Szűkítés



Jelenleg 1 bejegyzés található 02 November 2017 dátummal

Éles riasztást kaptak a magyar Gripenek

    • fokep
    •  dsc2333 2
    •  dsc2346 2
    •  dsc2348 2
  • Előző
  • Következő

„Nem válaszolt a magyar légiirányításnak egy Egyiptomból Németországba tartó repülőgép, ezért riadóztatták a Gripeneket” – idézte a Honvédelmi Minisztérium közleményét Gajdos Máté főhadnagy a Ludovika Szabadegyetem előadásán. A Boeing 763 típusú amerikai repülőgépet befogták a Gripenjeink, majd kapcsolatfelvétel után kikísérték a magyar légtérből. Az NKE oktatója a hazai és nemzetközi légiirányítási rendszereket, valamint az eljárásokat mutatta be a résztvevőknek.

Gajdos Máté, hivatásos katona, főhadnagy, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Katonai Repülő Intézet oktatója. Felsőfokú tanulmányait a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetemen, katonai vezetői szakon, légvédelmi irányító specializáción végezte, majd a Zsigmond Király Egyetem nemzetközi tanulmányok szakán bővítette tudását. Karrierje során számos vezető tisztséget töltött be a katonai légiirányításban. Fő kutatási területei közé tartoznak a modern légiforgalmi szolgáltatás rendszerében megvalósuló folyamatok, valamint a nemzetközi repülés és biztonságpolitika intézményei.

„Az 1900-as években felgyorsult a repüléssel kapcsolatos érdeklődés és egyre többen próbálták meg meghódítani a levegőt. A technikai fejlődés életre hívta, hogy a repülés egyre több ember számára valósággá váljon” – mondta Gajdos Máté. Kiemelte, hogy a második világháború idejére annyira „túltelítődött” a légtér, hogy muszáj volt szabályoznia a nemzeti és nemzetközi szerveknek. A repülési szabályozással foglalkozó konferenciák közül az első egy chicagoi volt, ahol egyezményben fogalmazták meg a szükséges alapelveket, amelynek keretében létrejött az ICAO, Nemzetközi Polgári Repülési Szervezet. A 20. században kialakult a légiforgalmi szolgálatok rendszere, amely a biztonságos repülés érdekében jött létre. A főhadnagy kiemelte, hogy ez két elemre osztható, polgári és katonai légtérellenőrzésre.

A légtérellenőrzés alfája és omegája a repülésirányítás. „Ez egy komplex megterhelő feladat, a képzés során nagy lemorzsolódással.” A polgári területre vágyók kétéves felnőttképzéssel tudják elsajátítani a szükséges szaktudást, míg a katonai repülésirányítók a felsőoktatási rendszer keretén belül, az NKE-n tanulhatnak.

A magyar légteret SAAB JAS 39 C/D EBS HU szabványú Gripen harcászati felderítő és vadászbombázó katonai repülők védik. Gajdos Máté felhívta a figyelmet, hogy a közvéleménnyel ellentétben ezek a Gripenek megfelelően tudják ellátni a légterünk védelmét: „Ez egy nagyon jó repülőgép!” Rávilágított, hogy a politikai viták mellett a svéd gyártmányú gépet egyaránt rendszeresítették a csehek, britek, thaiok, dél-afrikaiak, valamint értelemszerűen a svédek.

A repülésirányítás és a légtérvédelem hálózatokban működik, így a magyar levegő őrei együttműködnek a szomszédos, valamint a NATO tagállamokkal egyaránt. „A NATO-ban, így hazánkban is 2004 óta integrált légvédelem működik, szövetségi alárendeltségben” – mondta a főhadnagy. A NATO operatív nemzeti elöljáró harcállásponttal is rendelkezik Magyarországon, amelynek bázisa Veszprémben található.

Gajdos Máté egy szimulált példával is készült, amelyben bemutatta, hogy egy „éles riasztás” során hogyan lépnek akcióba a Gripenek: egy repülési szabályokat sértő légijármű érkezik a szövetségi légtérben. Ezt először felderítik és megfigyelik a hatóságok, majd jelentik a Spanyolországban található szövetségi elöljáró harcálláspontnak, Légiirányító Központnak. Lefuttatják a repülőgép státuszának ellenőrzését és veszélyelemzését, majd az Egyesített Légi Műveleti Központ döntést hoz a riasztásról. A döntés után egy helyi készültségi géppár fogja el a kósza repülőt, akik a légiirányítással együtt megállapítják a magatartását. Jelentést adnak az elöljárónak, és ha kell, meglépik a szükséges intézkedéseket. Az esetek többségében ez annyit jelent, hogy a két Gripen közrefogja a repülőt és kikíséri a légtérből.

„Nem a falak, hanem a harcosok védik a várost” – idézte Gajdos Máté a Légi Vezetési és Irányítási Központ mottóját. „Ez a légtérellenőrzésre, főként a katonai oldalára különösen igaz, hiszen itt nincsenek falak.”


A Ludovika Szabadegyetem következő programja 2017. november 14.-én kerül megrendezésre, ahol Dr. Remek Éva tart előadást „EBESZ 2017 – Osztrák elnökség” címmel. Minden érdeklődőt sok szeretettel vár a Nemzeti Közszolgálati Egyetem!

Regisztráció: http://regisztracio.uni-nke.hu/szabadegyetem/?modul=registration

További információ az előadásokról: http://uni-nke.hu/szolgaltatasok/ludovika-szabadegyetem/ludovika-szabadegyetem-2017-2018-i_-szemeszter


Szöveg: Podobni István

Fotó: Szilágyi Dénes

Megosztás a Facebook-on