Nemzeti Közszolgálati Egyetem
Még mindig nem késő jelentkezni a Nemzeti Közszolgálati Egyetem doktori képzéseire. Pótfelvétei eljárás indul, amelyre 2016. július 29-éig lehet benyújtani a szükséges dokumentációt. Fontos tudni, hogy a rendes felvételi eljárástól eltérően pótfelvételikor nincs hiánypótlási időszak.
Az NKE a hadtudományok, a katonai műszaki tudományok, a közigazgatás-tudományok, valamint a rendészettudományok tudományágakban rendelkezik önálló, akkreditált doktori iskolával. Tájékozódásképp a Hadtudományi Doktori Iskola, a Katonai Műszaki Doktori Iskola, a Közigazgatás-tudományi Doktori Iskola és a Rendészettudományi Doktori Iskola célkitűzései, dokumentumai, törzstagjai, oktatói, doktoranduszai és doktorjelöltjei legfontosabb adatai megtekinthetők az Országos Doktori Tanács honlapján (http://www.doktori.hu).
További részletes információkkal a Tudományos Ügyek Irodája szolgál:
Ritter Noémi
+3614329000/29739
http://uni-nke.hu/kutatas/doktori-kepzes-es-fokozatszerzes/doktori-felveteli/doktori-potfelveteli-2016
Prof. Dr. Kende György nyugállományú mérnök ezredes vezeti idén februártól a Nemzeti Közszolgálati Egyetem katonai műszaki doktori iskoláját. A haditechnikai eszközök kutatás-fejlesztésével is foglalkozó szakember szerint a PhD fokozat megszerzése akkor ér valamit, ha mögötte valós tudás is van.
A Katonai Műszaki Doktori Iskola (KMDI) 2002 óta működik, korábban a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetemen, míg 2012 óta a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen. A KMDI-ben folyó munka hét kutatási területet ölel fel: ide tartozik például katonai műszaki infrastruktúra, a haditechnika és robotika, a katonai környezetbiztonság, a védelmi elektronika, informatika és kommunikáció, a katonai logisztika és védelemgazdaság, a biztonságtechnika és a katasztrófavédelem. Ezek a kutatási tématerületek közvetlenül épülnek rá a Hadtudományi és Honvédtisztképző Kar (HHK) mesterképzéseire. „A tudomány nem más, mint a rendszerbe foglalt józan ész”- mondja Kende professzor, aki szerint, ha valaki az adottságait használva, a megfelelő módszerekkel tudja vizsgálni az új problémákat, az sikeres lehet a tudományos munkában is. A jelenlegi témajegyzékben olyan „slágertémák” is szerepelnek, mint például a robbantásos merényletek elleni védekezés, a kritikus információs infrastruktúrák, az információs műveletek, a pilóta nélküli repülőgép, a harci robotok, a környezetbiztonság vagy éppen a kiberhadviselés. A doktoranduszok ezekből a kutatási témákból is választhatnak majd.
„A magyar tudományos élet nagyon sokrétű, aminek egy értékes szeletét jelenti a mi munkánk”- véli Kende György. A professzor szerint ugyanis a doktori iskolában elért kutatási eredményeket a legtágabb értelemben vett védelmi szféra hasznosíthatja. Ráadásul az ezen a területen dolgozó, PhD fokozatot szerzett szakemberek valószínűleg hatékonyabb munkát tudnak majd végezni, mint kisebb képesítéssel rendelkező társaik. „Ez egy nyilvánvaló érték”- hangsúlyozza a professzor.
A napokban jelent meg az NKE honlapján a doktori képzéssel kapcsolatos pályázati felhívás, amely tartalmazza mindazokat az információkat és dokumentumokat, amelyek a felvételihez szükségesek. A Katonai Műszaki Doktori Iskolába egyenruhásokat és civileket is várnak. „Utóbbiak is egyre nagyobb arányban vesznek részt a doktori képzésben”- teszi hozzá Kende György.
A professzor két kutatási projektben is dolgozik témavezetőként. Az egyik a haditechnikai kutatás-fejlesztés hazai és külföldi elméletét, gyakorlatát vizsgálja, míg a másik egy igazi különlegesség: a sakkjáték törvényszerűségeinek és informatikai hátterének lehetőségeit kutatja a harcvezetés, a haditechnikai eszközök hatékony alkalmazása, a döntéshozatal, és a katonai felsőoktatás területén.
A Katonai Műszaki Doktor Iskoláról bővebben itt olvashat:
http://hhk.uni-nke.hu/kutatas-es-tudomanyos-elet/doktori-iskolak/katonai-muszaki-doktori-iskola
A doktori képzéssel kapcsolatos pályázati felhívás itt érhető el:
http://uni-nke.hu/kutatas/doktori-kepzes-es-fokozatszerzes/doktori-felveteli/2016-2017
Szöveg: Szöőr Ádám
Átvették megbízóleveleiket a Katonai Műszaki Doktori Iskola (KMDI) és az újonnan alapított Rendészettudományi Iskola (RDI) vezetői, Prof. dr. Kende György és Prof. Dr. Kerezsi Klára. A Rendészettudományi Doktori Iskola megalakulását tudománytörténeti pillanatnak nevezte az NKE rektora. Prof. Dr. Patyi András emlékeztetett rá, hogy annak ellenére, hogy a rendészettudomány több mint százéves múltra tekint vissza, több évig tartó komoly munka volt az, hogy a doktori iskola létre jöhessen. Kerezsi Klára szerint "a neheze még csak most jön", hiszen a doktori iskola elindításával számos operatív teendő van még. Az RDI új vezetője megköszönte a támogatást, hogy bizalmat szavaztak neki az RDI vezetéséhez. Kende György a KMDI vezetésére kapott megbízást. Mint mondta, a cél, hogy folytassa az elődök munkáját "eredményesen és tartalmasan".
A KMDI a katonai műszaki tanulmányok területén folytat PhD képzést és tudományos kutatómunkára való felkészítést többek között katonai műszaki infrastruktúra, haditechnika és robotika, védelmi elektronika és katasztrófavédelem területén. Az RDI pedig elsősorban általános rendészettörténeti, nemzetbiztonsági, a rendészet kriminológiai és társadalomtudományi körben várja a doktorandusz hallgatókat 2016 szeptemberétől.
Megkezdte működését az egyetem Rendészettudományi Doktori Iskolája, az egyetlen, amely rendészeti irányú képzést biztosít a doktoranduszhallgatók számára hazánkban. Vezetőjének Prof. Dr. Kerezsi Klárát választotta meg az Egyetemi Doktori Tanács. „Azzal, hogy a rendészettudomány hivatalosan is elismert tudományággá vált, bekerült a magyar tudomány panteonjába, amely tudománytörténeti pillanat”-mondta Prof. Dr. Patyi András rektor a doktori iskola első ülésén.
A Rendészettudományi Doktori Iskola (RDI) célja a rendészettudományok tudományágban a tudományos (PhD) fokozat elnyerésére pályázó doktoranduszok és egyéni felkészülők képzésének és felkészülésének tervezése, szervezése, vezetése és végrehajtása. A doktori képzést az egyetem karaival, intézeteivel, oktatási szervezeti egységeivel szoros együttműködésben végzi, illetve a képzési és kutatási feladatok minőségi teljesítése érdekében a szükséges mértékben bevonja más, hazai és külföldi egyetemek, kutatóintézetek, közigazgatási szervek tudományos fokozattal rendelkező kutatóit is. Az RDI többféle képzési formát kínál, így lehetőségük van a hallgatóknak teljes idejű (nappali ösztöndíjas vagy önköltséges), részidejű (levelező önköltséges), illetve egyéni képzésben (önköltséges) részt venni.
Amennyiben a hallgató a doktori programban meghatározottakat sikeresen teljesíti, úgy számára rendészettudományban tudományos fokozatként a nemzetközi ekvivalencia feltételeknek megfelelő doktori fokozatot ítél oda az NKE. Ennek elnevezése rendészettudományok doktori (PhD) fokozat. A doktori fokozat egy adott kutatási terület magas színvonalú ismeretét, annak új eredményekkel gazdagító művelését és az önálló kutatómunkára való alkalmasságot tanúsítja.
A Rendészettudományi Doktori Iskola első ülését megtisztelte jelenlétével Prof. Dr. Patyi András rektor, Dr. Janza Frigyes ny. r. vezérőrnagy, Prof. Dr. Padányi József mk. dandártábornok tudományos rektorhelyettes, valamint Prof. Dr. Finszter Géza professor emeritus. Dr. Nagy Judit r. ezredes, tudományos és nemzetközi dékánhelyettes Senecat idézte: "Maradj szorosan a nyomában annak, amibe belefogtál, s talán eljutsz a csúcsig, vagy oda, ahol egyedül te érted meg, hogy még nincs itt a csúcs." - utalván arra a hosszú útra, munkára és kitartásra, melyet az NKE és az RTK munkatársai megéltek és véghezvittek a doktori iskola létrehozásának folyamatában.
„A rendészeti tevékenység nélkül egyetlen társadalom sem maradhat fenn. A rendészet, a rendészeti ismeretek kutatására mindaddig szükség lesz, amíg állam és társadalom létezik- mondta Prof. Dr. Patyi András rektor az első ülésen. Felhívta a figyelmet arra, hogy az RDI az egyetlen rendészettudományi doktori iskola hazánkban, ezért a tudományos közösség figyelmének a központjában fog állni. Kiemelten hangsúlyozta annak a fontosságát, hogy az RDI ne "záródjon be zárványként" az RTK kampuszára, hanem legyen nyitott az NKE más karai, intézetei, valamint más hazai és határon túli egyetemek irányába is. A rektor kiemelte, hogy elvárás a doktori iskolával szemben a nyitottság és a komplexitás, valamint az objektivitásra törekvés, mivel a tudomány művelése nyilvános és nyitott, amelynek túl kell mutatnia az NKE keretein. „A doktori kurzusoknak egyik legalapvetőbb célja, hogy kinyissa a hallgatók gondolkodásmódját és látásmódját” - tette hozzá.
Prof. Dr. Sallai János egyetemi tanár, a doktori iskola törzstagja elmondta, hogy 172 éve várunk erre a pillanatra. Karvasy Ágoston 1844-ben A politicai tudományok rendszeresen előadva című kötetében már megfogalmazta a rendőr (rendészettudomány) fogalmát, majd 1862-ben A közrendészeti tudomány című művében hosszú időre megszabta a rendészet fő irányait. Később sok jeles jogtudós - Concha Győző, Tomcsányi Móric, Szamel Lajos, Magyary Zoltán - munkásságában nyomon követhettük a rendészet változásait, kihívásait, több rendészeti szakember is foglalkozott a rendészet elméletével, a rendészeti képzéssel, a rendészettudománnyal. 1869-ben megjelent az első rendészetelméleti szaklap is.
Prof. Dr. Kerezsi Klára, az MTA doktora, a doktori iskola vezetője számos olyan kutatást végzett, amelyek a rendőrség tevékenységét vizsgálták. 1986 óta tanít hazai és külföldi egyetemeken. 2002-2005 között a Pécsi Tudományegyetem, 2004-2013 között pedig az ELTE PhD. képzésében vett részt oktatóként. Magyarországon kívül a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetemen és a Sapentia Erdélyi Magyar Tudományegyetem oktat óraadóként. Főbb kutatási területei: szabadságvesztés, alternatív szankciók, szankciórendszer általában, közérdekű munka, fiatalkori bűnözés, kriminálpolitika, bűnmegelőzés, helyreállító igazságszolgáltatás, kisebbség és bűnözés.
Kerezsi Klára – aki a doktori képzés előkészítésében is részt vett - hangsúlyozta, hogy nem új, hanem egy folyamatosan művelt tudományterületről van szó. A rendészettudomány „ernyő fogalom, amely sok tudományterülettel van kapcsolatban.” Honlapunknak elmondta, hogy napjainkban világszerte az ismeretalapú rendészeti tevékenység a leginkább elfogadott, mely megközelítés szükségszerűen átalakítja a tudomány és a rendőri munka viszonyrendszerét, és megváltoztatja a rendészet és a tudomány kapcsolatát, illetve a rendészettudományok helyzetét a felsőoktatásban. „A rendészettudományok határozottan felértékelődnek nem csupán az egyetemi oktatásban, de a közszolgálat területén is. Mindez a Rendészettudományi Doktori Iskola képzési céljait is befolyásolja: az egyetemi oktatói és tudományos kutatói utánpótlás biztosítása mellett olyan, magasan képzett szakmai kiválóságokat is ki kell tudnia bocsátania, akik az átlagosan felkészült szakemberek ismeretszintje feletti problémaérzékenységet, az új társadalmi jelenségekre és veszélyhelyzetekre nyitott szemléletet és elemző készségeket is elsajátítanak.” Az RDI vezetője kiemelte, hogy fontos cél a képzés során, hogy a leendő hallgatók a gyakorlat számára is hasznosítható tudományos eredményeket érjenek el, szakmailag, módszertanilag magas szintű kutatásokat végezzenek. A professzor a kíváncsiságot elengedhetetlennek tartja egy kutatónál. Hozzátette: a minőségi képzést kiemelten fontos, amely nélkülözhetetlen kritériuma a doktori iskola sikeres működésének.
A doktori iskola törzstagjai, kutatási területeik:
Dr. habil. Balla Zoltán egyetemi docens
a rendészet elmélete, rendészeti igazgatás, rendészeti jog és közigazgatás, nemzetbiztonsági igazgatás, önkormányzati rendőrség
Dr. Barabás Andrea Tünde egyetemi docens
büntetések: szabadságvesztés és alternatívái, a büntetőeljárás egyszerűsítése, a resztoratív igazságszolgáltatás nemzetközi és hazai lehetőségei, mediáció, viktimológia, szituációs bűnmegelőzés
Prof. Dr. habil. Blaskó Béla egyetemi tanár
a büntetőjogi bűnösség vizsgálata
Prof. Dr. habil. Irk Ferenc egyetemi tanár
kriminológia, büntetőjog
Prof. Dr. habil. Kerezsi Klára egyetemi tanár
kisebbség és bűnözés, alternatív szankciók, a büntető igazságszolgáltatás hatékonysága, a rendészeti empirikus kutatások, büntetőpolitika és bűnözéskontroll
Prof. Dr. habil. Pap András László egyetemi tanár
alkotmányjog, kisebbségi jogok
Prof. Dr. habil. Sallai János egyetemi tanár
rendészet, államhatárok története, EU integráció, Schengeni Egyezmény, geopolitika
Szöveg: Dr. Tóth Nikolett Ágnes
A tudomány önálló műveléséhez képességekre, megfelelő hozzáállásra valamint alázatra, szorgalomra és módszerekre van szükség. Jó hozzáállásra és érdeklődésre csak olyanok tudnak nevelni, akik saját maguk is rendelkeznek ezekkel a képességekkel - mondta köszöntőjében Prof. Dr. Patyi András, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem rektora, az intézmény doktoranduszai számára rendezett tanévnyitón. A Ludovika Campus dísztermében tartott ünnepségen az NKE rektora a kitűnő tudományszervező, Magyary Zoltán gondolatait idézte a résztvevőknek: „A tudományos kutatás és a felsőoktatás az egyes tudósoknak a legszemélyesebb munkája, van azonban a tudományos munkának számos olyan feltétele, amit azok egyenként nem tudnak maguk számára megszerezni, hanem csak együttes munkával, szervezettség erejével biztosíthatnak maguknak.”
Az ünnepi köszöntőt a doktoranduszok fogadalomtétele követte, majd az intézmény három doktori iskolájának vezetői tájékoztatták a résztvevőket a képzésekről. Prof. Dr. Csikány Tamás ezredes, a Hadtudományi Doktori Iskola vezetője előadásában a többi között a magyar hadtudomány kialakulásának, fejlődésének fontosabb állomásait ismertette.
Prof. Dr. Haig Zsolt ezredes, a Katonai Műszaki Doktori Iskola vezetője tájékoztatójában elmondta: a doktorandusz hallgatóktól azt várják el, hogy olyan munkák, értekezések szülessenek a műszaki tudományok eredményeit felhasználva, amelyeket a későbbiekben hatékonyan tudnak majd alkalmazni a katonai, a rendvédelmi vagy akár a katasztrófavédelmi területen.
Prof. Dr. Bukovics István, a Közigazgatás-tudományi Doktori iskola vezetője előadásában értékelte a doktori iskola eddigi tevékenységét. Beszédében kiemelte, hogy a képzés mellett a hallgatók közreműködésével konferenciákat szerveztek, tudományos programokban vettek részt, amelyek közül kiemelte a Jó Állam Kutatóműhely programot. Bukovics István hozzáfűzte, hogy nagy hangsúlyt fektettek a szakmai és tudományos kapcsolatok kiépítésére. Ennek köszönhető a Kúriával kötött együttműködési megállapodás is, amely lehetővé teszi, hogy a doktorandusz hallgatók ott töltsék gyakornoki idejüket.
Kiss Dávid, a Doktorandusz Önkormányzat elnöke beszédében arra helyezte a hangsúlyt, hogy miként segítheti az önkormányzat a doktorandusz hallgatókat a tanulmányaik során, ahol egyik kiemelkedő feladatuk a hallgatók érdekeinek képviselete. Kiss Dávid hozzáfűzte, a Doktorandusz Önkormányzat elsődleges célja az egyetem szellemiségével összhangban az, hogy közelebb hozzák egymáshoz a három hivatásrend képviselőit.
A rendezvényen Prof. Dr. Kovács László ezredes, a HHK tudományos dékánhelyettese ismertette a doktori képzés lényegét és beszélt a publikációs lehetőségekről is. A doktori képzés hat félévből áll, ahol graduális képzésben kell részt venniük a hallgatóknak, akiknek meg kell írni az értekezést és ezzel párhuzamosan kutatásokat is folytatnak. A saját kutatási témák feltárása, illetve a publikációk azok, amelyek „előre viszik” a doktori képzést- fűzte hozzá a dékánhelyettes.
Az ünnepségen felszólalt Prof. Dr. Vastag Gyula, az első Magyary Chair is, aki előadásában utalt arra, hogy szükség van a nemzetközi megmérettetésre, kell egy tudományterület, amelyet a magunkénak vallunk. Szerinte nagy szükség van a gyakorlati tudásra és tapasztalatra.
Prof. Dr. Padányi József dandártábornok, megbízott tudományos rektorhelyettes zárszavában elmondta, hogy a Nemzeti Közszolgálati Egyetem vezetése leginkább abban tud segíteni a doktoranduszoknak, hogy megteremti azokat a feltételeket, amelyek mellett már csak arra kell koncentrálniuk a hallgatóknak, ami a dolguk, vagyis kutassanak, tanuljanak, publikáljanak.
A Nemzeti Közszolgálati Egyetem három doktori iskolájában összesen 99 doktorandusz hallgató kezdi meg a tanévet, közülük négyen külföldi állampolgárok.
