Jelenleg 6 bejegyzés található 30 October 2017 dátummal

Grúz rektori küldöttség az NKE-n

    • fokep
    •  dsc0872 2
    •  dsc0882 2
  • Előző
  • Következő

2017. október 24-26. között a Magyar Rektori Konferencia meghívására grúz rektorok küldöttsége látogatott Magyarországra, hogy kétoldalú megbeszéléseket folytassanak magyar intézményekkel. A küldöttség képviseletében hét rektor összesen 12 felsőoktatási intézménybe látogatott el. A Nemzeti Közszolgálati Egyetemre Ms. Maka Ioseliani, a Georgian Institute of Public Affairs (GIPA) rektora érkezett október 25-én.

A vendégeket Prof. Dr. Patyi András, az NKE rektora fogadta, majd bemutatta az egyetemet és az itt folyó oktatási és kutatási tevékenységet.

A GIPA 1994-ben alakult és négy különálló oktatási intézményt foglal magában, BA és MA képzési programokat, illetve képzéseket kínálva, elsősorban grúz nyelven. Az oktatás keretein belül a hallgatók részére elméleti és gyakorlati ismereteket kínál a kutatás és az interaktív tanulás integrálásán keresztül, ezzel elősegítve a felsőoktatás és a szakképzés, valamint a tudományos kutatás magas szintjének biztosítását.

A grúz közigazgatás a függetlenség elnyerése után neves amerikai egyetemekkel folyó együttműködések keretében amerikai mintára szerveződött újra. Tekintettel arra, hogy Európában vannak és az Európai Unióval szeretnék szorosabbra fűzni a kapcsolataikat, az európai gyakorlatot is szeretnék megismerni és a legjobb tapasztalatokat felhasználni. A GIPA rektora elismerte a magyar közigazgatásban elért eredményeket, amelyekkel közelebbről is szívesen megismerkednének további együttműködés keretében.

A két intézmény közötti együttműködésre többféle lehetőség nyílik, de a tématerületet tekintve elsősorban az Államtudományi és Közigazgatási Kar jöhet számításba. Prof. Dr. Kis Norbert, az ÁKK dékánja a kar rövid bemutatásán túl ismertette az egyetemen folyó jó kormányzással kapcsolatos kutatásokat és az elért eredményeket. A többi kar képviselői röviden beszámoltak a karokon folyó oktatási és kutatási tevékenységekről.


Szöveg: Zsitva Katalin Anikó

Fotó: Szilágyi Dénes

Megosztás a Facebook-on


Megbontotta a vihar a HHK egyik épületének tetejét

    • vihar 171029

A hétvégi szélvihar megbontotta a Zrínyi Miklós Laktanya és Egyetemi Campus (Hungária krt.  9-11.) területén található Takács Károly Sportcsarnok tetőszerkezetét, a szerkezeti elemek egy része a Zách utcai úttestre zuhant. Személyi sérülés nem történt. A hétfői erős szél miatt a kárelhárítási munkálatok akadoznak, a tűzoltók még nem tudták szabaddá tenni a Zách utcát. Ezért a Hungária krt-i campus Zách utcai gépjármű bejárata csak a Hős utca felől közelíthető meg.  

A csarnok épülete jelenleg életveszélyes, azt kordonnal elkerítették. Az órarendben tervezett testnevelési és sportfoglalkozások, szabadidős tevékenységek más helyszínre történő áttervezése folyik. Az órarend szerinti foglalkozások megtartása jelenleg más helyszínen biztosított.

Az épület üzemeltetéséért felelős MH BHD Üzemeltetési és Kiképzést Támogató Osztály vezetőjének tájékoztatása szerint a hétfői erős szél tovább rongálta az épületet, belülről is károkat okozott; az épület felújítása várhatóan több hónapot fog igénybe venni.

Cimkék: HHK, viharkárok, 2017

„Az NKE-nek irányt kell mutatni a közigazgatás számára”

    • trocsanyilaszlo portre

A közigazgatást tekintve soha nem azt kell néznünk, hogy mi a jó az államnak, hanem azt, hogy mi a jó az állampolgárnak - nyilatkozta a Bonum Publicum októberi számában Trócsányi László igazságügyi miniszter. A korábban diplomataként és alkotmánybíróként is dolgozó tárcavezető szerint a kormányzat kiemelt partnerként tekint a Nemzeti Közszolgálati Egyetemre, amely véleménye szerint sokat fejlődött az elmúlt 5 évben. Az NKE kutatóprofesszora szerint szükség van önálló államtudományi képzésre és a kormányzat szempontjából is hasznosnak találja az évente elkészülő Jó Állam Jelentést.

Miniszter Úr, mondhatni, hogy már hazajár a Nemzeti Közszolgálati Egyetemre, hiszen számos alkalommal tisztelte meg rendezvényeinket az utóbbi években. Mi ennek az üzenete az intézmény számára?

Trócsányi László: Ez papíron egy új egyetem, hiszen 2012-től működik. De egy régi intézmény is olyan értelemben, hogy a képzések többsége már korábban is létezett, a jogelőd intézmények keretében. A kormány azzal, hogy létrehozta az intézményt azt kívánta jelezni, hogy nagyon fontosnak tartja az állami szolgálatában álló emberek minőségi képzését, továbbképzését. Az NKE képzései specifikusak és részben unikálisak is, hiszen például honvédtiszteket, vagy rendőrtiszteket csak itt képeznek az országban. Ezért is kell a közért való felelősségnek megjelennie az egyetem működésében, a mindennapi gondolkodásban. Az intézmény elnevezésében lényegében minden fontos gondolat benne van. A nemzeti szó azt jelenti, hogy a nemzetért elhivatott, felelős gondolkodású embereket kell képeznie. A közszolgálat szó azt fejezi ki, hogy a magánérdek felett áll a közérdek és az olyan fogalmak, mint a közerkölcs, az etika is hangsúlyosan jelennek meg a különböző képzésekben a szakmaiság mellett. Az egyetem pedig egy univerzalitást, a világra való nyitottságot jelenti és magát a fejlődés lehetőségét.

Az NKE a hatodik tanévét kezdte meg idén. Az intézmény mennyire váltotta be azokat az elképzeléseket, várakozásokat, reményeket, amelyek az alapításkor megfogalmazódtak?

T. L. Öt év után már nyilván érdemes egyfajta vizsgálatot, vagy akár önvizsgálatot is végezni, hogy hol tart az intézmény. Számos területen vannak már eredmények, ilyen például a képzések, karok számának növekedése, az oktatói- kutatói állomány minőségi változása, a tudományos eredményekben való előrelépés. Ebben a felállásban mindenképpen egy induló, új egyetemről van szó, amihez az intézmény bizalmat kapott az államtól, a kormánytól erkölcsi és anyagi értelemben is. Utóbbi eredménye az, hogy dinamikusan fejlődik az egyetemi campus, új épületekkel, modern oktatási környezettel. De ennek a bizalomnak az is a jele, hogy az intézményben nagyobb részt állami finanszírozással tanulhatnak a hallgatók. Az egyetem életében fontos partner az állam, a kormányzat, de az NKE-nek nyitottnak kell lenni a többi felsőoktatási és tudományos intézmény irányába is.

Ha már más egyetemeket is említett, nem szabad elmennünk amellett sem, hogy a felsőoktatásban nem mindenki örül az NKE-nek, mert úgy látják, hogy kivételezett helyzetbe került a kormány által.

T. L. Minden új egyetemnek szüksége van konkrét segítségre ahhoz, hogy egyáltalán működjön és fejlődjön. Tehát a kormány támogatása ilyen értelemben teljesen legitim, hiszen egy újonnan induló állami intézményről van szó. Azt természetes dolognak tartom, hogy a kormány kiemelt partnerként tekint az NKE-re, hiszen nekünk meg kell becsülnünk azokat az embereket, akik majd az állam szolgálatában fogják élni az életüket. Én nem látok igazán okot az Ön által említett problémára, de természetesen hangsúlyozni kell a partnerség jelentőségét a felsőoktatásban. Egy universitasnak nyitottnak kell lenni más intézmények irányába is a közös kutatómunkára és az egyéb együttműködésekre. Különösen fontos a jogi karokkal való partnerség, hiszen az államtudomány és a jogtudomány között szoros kapcsolat van.

A jogi képzést folytató intézmények részéről vannak olyan hangok, vélemények, hogy az ő kenyerüket veszi el az NKE az államtudományi képzés beindításával.

T. L. Ahogy korábban is említettem, az NKE-nek számos olyan képzése van, amely máshol egyáltalán nincs. A jogi karokon természetes módon oktatják az alkotmányjogot, a közigazgatási jogot, vagy államelméletet. A közszolgálati egyetem az államtudományok tekintetében ezen túlmutató feladatot végez, amelyeket a jogi karok már nem tudnak ellátni. Ilyen például az államháztartás részletes szabályozásának ismerete, vagy a közszolgálati etika, amelyek a jogi képzőintézményekben nem kerül ilyen mélységben bemutatásra, elemzésre. De ide sorolhatóak a többi között a szakigazgatási, például a vízügyi ismeretek is, amelyeket mélyrehatóan csak a közszolgálati egyetem tud oktatni. A jogtudomány egy része kapcsolódik az államtudományhoz, de az utóbbi egy bővebb kategória és az NKE-n folyó államtudományi képzésnek ezt a bővebb kategóriát kell megcéloznia. Komplementer képzésekről van szó, ahol a jogi és az államtudományi képzésnek meg kell becsülniük egymást.

A kormány által is megfogalmazott cél, elvárás, hogy az NKE államtudományi egyetemmé váljon. Az államtudományi képzés beindítása nyilván fontos eleme ennek a folyamatnak.

T. L. Aki államtudományokkal akar foglalkozni, fontos ismernie a nemzetközi relációkat, a különböző iskolákat és modelleket. Például hogyan történik az állami káderek kiválasztása Franciaországban, Németországban vagy az Egyesült Államokban. Tehát egy olyan szellemi műhelyt kell kialakítani az államtudománnyal foglalkozóknak, amely messze túlmutat a nemzeti határokon. Vizsgálni kell a jó kormányzás, a jó állam alapjait a visegrádi országokkal összehasonlítva, de azon túlmenően is. Tehát az államtudomány egy nagyon széles körével kell megismerkedni a történetétől, fejlődési szakaszaitól kezdve a jövőre vonatkozó víziókig. Ugyanis az egyik legfontosabb feladat, hogy a közigazgatás számára egyfajta jövőképet is felvázoljon az államtudomány. Olyan kérdésekre kell válaszolni például, hogy megfelelő-e az állami alkalmazottak száma, vagy milyen az állami és a magánszektor viszonya. Ezek a kérdések elmélyült kutatást igényelnek, ez maga az államtudomány. Ehhez fontos a külföldi partnerség kialakítása is, hiszen Európában is vannak hasonló szellemi műhelyek. A kormány számára az egyik legfontosabb célja az államtudományok való foglalatoskodásnak, hogy egyfajta iránymutatást adjon a közigazgatás számára.

Mindebben a folyamatban hogyan értékelik, de akár kérdezhetem úgy is, hogy hogyan használják az NKE által minden évben elkészített Jó Állam Jelentést, amely egyfajta visszajelzés lehet a kormányzati teljesítményről.

T. L. Ha a kutatásnál az indikátorok megfelelően lettek kiválasztva, akkor minden ilyen elemzés fontos számunkra, hiszen hiteles képet adhat a közigazgatás állapotáról. Itt is hangsúlyozni kell a nemzetközi relációk szerepét, hiszen mi is kíváncsian vagyunk arra, hogy például a visegrádi országokkal összehasonlítva hogyan állunk. Nyilván magunkat elsősorban nem Németországhoz vagy Franciaországhoz kell hasonlítani. Én fontos indikátornak tartom például a közszolgálatban dolgozók és a lakosságszám viszonyát, a közszolgálat és az infrastruktúra kérdését, a közigazgatási eljárások időtartamát, a bürokrácia mértékét. A Jó Állam Jelentés egy számunkra is hasznos kutatási eredmény, amit tudunk használni a közigazgatás fejlesztésének tervezésekor. Az a cél, hogy a polgárokban is kialakuljon az érzés, hogy a közigazgatás értük van, segíti a mindennapi életüket. Az NKE-nek ebben a képzések, továbbképzések által fontos szerepe van, hogy egy pozitív államkép alakuljon ki az emberek többségében. Ez egy hosszabb folyamat, de az egyetemnek élen kell járnia benne.  

A jelentésben olyan elemek is megjelennek, amelyek egyfajta pozitív kritikaként értelmezhetőek a kormány számára. Ezekkel mit kezdenek?

T. L. A megfogalmazott észrevételek folyamatosan hasznosulnak a kormányzati munka során, például a bürokráciacsökkentés területén. Ezek mind a polgárbarát közigazgatás felé történő lépések: a közigazgatásban eljárásban intézhető ügyek egyszerűsítése, a hatósági eljárási díjak eltörlése, vagy az ügyintézési határidők csökkentése. Bevezettük a függő hatályú döntés intézményét, amely szintén a polgár érdekeit szolgálhatja, hiszen ha 2 hónapon belül nem születik döntés az ügyében, a hatóság köteles az eljárási díjat visszafizetni számára. Nem azt kell néznünk, hogy mi a jó az államnak, hanem mivel tudjuk az állampolgárok életét egyszerűsíteni, könnyíteni.

A kormányzati ciklus vége felé tartunk. Gondolom, készül majd egy számadás az igazságügyi tárcánál is. Mi az, amire büszkék lehetnek és mi az, amit nem sikerült megvalósítaniuk, pedig szerették volna?

T. L. Alapvetően pozitív az összkép, többségében eredmények fémjelezték az elmúlt éveket. Ezek közül ki kell emelnem az eljárási kódexek megalkotását, mint a polgári perrendet, a büntetőeljárási kódexet, az általános közigazgatási rendtartási kódexet és a közigazgatási perrendet. Elkészült az ügyvédi törvény valamint a választott bírósági törvény és sokat foglalkoztunk a devizahiteles ügyekkel is. Számos pozitív változást sikerült elérnünk a magyar jogrendszer széles spektrumában. Mindezek annak érdekében történtek, hogy hatékonyabbak legyenek az eljárások. A következő ciklus feladata lesz például a vállalkozások gyorsabb megszüntetéséhez kapcsolódó törvényi változások megteremtése. Ha nem is kudarcként, de fájó pontként éltem meg, hogy nem sikerült végigvinni a közigazgatási felsőbíróság felállításának ügyét. Ez azért is történhetett meg, mert az ellenzéki pártok presztízskérdést csináltak egy szakmai ügyből.  Emellett a magyar közjogi hagyományoknak is ez a megoldás felelt volna meg a leginkább. Ettől függetlenül optimista vagyok, hogy a jövőben sor kerül majd erre.

Hogyan értékeli a nemzetközi ügyekben végzett munkájukat? Feladat volt bőven itt is.

T. L. Úgy gondolom, hogy alapvetően helyt álltunk a nemzetközi ügyekben, az európai uniós vitákban is. Ami igazán fájó számunkra, hogy a kvótaperben, amiben színvonalas jogi érveket fogalmaztunk meg, nem sikerült az európai bíróságot meggyőzni.

A döntést ennek ellenére elfogadják, de mi várható a továbbiakban?

T. L. A bírósági döntésből az következik, hogy a kvótákkal kapcsolatos uniós határozat jogszerűen lett elfogadva. Mi ezt vitattuk a szlovákokkal és a lengyelekkel együtt, de nem nekünk adtak igazat. Jelenleg is zajlik ezzel párhuzamosan egy kötelezettségszegési eljárás, amiben most is vitában állunk az Európai Bizottsággal. A kvótákkal kapcsolatos határidő éppen a napokban járt le, de még az időponttal kapcsolatban is vannak jogi viták.

Mennyire szakmai és mennyire politikai kérdés mindez?

T. L. A két terület olyan szoros kapcsolatban van egymással, hogy nehéz ezt elválasztani.

Ön számos területen dolgozott már a köz szolgálatában, gondolok itt egyetemi tanári, alkotmánybírói, nagyköveti és miniszteri munkájára. Melyik feladatot érzi magához legközelebb? Melyikben érezte, érzi a legjobban magát?

T. L. Miniszterként ma egyszerre tudok diplomata és alkotmánybíró lenni, tehát korábbi munkaköreimben szerzett tapasztalataimat mindig jól tudtam hasznosítani. De az egyetemi tanári, valamint az ügyvédi előéletem is olyan hátteret tud adni számomra, amely a kormányzati munkában segítségemre van.


A Bonum Publicum októberi száma elérhető itt: http://uni-nke.hu/kiadvanyok/bonum-publicum-magazin


Szöveg: Szöőr Ádám

Fotó: Véssey Endre

Megosztás a Facebook-on


Konferencia a 150 éve megalakult Magyar Királyi Pénzügyőrségről

    • fokep
    •  dsc1755 2
    •  dsc1787 2
    •  dsc1805 2
    •  dsc1815 2
    •  dsc1831 2
    •  dsc1851 2
    •  dsc1854 2
    •  dsc1863 2
    •  dsc1928 2
    •  dsc1946 2
  • Előző
  • Következő

Az 1867-ben megalakult Magyar Királyi Pénzügyőrségnek állítottak emléket a Rendészettudományi Kar (RTK) Vám- és Pénzügyőri Tanszéke és a Szemere Bertalan Magyar Rendvédelem-történeti Tudományos Társaság (SZBMRTT) által szervezett konferencia résztvevői október 27-én. Az eseményen a testület működésének legfontosabb mérföldköveiről szóltak az előadások.

Köszöntőjében dr. habil. Boda József ny. nb. vezérőrnagy, az RTK dékánja, az SZBMRTT elnökségi tagja felidézte a magyar vámtörténet főbb állomásait, kiemelve, hogy az első vámról szóló törvényünk Könyves Kálmán királyunk dekrétuma volt. A konferencia első részének levezető elnöki tisztét is betöltő Boda József felhívta a figyelmet a szünetekben megtekinthető kamarakiállításra, amit a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Képzési, Egészségügyi és Kulturális Intézete (NAV KEKI) által működtetett Pénzügyőr- és Adózástörténeti Múzeum anyagából állítottak össze a múzeum munkatársai.  

Polcz Attila püőr. dandártábornok, a NAV rendészeti szakfőigazgatója azt mondta: a kerek évfordulók mindig alkalmasak arra, hogy visszatekintsünk a múltra, és reményét fejezte ki, hogy a NAV munkatársainak jelenkori tevékenysége is tud majd tanulságul szolgálni a jövő tudományos kutatói számára. A szakfőigazgató úgy fogalmazott, hogy aki a testületnél eltöltött néhány évtizedet, az tartást kapott, és olyan pozitív értékeket tudhat magáénak, mint a munkabírás vagy a szervezettség. Ezekhez az értékekhez ragaszkodni kell – mondta végül a dandártábornok.

Társaságunk elismeréseivel nem a társaságban végzett munkát, hanem a magyar rendvédelem-történet művelésében kifejtett tevékenységet ismerjük el – mondta dr. Parádi József, az SZBMRTT elnöke. Mint fogalmazott, a magiszteri oklevelet azok kapják, akik ebben a témakörben tudományos fokozatot értek el, vagy értékes publikációs munkát végeznek.  Parádi József hangsúlyozta, hogy a társaság tagjai csupán saját érdeklődésük okán, a téma iránti szeretetből foglalkoznak magyar rendvédelem-történettel, annak tudatában, hogy a saját történelmének ismerete és megbecsülése nélkül egyetlen szakterület sem tud előrelépni.

Az elnöki beszédet követően magiszteri okleveleket adtak át. E címet adományozták többek között dr. habil. Boda Józsefnek, dr. Parádi Józsefnek, továbbá prof. dr. habil. Szakály Sándornak, az MTA doktorának, prof. dr. Sallai Jánosnak, az RTK Rendészetelméleti és -történeti Tanszék egyetemi tanárának és dr. Kaiser Ferencnek, az NKE Nemzetbiztonsági Intézet egyetemi docensének. A Rendvédelem-történetért Érdemrend arany fokozatát kapta dr. Szabó Andrea PhD püőr. ezredes, az RTK Vám- és Pénzügyőri Tanszékének tanszékvezetője.

„A Magyar Királyi Pénzügyőrség a dualizmuskori határőrizetben” című előadásában Parádi József hangsúlyozta, hogy a neoabszolutizmus szervei nem a magyar közigazgatás részei voltak, tehát az 1867-ben alapított pénzügyőrség nem tekinthető a korábbi hasonló szervezet jogutódjának. A kiegyezés után Lónyay Menyhért pénzügyminiszter által létrehozott Magyar Királyi Pénzügyőrség sajátos módon határőrizeti feladatokat is ellátott.

Dr. Szabó Andrea PhD tanszékvezető egyetemi docens a Magyar Királyi Pénzügyőrség rangrendszeréről szóló előadásában méltatta Lónyay Menyhért szerepét, majd szólt a pénzügyőrökre vonatkozó korabeli szabályokról. Mint mondta, a testület soraiba való jelentkezéskor igazolni kellett a többi között azt is, hogy a jelölt tud magyarul írni és olvasni. A felvett pénzügyőr vigyázó „próbaideje” négy esztendeig tartott – ezt követően megszűnt a szolgálati viszonya, de kérhette, hogy tovább szolgálhasson. Szabó Andrea szólt az egyenruházatról, valamint képzésről is, kiemelve, hogy az önképzéshez segítséget nyújtott az Arday-féle pénzügyi évkönyv, ami a szolgálat ellátásához szükséges ismereteket foglalta össze.

Simon F. Nándor, az SZBMRTT elnökségi tagja a pénzügyőr igazolványokról szóló előadását egy általános szabállyal kezdte: a szolgálatban lévő személyt az egyenruha igazolja. Mint mondta, ez annak idején egyszerűbb volt, mert az altiszti kar nem hordhatott, a tisztikar pedig nem hordott civil ruhát szolgálaton kívül sem. Simon F. Nándor beszélt a szolgálati igazolványokkal szemben támasztott elvárásokról (védettség, korszerűség, egyértelműség, esztétikusság), s példái között nem csupán magyar, hanem a többi között a szovjet vámhivatal 50-es években használt igazolványai is szerepeltek.

A Szakály Sándor vezette második rész első előadója, prof. dr. Sallai János a Magyar Királyi Vámőrség határőrizeti szabályzatáról értekezve kiemelte, hogy a vámőrség évtizedekig ellátta a vámhatárok őrzését is, ezért született a vámőrség részére készült szabályzat. A vámőrség által készített négypéldányos jelentések egyik példánya a honvéd parancsnokságot illette.

A Mezőgazdasági Múzeum főmuzeológusa, dr. Mészáros Balázs PhD elmondta, hogy a múzeum gazdag fotóanyaggal büszkélkedhet, de sokszor nem lehet tudni, mikor készült az adott fénykép. A főmuzeológust ez a probléma sarkallta arra, hogy elkezdje kutatni a korabeli pénzügyőr egyenruhák jellemzőit, hiszen számos felvételen pénzügyőrök is látszanak, akiknek az egyenruhája információt adhat arra nézve, hogy mikor volt rendszeresítve az adott uniformis. Mészáros Balázs az 1919–1944 közötti időszakra vonatkozó kutatási eredményeit mutatta be.

„A polgári passzív légvédelem megalapozása Magyarországon 1927–1932” című előadásában dr. Olasz Lajos PhD főiskolai docens, a Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Pedagógusképző Kar Alkalmazott Társadalomismereti Tanszékének munkatársa arról beszélt, hogy milyen fontos szerepet játszottak a rendvédelmi szervek, köztük a vámőrség, a hátország légvédelmében, a légtér figyelésében.

Az ásványolaj jövedék hazai kialakulásának dualizmuskori történetéről szólva dr. Potoczki Zoltán püőr. alezredes, az RTK Vám- és Pénzügyőri Tanszékének tanársegédje meghatározta a jövedék fogalmát és jelentőségét, majd a korabeli jogintézményekről beszélt. Mint mondta, a dualizmuskori jövedéki szabályozás hasonlóságot mutat a mai szabályrendszerrel.

Szigetvári Oszkár r. százados, az NKE RTK Rendészettudományi Doktori Iskola doktorandusza a Magyar Királyi Pénzügyőrség nyomozó tevékenységéről tartott előadást. A pénzügyőri igazgatóságok székhelyein 1933-ban állították fel a nyomozócsoportokat, amelyek a csempészet megakadályozását és a pénzügyi törvények betartatását kapták feladatul – mondta a százados. Kiemelten szólt Lahner Kálmán magyar királyi pénzügyőr I. osztályú felügyelő szakmai műveiről, amelyek nagyrészt ma is érvényes, modern tudásanyagot tartalmaztak.

Varró István, az SZBMRTT kutatója a Magyar Királyi Pénzügyőrségnek a két világháborúban betöltött szerepéről beszélt. Elmondta, hogy 1915-től sor került a rendelkezésre álló gabona- és lisztkészletek összeírására, amit a pénzügyőrök végeztek. Mint fogalmazott, az 1916-os esztendő „türelmi, kegyelmi” év volt: aki nem tudott a rendeletről, és még a pénzügyőrök ellenőrzése előtt bevitte a gyűjtőhelyre a készletét, mentesült a negatív jogkövetkezmények alól, ami akár hathavi fogság is lehetett.

„A Vám- és Pénzügyőrség kábítószerellenes tevékenysége a rendszerváltást követő első évtizedben” című előadásában Erdős Ákos püőr. százados, az RTK Vám- és Pénzügyőri Tanszékének gyakorlati oktatója, a Rendészettudományi Doktori Iskola doktorandusza kiemelte, hogy a szocializmus időszakában mély hallgatás övezte a már akkor is tapasztalható kábítószerhasználatot. A Vám- és Pénzügyőrség feladatai a 70-es évektől sokasodtak meg, de a testületet ez a helyzet váratlanul érte, mert addig azt sulykolták a Belügyminisztériumban is, hogy nem létezik kábítószer-probléma. Erdős Ákos szólt a kábítószer-csempészet útvonalairól és módszereiről, majd hozzátette, hogy ez a probléma csak az érintett állami szervezetek kiterjedt nemzetközi együttműködésével kezelhető.

Dr. Kaizinger Tibor elnök a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Nyugdíjasainak Országos Szövetsége nevében emlékezett meg gróf Lónyay Menyhértről. Mint mondta, Lónyay magyar érzelmű családba született; ő dolgozta ki a kiegyezés gazdasági hátterét.


Szöveg: Suba László

Fotó: Szilágyi Dénes

Megosztás a Facebook-on


Első lépés a tudomány kapujában

    • fokep
    •  dsc1282 2
    •  dsc1305 2
    •  dsc1324 2
    •  dsc1349 2
    •  dsc1368 2
    •  dsc1380 2
    •  dsc1424 2
    •  dsc1435 2
  • Előző
  • Következő

Tudományos poszterek kavalkádja lepte el a Nemzeti Közszolgálati Egyetem új Oktatási épületének auláját. A kiállított pályaműveket egyetemek és főiskolák fiatal kutató-hallgatói készítették a „Tudomány kapujában” poszterversenyre, amely eredményhirdetésén a legjobb pályázatok készítői díjat vehettek át.

Dr. Zán Krisztina r. alezredes, az NKE Tudományos Ügyek Irodájának vezetője az egyetem vezetésének nevében köszönte meg a beadott pályamunkákat. Kifejtette, hogy a poszterversenynek sikerült hagyományt teremtenie az egyetemen, ugyanis 2014 óta évente megrendezésre kerül a tudományos hallgatói verseny. „A programsorozat szép eredményeket tudhat magáénak, hiszen bekerült az Európai Kiberbiztonsági Hónap programjába, megjárva az egyetem több karát, továbbá évről-évre egyre több pályázat érkezik” – mondta. Köszöntőjében kiemelte, hogy a verseny alapvető célja kettős volt: „Egyrészt lehetőséget kívántunk biztosítani a fiatal hallgatók számára egy könnyebben kivitelezhető publikáció megalkotására, másrészt egy nívósabb konferencián való megmérettetésre, tudományos életük elindítása részeként.” Az alezredes ismertette, hogy összesen 106 poszter érkezett be. Az NKE karain és intézetein kívül ELTE-s, Corvinusos, SZIE-s hallgatók, valamint határon túliak is pályáztak az erdélyi Sapientia EMTE és a kárpátaljai Ungvári Nemzeti Egyetemről. Az NKE szakkollégiumai összesen 75 posztert adtak le. A szakmai zsűri által legmagasabb pontszámmal díjazott pályaművek készítői lehetőséget nyernek, hogy a „Haza szolgálatában” interdiszciplináris doktorandusz konferencián ismertessék a poszterükön összefoglalt kutatásokat és eredményeket. Zán Krisztina végül felhívta a figyelmet, hogy azok a hallgatók se keseredjenek el, akik nem kerültek díjazásra, kiállításra, ugyanis a programsorozat küldetése, hogy a fiatalok számára megnyissák a tudomány kapuját.

„Az indulók számából is látszik, hogy van érdeklődés a fiatalokban az iránt, hogy megtegyék az első lépéseket és belépjenek a tudomány kapuján… Kérem Önöket, ha már beléptek, hagyják ott a lábukat az ajtónyílásban egy darabig, majd jöjjenek beljebb” – mondta Tömböl László ny. vezérezredes, a Magyar Hadtudományi Társaság elnöke. Rávilágított, hogy társaságuk egyik célja, hogy elindítsák a fiatalokat a tudományos élet pályáján, valamint hogy tudományos mentorációt biztosítsanak számukra az idősebb kollégák. Az előadás előtt körbejárta a kiállított posztereket, amelyek kiválasztott témájából kiderül, hogy nagyon jó érzékkel választottak az indulók kutatási területeket. „Látják, hogy melyek azok a problémák, amelyekkel nekünk már most, a mai napon szembe kell néznünk, és mi az, ami a jövő lesz.”

Szabó László, a Doktorandusz Önkormányzat képviselője felhívta a figyelmet, hogy a tudományt kezdetben mindig csak egy szegmenséből tudjuk megismerni. Viszont, ha megosszuk ezt a tudást, akkor tudományos közösséggé alakulunk. Így széleskörűen megismerjük a tudományt és meg tudjuk osztani a többiekkel. „Ti itt álltok a tudomány kapujában. Az, hogy eldöntitek, hogy melyik részét válasszátok, merre mentek tovább, az rajtatok múlik. De menjetek… ez a kérésem!”

Kovács Szabolcs, az NKE Szakkollégiumi Együttműködési Fórum elnöke röviden ismertette az egyetemi tehetséggondozás és érdekképviselet szervezetrendszerét. Kifejtette, hogy a szakkollégiumoknak sikerült az elmúlt évekhez képest felülmúlniuk magukat a versenyen, hiszen a pályamunkák közel háromnegyedét szakkollégisták küldték be. A verseny azért kiemelten fontos a hallgatóknak, mert ezen keresztül megtapasztalhatják, hogy milyen egy tudományos művet létrehozni, milyen hivatkozási rendszert kell hozzá használni, illetve hogyan kell forrást keresni.

A Tudomány Kapujában poszterverseny eredményeit Bányász Péter, az NKE Államtudományi és Közigazgatási Kar, Elektronikus Közszolgálati Intézet oktatója, a rendezvény szervezője ismertette:

Kiberbiztonság szekció:

I. Ináncsi Mátyás – (NKE ÁKK)

II. Dancsok Petra – (NKE NETK – Magyary Szakkollégium)

III. Hatházi Kinga – (NKE ÁKK)

Általános szekció:

I. Kolostyák Kamilla (NKE ÁKK – Magyary Szakkollégium)

II. Kovács Kata (SZIE GTK – BME Management Szakkollégium)

III. Avasán Nikolett (ELTE BTK)

Államtudományi szekció:

I. Losonczi Krisztián (NKE NETK – Magyary Szakkollégium)

II. Szabó Roland (NKE NETK – Magyary Szakkollégium)

III. Herczeg Zoltán (NKE ÁKK – Magyary Szakkollégium)

Biztonság szekció:

I. Szabó Mátyás (NKE NETK – Ostrakon Szakkollégium)

II. Szabó Regina (NKE NETK – Nemzetbiztonsági Szakkollégium)

III. Fülöp Eszter (NKE NETK – Nemzetbiztonsági Szakkollégium)

Rendészet szekció:

I. Veszelka Tamara (NKE ÁKK – Ostrakon Szakkollégium)

II. Balogh Regina (NKE RTK – Szent György Szakkollégium)

III. Petz Dávid (NKE RTK – Szent György Szakkollégium)


Szöveg: Podobni István

Fotó: Szilágyi Dénes

Megosztás a Facebook-on


A hét hallgatója

    • still1027 00000
Fenyősi Barbara a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Államtudományi és Közigazgatási Kar elsőéves államtudományi mesterszakos hallgatója.
Egy éven keresztül volt az Egyetemi Hallgatói Önkormányzat általános elnökhelyettese, részt vett a tudományos diákköri mozgalomban.
Jelenleg koordinátorként dolgozik az egyetem hallgatói szolgáltatói centrumában. Hobbija az utazás.