Szűkítés


Kiválasztott Címke

ünnepi állománygyűlés

Minden Címke 726


Jelenleg 3 bejegyzés található ünnepi állománygyűlés cimkével

„56 soha el nem évülő felelősséget rakott a vállunkra”

    • fokep
    •  dsc9553 2
    •  dsc9563 2
    •  dsc9697 2
    •  dsc9702 2
    •  dsc9713 2
    •  dsc9715 2
    •  dsc9576 2
    •  dsc9580 2
    •  dsc9584 2
    •  dsc9588 2
    •  dsc9592 2
    •  dsc9597 2
    •  dsc9600 2
    •  dsc9605 2
    •  dsc9609 2
    •  dsc9612 2
    •  dsc9617 2
    •  dsc9618 2
    •  dsc9620 2
    •  dsc9625 2
    •  dsc9629 2
    •  dsc9633 2
    •  dsc9637 2
    •  dsc9641 2
    •  dsc9646 2
    •  dsc9649 2
    •  dsc9653 2
    •  dsc9658 2
    •  dsc9661 2
    •  dsc9666 2
    •  dsc9669 2
    •  dsc9674 2
    •  dsc9677 2
    •  dsc9683 2
    •  dsc9690 2
    •  dsc9695 2
  • Előző
  • Következő

Ünnepi beszédekkel és elismerések átadásával emlékezett meg az 1956-os forradalom 61. évfordulójára a Magyar Honvédség Hadkiegészítő, Felkészítő és Kiképző Parancsnokság, a Ludovika Zászlóalj és az NKE HHK állománya.

„A mi generációnknak különösen nagy szüksége van a példamutatásra, a motivációra. Olyan példaképekre, akikre felnézhetünk, olyan nevelőkre és oktatókra, akik szakmailag és emberileg a legjobbat tudják kihozni belőlünk”- mondta ünnepi megemlékezésében Pocsai Péter. A Kratochvil Károly Honvéd Középiskola és Kollégium 12. osztályos tanulója szerint ilyen példaképek az 56-os pesti srácok, akiket az őszinte és tiszta hazaszeret, a bajtársiasság és az önfeláldozás motivált.

„1956 soha el nem évülő felelősséget rakott a vállunkra”- mondta ünnepi beszédében Gulyás Zoltán dandártábornok. A Magyar Honvédség Hadkiegészítő, Felkészítő és Kiképző Parancsnokság parancsnokhelyettese szerint 61 év után nem is olyan könnyű megemlékezni a forradalomról, hiszen az évtizedek alatt átalakul az emlékezet, amelynek rostáján egyre több emlékezetfoszlány tűnik el. „Amit akkor éltek át a forradalom résztvevői, mi soha nem élhetjük át, de nekünk adták emlékül, hogy vigyázzunk rá”- fogalmazott a tábornok. Elhangzott, hogy a forradalom leverése és a megtorlások után mélyreható változás indult el Magyarországon, ahol a forradalom legfőbb vágya, a semlegesség évtizedekre értelmét vesztette. „Kiemelt felelősségünk, hogy a függetlenséget, hazánk hosszú idő után visszanyert szabadságát mire használjuk és hogyan élünk vele”- fogalmazott Gulyás Zoltán. A parancsnok-helyettes szerint 1956 történelmi példája követésre méltó üzenet, a magyar nemzet történelemkönyvének egyik aranyoldala, amivel beírtuk a magyar nevet a világtörténelembe.  „Tiszta lélekkel és tisztelettel kell ezt őriznünk”- tette hozzá a dandártábornok.

A rendezvényen elismerések átadására is sor került. Tiszti szolgálati jelet heten, altiszti legénységi szolgálati jelet, valamint a migrációs válsághelyzet kezeléséért szóló szolgálati jelet pedig hatan-hatan vehettek át. Dr. Pohl Árpád ezredes, a HHK dékánja hadtudományi emlékplakettet adott át Prof. Dr. Ványa László ezredesnek, Mészáros Judit alezredesnek és Sári Szabolcs ezredesnek. Hadtudományi emlékpajzs kitüntetésben részesült Kovács Károly őrnagy, hadtudományi emlékérem elismerésben pedig Gajdács-Balog Ilona közalkalmazott. Emellett az állomány több tagja vehetett át emléklapot. 

Szöveg: Szöőr Ádám

Fotó: Szilágyi Dénes

Megosztás a Facebook-on


50. jubileum a katonai felsőoktatásban

    • fokep
    •  dsc9596 2
    •  dsc9613 2
    •  dsc9630 2
    •  dsc9642 2
    •  dsc9654 2
    •  dsc9663 2
    •  dsc9679 2
    •  dsc9723 2
  • Előző
  • Következő

„A katonai felsőoktatás szilárd építménye nélkül nem alakulhatott volna meg az NKE” – mondta Prof. Dr. Patyi András, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Hadtudományi és Honvédtisztképző Kar ünnepi állománygyűlésén, amelyet a katonai főiskolák alapításának 50. évfordulója alkalmából tartottak a Szent László Kápolnában. A megemlékezésen részt vettek az 1967-ben alapított Kossuth Lajos Katonai Főiskola, a Zalka Máté Katonai Műszaki Főiskola és a Kilián György Repülő Műszaki Főiskola egykori katonai oktatói és diákjai.

Prof. Dr. Patyi András ünnepi beszédében kifejtette, hogy az NKE-n az állam, különösen a végrehajtó hatalom egyes ágazatai tanulhatnak egymástól, hiszen egymásra vannak utalva az állam működtetése során. „Ebből kiemelendő a katonai felsőoktatás és a katonai hivatás elsőbbsége” – mondta. Ismertette, hogy az NKE jogelőd intézménye, a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem, amely magába olvasztotta a jubiláló főiskolákat, biztos talapzatot adott az NKE létrejöttéhez. A jogelődök tudásából, katonai hagyományaiból és felsőoktatási erényeiből építkezik ma is az egyetem. A ZMNE két katonai doktori iskolával rendelkezett, amely tapasztalataiból az NKE újabb doktori képzéseket tudott elindítani. Emellett a jogelőd intézményekben a szűken vett katonai tudáson túlmenően, társadalomtudományi szempontok alapján is oktattak. Az egyetem Nemzetközi és Európai Tanulmányok Kara megalapításakor képzési palettáját és szervezeti egységeit is a jogelőd intézményeknél kimunkált tudásból hozta létre. „A katonai felsőoktatás adta bázis, az általa teremtett erő nem egyszerűen az egyetem megalapítására volt elég, hanem az egyetem fejlesztésére is.” Patyi András rávilágított, hogy a sorkatonai kötelezettség eltörlésével a civil polgárok egyre kevésbé ismerik a Magyar Honvédség feladatrendszerét. Így nem érzik át azt a tényt, amelyet már Magyary Zoltán is felismert, hogy minden állam a modern hadseregektől vette át a szervezési mintáit, szabályozási rendszerét. „Mindaz, ahogy egy hadsereg egy országban működik, a kormányzás és a közigazgatás számára minta.” Tehát mindenki, aki a hadsereggel, a honvédelem feladatrendszerével és tudományosságával foglalkozik, egyszerre kell az állammal is foglalkoznia. Patyi András felhívta a figyelmet: „Államot hadsereg nélkül hosszú távon elképzelni nem lehet.” Annak érdekében, hogy a HHK méltó műhelye legyen a katonai felsőoktatás hagyományok ápolásának és a modern hadtudomány művelésének, az egyetem több mint 200 millió forintnyi uniós támogatási forrást fordít a katonai tanulmányok, műszaki tudományok fejlesztésére. Azon esetekben, ahol az EU-s pályázati rendszer sajátos adottsága miatt nem lehet a fejlesztéseket megvalósítani, ott az NKE a saját forrásaiból támogatja a projekteket.

„A magyar honvédtisztképzés kezdete, jelen és jövője ehhez az épülethez kötődik” – utalt a Ludovikára Dr. Pohl Árpád ezredes, a HHK dékánja. Kiemelte, hogy a jogelőd főiskolák örök katonai erényeket közvetítettek. Véleménye szerint a Magyar Honvédség sikeresen teljesítette és teljesíti a küldetését, ez azoknak a parancsnokoknak és vezetőknek köszönhető, akik a katonai főiskolákról kerültek ki. „A haza szolgálata iránti szilárd elkötelezettség, a kialakított katonai erények és képességek máig a tisztképzés alapértékéhez tartoznak”- mondta. A dékán kifejtette, hogy az 50. jubileumot először egy ünnepségnek tervezték, azonban ez nem ad lehetőséget egy kötetlen, hosszútávú beszélgetéshez. „Az egykori katonai főiskola oktatói és hallgatói egy olyan bajtársi közösséget alkotnak, amely azt követeli, hogy kerüljön sor egy intézményenkénti találkozóra, kerekasztal-beszélgetésre az egykori objektumokon.” Ennek előkészítésében a HHK aktívan részt vesz. Pohl Árpád végül a nyugállományú bajtársaihoz szólt: „Önök kiváló tiszteket képeztek. Az ő becsületes szolgálatuk minősíti a katonai főiskolák oktatóinak munkáját”.

Dr. Nagy Tamás ny. alezredes, hadtörténész ünnepi megemlékezésében ismertette a három főiskola történetét. A Kossuth Lajos Katonai Főiskola Szentendrén, a Zalka Máté Katonai Műszaki Főiskola Budapesten, a Kilián György Repülő Műszaki Főiskola Szolnokon kezdte meg a működését 1967-ben. A katonai képzés mellé a hallgatók polgári ismereteket is tanultak, így a végzettségükkel a rangjuk mellé civil végzettséget is kaptak. Nagy Tamás kifejtette, hogy a képzésekhez naprakész ismeretekkel kellett rendelkezniük, amellyel meg tudnak felelni a 20. század felgyorsult világának. „A működőképes képzési struktúra és az áldozatos oktatói munka eredményeként a katonai pálya elfogadottsága és elismertsége fokozatosan nőtt a magyar társadalomban” – hívta fel a figyelmet. A hadtörténész kiemelte, hogy a rendszerváltás után létrejövő Magyar Honvédség vezető állományában mind a mai napig nagy létszámban szolgálnak olyanok, akik a három katonai főiskola egyikén tanultak.

Az 50. jubileum alkalmából három könyv jelent meg (Fekete László-M. Szabó Miklós: A Katonai Műszaki Főiskola története; Fekete István – M. Szabó Miklós: A katonai repülőszakemberképzés Szolnokon; M. Szabó Miklós: A Kossuth Lajos Katonai Főiskola története) a főiskolákról. Dr. Isaszegi János ny. vezérőrnagy, a Honvédelmi Minisztérium  Zrínyi Nonprofit Kft.  Könyv- és Kiadványszerkesztőségének vezetője kiemelte, hogy a kiadóval céljuk a hadtörténelem, hadtudomány megőrzése és megmentése úgy, hogy a kötetek itthon és külföldön egyaránt elérhetőek legyenek. „A történések legyenek később olvashatók, kutathatók és hozzáférhetők a katonai közösség és a civilek számára” – mondta.

Az ünnepség után Dr. Benkő Tibor vezérezredes, a Honvéd Vezérkar főnöke mondott pohárköszöntőt. Ismertette, hogy ő 42 évvel ezelőtt kezdte meg tanulmányait a katonai főiskolán. „Megtanított minket az életre, megtanított arra, amivel szolgálhattuk ezt az országot, a nemzetet.” A vezérezredes kifejtette, hogy jó úton halad a honvédség fejlesztése, amelynek meghatározó pontja az oktatás. „1967-ben indokolt volt a katonai főiskolák létrehozása, akkor most indokolt lesz az is, hogy a katonai oktatási elvárások megjelenjenek az egyetem falai között” – fejtette ki. Az egyetem működéséhez sok sikert kívánt, továbbá tanácsul a következő gondolatokat intézte az NKE polgáraihoz: „Emlékezzenek a múltra. Tartsák meg jó emlékezetükben a főiskolákat és a volt katonai akadémiát!”


Szöveg: Podobni István

Fotó: Szilágyi Dénes

Megosztás a Facebook-on


A diktatúra elkerülését az 56-os hősöknek köszönhetjük

    • dsc 5755 2
    • dsc 5728 2
    • dsc 5748 2
    • dsc 5780 2
    • dsc 5992 2
    • dsc 5988 2
    • dsc 5776 2
  • Előző
  • Következő

Sokan hiszik azt, hogy 1956. október 23-án, a diktatúra legmélyebb pontján tört ki a forradalom - kezdte beszédét Kaiser Ferenc, egyetemi docens a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Hadtudományi és Honvédtisztképző Karának ünnepi állománygyűlésén. Holott 1953. után, Sztálin halálával éppenséggel enyhült valamit az elnyomás. A hazai lakosság azonban attól félt, Rákosiék visszatérésével újból szigorodhat a terror. Van a félelemnek az a foka, amitől kezdve az ember már nem fél semmitől - idézte fel a docens a magyar nép a forradalom kitörésekor tapasztalható lelkiállapotát. A rettegés átcsapott cselekvésbe, a szovjet hatalmi harcok miatt elmaradó konkrét utasítások híján a hazai pártvezetés kezdetben nem tudta, hogyan kellene reagálnia a tüntetésekre. Csakhogy a szuezi válság hátterében a Szovjetunió végül is az ismert módon el tudta folytani a magyar szabadságharcot, a világ máshová figyelt - értékelt Kaiser Ferenc.

Volt-e értelme több mint 2800 magyar ember halálának, a több mint ezer kivégzésnek, a bebörtönzöttek szenvedésének? - tette fel a kérdést a docens. Szeretjük azt mondani, hogy mi egy harcos nemzet vagyunk. Holott a Rákóczi szabadságharc,1848. és 1956. is vereséggel végződött - tekintett vissza a magyar történelemre az egyetemi docens. Ugyanakkor a magyarok minden megszálló hatalomban tudatosították, hogy ezzel a néppel nem lehet bármit megtenni. A magyarok fennmaradásukat a harcos múltjuknak köszönhetik. Kaiser Ferenc szerint nem maradtak fenn azok a népek, amelyek feladták. '56 haszonélvezője az ország lakossága: Kádárék emlékeztek rá, miként reagál a nép, ha lehetetlen élethelyzetbe hozzák. A gulyás kommunizmus egy újabb forradalom megelőzése céljából alakulhatott ki. A diktatúra 1956 utáni kialakulásának elkerülését tehát végül is az 1956-os hősöknek köszönheti az ország - zárta ünnepi beszédét Kaiser Ferenc.

A Ludovika Zászlóalj hallgatóinak ünnepi műsora után az állománygyűlésen elismeréseket adott át Szendy István ezredes, a Hadtudományi és Honvédtisztképző kar dékánhelyettese.

Hende Csaba honvédelmi miniszter kiemelkedő szolgálati érdemei elismeréseként, Nemzeti Ünnepünk, 2014. október 23-a alkalmából „arany fokozatú” Szolgálati Érdemjelet adományozott Dr. Kerti András alezredesnek, a Katonai Üzemeltető Intézet, Híradó Tanszék kiemelt főtisztjének.

A Hadtudományi és Honvédtisztképző Kar Doktori Iskolái adminisztrációs feladatainak ellátásában nyújtott kiemelkedő tevékenységükért Honvédelemért kitüntető cím III. fokozatát adományozta Balázs Istvánné főmunkatársnak, a Katonai Műszaki Doktori Iskola előadójának, valamint István Krisztinának, a Hadtudományi Doktori Iskola főelőadójának.

Elismeréseik átadására a Stefánia Palota és Honvéd Kulturális Központban október 23-a alkalmából megrendezendő központi ünnepségen kerül sor.

A miniszter, a Magyar Honvédségnél hivatásos állományban ténylegesen eltöltött 20 éve elismeréseként, a Tiszti Szolgálati Jel II. fokozatát adományozta Bánszki Gábor Tamás alezredesnek, a Katonai Testnevelési és Sportközpont központvezetőjének.