Szűkítés


Kiválasztott Címke

pénzügyőrség

Minden Címke 726


Jelenleg 1 bejegyzés található pénzügyőrség cimkével

Konferencia a 150 éve megalakult Magyar Királyi Pénzügyőrségről

    • fokep
    •  dsc1755 2
    •  dsc1787 2
    •  dsc1805 2
    •  dsc1815 2
    •  dsc1831 2
    •  dsc1851 2
    •  dsc1854 2
    •  dsc1863 2
    •  dsc1928 2
    •  dsc1946 2
  • Előző
  • Következő

Az 1867-ben megalakult Magyar Királyi Pénzügyőrségnek állítottak emléket a Rendészettudományi Kar (RTK) Vám- és Pénzügyőri Tanszéke és a Szemere Bertalan Magyar Rendvédelem-történeti Tudományos Társaság (SZBMRTT) által szervezett konferencia résztvevői október 27-én. Az eseményen a testület működésének legfontosabb mérföldköveiről szóltak az előadások.

Köszöntőjében dr. habil. Boda József ny. nb. vezérőrnagy, az RTK dékánja, az SZBMRTT elnökségi tagja felidézte a magyar vámtörténet főbb állomásait, kiemelve, hogy az első vámról szóló törvényünk Könyves Kálmán királyunk dekrétuma volt. A konferencia első részének levezető elnöki tisztét is betöltő Boda József felhívta a figyelmet a szünetekben megtekinthető kamarakiállításra, amit a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Képzési, Egészségügyi és Kulturális Intézete (NAV KEKI) által működtetett Pénzügyőr- és Adózástörténeti Múzeum anyagából állítottak össze a múzeum munkatársai.  

Polcz Attila püőr. dandártábornok, a NAV rendészeti szakfőigazgatója azt mondta: a kerek évfordulók mindig alkalmasak arra, hogy visszatekintsünk a múltra, és reményét fejezte ki, hogy a NAV munkatársainak jelenkori tevékenysége is tud majd tanulságul szolgálni a jövő tudományos kutatói számára. A szakfőigazgató úgy fogalmazott, hogy aki a testületnél eltöltött néhány évtizedet, az tartást kapott, és olyan pozitív értékeket tudhat magáénak, mint a munkabírás vagy a szervezettség. Ezekhez az értékekhez ragaszkodni kell – mondta végül a dandártábornok.

Társaságunk elismeréseivel nem a társaságban végzett munkát, hanem a magyar rendvédelem-történet művelésében kifejtett tevékenységet ismerjük el – mondta dr. Parádi József, az SZBMRTT elnöke. Mint fogalmazott, a magiszteri oklevelet azok kapják, akik ebben a témakörben tudományos fokozatot értek el, vagy értékes publikációs munkát végeznek.  Parádi József hangsúlyozta, hogy a társaság tagjai csupán saját érdeklődésük okán, a téma iránti szeretetből foglalkoznak magyar rendvédelem-történettel, annak tudatában, hogy a saját történelmének ismerete és megbecsülése nélkül egyetlen szakterület sem tud előrelépni.

Az elnöki beszédet követően magiszteri okleveleket adtak át. E címet adományozták többek között dr. habil. Boda Józsefnek, dr. Parádi Józsefnek, továbbá prof. dr. habil. Szakály Sándornak, az MTA doktorának, prof. dr. Sallai Jánosnak, az RTK Rendészetelméleti és -történeti Tanszék egyetemi tanárának és dr. Kaiser Ferencnek, az NKE Nemzetbiztonsági Intézet egyetemi docensének. A Rendvédelem-történetért Érdemrend arany fokozatát kapta dr. Szabó Andrea PhD püőr. ezredes, az RTK Vám- és Pénzügyőri Tanszékének tanszékvezetője.

„A Magyar Királyi Pénzügyőrség a dualizmuskori határőrizetben” című előadásában Parádi József hangsúlyozta, hogy a neoabszolutizmus szervei nem a magyar közigazgatás részei voltak, tehát az 1867-ben alapított pénzügyőrség nem tekinthető a korábbi hasonló szervezet jogutódjának. A kiegyezés után Lónyay Menyhért pénzügyminiszter által létrehozott Magyar Királyi Pénzügyőrség sajátos módon határőrizeti feladatokat is ellátott.

Dr. Szabó Andrea PhD tanszékvezető egyetemi docens a Magyar Királyi Pénzügyőrség rangrendszeréről szóló előadásában méltatta Lónyay Menyhért szerepét, majd szólt a pénzügyőrökre vonatkozó korabeli szabályokról. Mint mondta, a testület soraiba való jelentkezéskor igazolni kellett a többi között azt is, hogy a jelölt tud magyarul írni és olvasni. A felvett pénzügyőr vigyázó „próbaideje” négy esztendeig tartott – ezt követően megszűnt a szolgálati viszonya, de kérhette, hogy tovább szolgálhasson. Szabó Andrea szólt az egyenruházatról, valamint képzésről is, kiemelve, hogy az önképzéshez segítséget nyújtott az Arday-féle pénzügyi évkönyv, ami a szolgálat ellátásához szükséges ismereteket foglalta össze.

Simon F. Nándor, az SZBMRTT elnökségi tagja a pénzügyőr igazolványokról szóló előadását egy általános szabállyal kezdte: a szolgálatban lévő személyt az egyenruha igazolja. Mint mondta, ez annak idején egyszerűbb volt, mert az altiszti kar nem hordhatott, a tisztikar pedig nem hordott civil ruhát szolgálaton kívül sem. Simon F. Nándor beszélt a szolgálati igazolványokkal szemben támasztott elvárásokról (védettség, korszerűség, egyértelműség, esztétikusság), s példái között nem csupán magyar, hanem a többi között a szovjet vámhivatal 50-es években használt igazolványai is szerepeltek.

A Szakály Sándor vezette második rész első előadója, prof. dr. Sallai János a Magyar Királyi Vámőrség határőrizeti szabályzatáról értekezve kiemelte, hogy a vámőrség évtizedekig ellátta a vámhatárok őrzését is, ezért született a vámőrség részére készült szabályzat. A vámőrség által készített négypéldányos jelentések egyik példánya a honvéd parancsnokságot illette.

A Mezőgazdasági Múzeum főmuzeológusa, dr. Mészáros Balázs PhD elmondta, hogy a múzeum gazdag fotóanyaggal büszkélkedhet, de sokszor nem lehet tudni, mikor készült az adott fénykép. A főmuzeológust ez a probléma sarkallta arra, hogy elkezdje kutatni a korabeli pénzügyőr egyenruhák jellemzőit, hiszen számos felvételen pénzügyőrök is látszanak, akiknek az egyenruhája információt adhat arra nézve, hogy mikor volt rendszeresítve az adott uniformis. Mészáros Balázs az 1919–1944 közötti időszakra vonatkozó kutatási eredményeit mutatta be.

„A polgári passzív légvédelem megalapozása Magyarországon 1927–1932” című előadásában dr. Olasz Lajos PhD főiskolai docens, a Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Pedagógusképző Kar Alkalmazott Társadalomismereti Tanszékének munkatársa arról beszélt, hogy milyen fontos szerepet játszottak a rendvédelmi szervek, köztük a vámőrség, a hátország légvédelmében, a légtér figyelésében.

Az ásványolaj jövedék hazai kialakulásának dualizmuskori történetéről szólva dr. Potoczki Zoltán püőr. alezredes, az RTK Vám- és Pénzügyőri Tanszékének tanársegédje meghatározta a jövedék fogalmát és jelentőségét, majd a korabeli jogintézményekről beszélt. Mint mondta, a dualizmuskori jövedéki szabályozás hasonlóságot mutat a mai szabályrendszerrel.

Szigetvári Oszkár r. százados, az NKE RTK Rendészettudományi Doktori Iskola doktorandusza a Magyar Királyi Pénzügyőrség nyomozó tevékenységéről tartott előadást. A pénzügyőri igazgatóságok székhelyein 1933-ban állították fel a nyomozócsoportokat, amelyek a csempészet megakadályozását és a pénzügyi törvények betartatását kapták feladatul – mondta a százados. Kiemelten szólt Lahner Kálmán magyar királyi pénzügyőr I. osztályú felügyelő szakmai műveiről, amelyek nagyrészt ma is érvényes, modern tudásanyagot tartalmaztak.

Varró István, az SZBMRTT kutatója a Magyar Királyi Pénzügyőrségnek a két világháborúban betöltött szerepéről beszélt. Elmondta, hogy 1915-től sor került a rendelkezésre álló gabona- és lisztkészletek összeírására, amit a pénzügyőrök végeztek. Mint fogalmazott, az 1916-os esztendő „türelmi, kegyelmi” év volt: aki nem tudott a rendeletről, és még a pénzügyőrök ellenőrzése előtt bevitte a gyűjtőhelyre a készletét, mentesült a negatív jogkövetkezmények alól, ami akár hathavi fogság is lehetett.

„A Vám- és Pénzügyőrség kábítószerellenes tevékenysége a rendszerváltást követő első évtizedben” című előadásában Erdős Ákos püőr. százados, az RTK Vám- és Pénzügyőri Tanszékének gyakorlati oktatója, a Rendészettudományi Doktori Iskola doktorandusza kiemelte, hogy a szocializmus időszakában mély hallgatás övezte a már akkor is tapasztalható kábítószerhasználatot. A Vám- és Pénzügyőrség feladatai a 70-es évektől sokasodtak meg, de a testületet ez a helyzet váratlanul érte, mert addig azt sulykolták a Belügyminisztériumban is, hogy nem létezik kábítószer-probléma. Erdős Ákos szólt a kábítószer-csempészet útvonalairól és módszereiről, majd hozzátette, hogy ez a probléma csak az érintett állami szervezetek kiterjedt nemzetközi együttműködésével kezelhető.

Dr. Kaizinger Tibor elnök a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Nyugdíjasainak Országos Szövetsége nevében emlékezett meg gróf Lónyay Menyhértről. Mint mondta, Lónyay magyar érzelmű családba született; ő dolgozta ki a kiegyezés gazdasági hátterét.


Szöveg: Suba László

Fotó: Szilágyi Dénes

Megosztás a Facebook-on