezredes. Az NKE Tudományos Ügyek Irodájának vezetője ismertette, hogy az elmúlt évben a minősített szakkollégiumok listája további két NKE-s taggal bővült, emellett a közszolgálati hallgatóság a XXXIII. OTDK-n is kiválóan szerepelt. A szakkollégiumi rendszer sikereit méltatja, hogy az elmúlt napokban rendezett Tudomány Kapujában c. poszterversenyen a 106 indulóból 75 pályaművet szakkollégista készített. A tudományos kutatások KÖFOP források felhasználásával is megkezdődtek, a Szent György Szakkollégium a Rendészettudományi Doktori Iskolával együttműködve vizsgálja a rendészeti toborzás és oktatás, valamint a rendőrségi életpályák fejlesztési lehetőségeit. A SZEF rendezvényeiről elmondta, hogy a rendezvénysorozatok 2016-tól indultak meg: az I. Államkutatási távlatokat egy Új szemlélet, új nemzedék c. konferencia követte, ahol bemutathatták tudományos munkáikat a fiatal NKE-s tehetségek.

A megnyitó után a különböző tudományterületeket képviselő szakkollégiumi mentoroktatók és külső meghívottak tartottak előadást a szakkollégistáknak és az érdeklődő hallgatóságnak.

„Az internet nem valósítja meg azt a szabadságot, amelyet vártak tőle, ugyanis a világhálón nincsenek közterek” – fejtette ki Nyirkos Tamás, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem oktatója a korai hacktivisták ideológiáját. Az úgynevezett elektorhippik célja az volt, hogy a különböző ideológiák mentén függetlenedjenek az internetes gazdasági szereplőktől. Kifejtette, hogy a hacktivisták szerint a világháló először egy katonai kísérlet volt, amely később globalizálódott és az állam elvesztette felette az ellenőrzést. A hacktivisták módszerei általában a túlterheléses támadásokban rejlenek. Végül Nyirkos Tamás ismertette korunk hacktivista csoportjának, az Anonymusnak a működését.

Dr. Gazsó L. Ferenc, az NKE Mentorok Kollégiumának elnöke a magyar média átalakulását mutatta be 1986 és 2016 között. Kiemelte, hogy a média feladatát és alapvető céljait gyakran elfelejtik az emberek, sőt mint egy „negyedik hatalmi ágként” gondolnak rá. Azonban a médiának mindig közvetítő eszköz szerepe lesz. Gazsó L. Ferenc górcső alá vette a magyar médiatörténetet. Az előadó kiemelte korunk generációs változását is, amelyben a mai fiatalok egyre tudatosabban fogyasztják a médiát, továbbá új platformokon szerzik be a számukra szükséges információt.

Bezsenyi Tamás r. őrnagy a halál és az állam szerepét vizsgálta bűnügyi szempontból. Kiemelte, hogy a halállal végződő bűnesetek feljegyzésének technikája, fogalomrendszere folyamatosan változott a rendőrnyomozók történetében. A halálozási statisztikai adatokat a társadalmi rendszerek vizsgálata mellett az alapján is érdemes áttekinteni, hogy a nyomozásban résztvevő rendőrségi és államigazgatási rendszer személyi állománya, technikai infrastruktúrája mennyire volt megfelelő állapotban. Számos leplezett vagy titkos emberölésre lehetett volna fényt deríteni, ha hozzáértő, nem csak rutinból dolgozó, hanem megfelelő orvosi, boncnoki képességekkel rendelkező szakemberek végzik a vizsgálatokat.

„A vízzel nem csak akkor kell foglalkozni, amikor folyékony, hanem amikor szilárd halmazállapotú, azaz jég. Ahhoz, hogy ellene védekezni tudjunk, a tudásunkat kell csiszolni, az elménket pallérozni és minél többet megtudni a jelenségről” – világított rá Keve Gábor. A Zsuffa István Szakkollégium tagja kifejtette, hogy a kezdeti gátőri észlelést felváltotta a webkamerás rendszer, amely sokkal precízebb képet tud adni a vizsgált folyószakaszról. A webkamerás jégészlelés alkalmazása során a Dunán elhelyezett 6 db kamera képéből modellezni tudják a zajlást, továbbá hidrodinamikai elemzést, vízhozam mérést, valamint jégellenőrzéseket is csinálhatnak, készíthetnek.

Dr. Kaló József a katonai teokratikusok gondolatait mutatta be Szun-Cetől egészen napjainkig, nemzetközi és hazai szereplőket egyaránt. A HHK oktatója szerint három fontos szereplőt érdemes megkülönböztetni: az államot, a haderőt és a társadalmat. A teokratikusok mindig az ő viszonyrendszerüket, mechanizmusaikat vizsgálták, hol az egyik, hol a másik erősödött meg és telepedett rá a többi területre. Kaló József véleménye szerint jelenleg a negyedik generációs hadviselés korszakát éljük, amikor megbomlott ez a triász és megjelentek olyan elemek is (Hezbollah, Al-Qaeda), akik nem állami keretek között viselnek háborút.

„Ölj meg egyet, félemlíts meg ezret” – idézte a kínai bölcsességet Dr. Kaiser Ferenc. „Ma ez inkább már 1 millióra érthető!” A HHK oktatója előadásában kifejtette a terrorizmus és a média szoros egymásra utaltságát. Míg a médiában a terrorizmus tematizál, elterel és nézettséget generál, addig a terrorizmusnak ingyen reklámot biztosít a média. A terrorizmus célja, hogy a félelmeinkre hasson, valamint hogy minél több emberhez elérjen az üzenetük. Felvetődik a kérdés, hogy a nyugati demokráciák a sajtószabadságot nem csorbítva, hogyan és milyen eszközökkel tudnak védekezni a terrorizmus előretörésével szemben a médiában.

Dr. Orbán Balázs az „állam újrafeltalálása”, valamint az államtudományi gondolkodás jegyében számos államkutatással foglalkozó könyvet és gondolatot mutatott be a hallgatóság számára, amelyben közgazdászok, jogászok, politológusok és közigazgatási szakemberek keresték a hatékony állami működés titkát a történelem során. A nemzetközi összehasonlítás után kitért a magyar attitűdökre is, amelyeket mindenképp érdemes megértenünk a hazai társadalmi rendszer áttekintő vizsgálatához. Véleménye szerint a magyar társadalom etatista, tehát inkább az államtól várja a megoldásokat, mintsem a piactól. A társadalmi szerkezetében „farnehéz”, az alsóosztály dominál. A megfelelő fejlesztésekben véleménye szerint fontos szerepe van a szakpolitikáknak, valamint a „good government”, erős állam gondolatának.

Dr. Németh András őrnagy a drónok alkalmazásáról tartott előadást. Ismertette, hogy drónnak számít minden olyan légijármű, mely fedélzetén nem tartózkodik aktív személyzet, továbbá a vezetését távirányítással oldják meg. Drónokat már a II. világháborúban is bevetett a brit hadsereg, tökéletesítésük azonban az elmúlt évtizedekre tehető. Németh András ismertette a drónok felépítését, műszaki alrendszereit. Mivel a drónok egyre kisebb hardverrel, egyre nagyobb távolságban tudnak ellátni precíziós feladatokat, így a közszolgálat és a civil társadalom is egyaránt hasznukat veszi. Napjainkban a lakosság számára is széleskörűen elérhetőek a drónak, amelyeknek hatósági szabályozása egyre esedékesebb.


Szöveg: Podobni István

Fotó: Szilágyi Dénes

Megosztás a Facebook-on