Jelenleg 47 bejegyzés található October 2017 dátummal

Államkutatási távlatok: konferencia a jövő tehetségeinek

    • fokep
    •  dsc1963 2
    •  dsc1986 2
    •  dsc1999 2
    •  dsc2026 2
    •  dsc2031 2
    •  dsc2054 2
    •  dsc2060 2
  • Előző
  • Következő

 „II. Államkutatási távlatok – Szakkollégiumi perspektívák” címmel tartott konferenciát a Nemzeti Közszolgálati Egyetem sokszínű szakkollégiumi közössége. A rendezvény a Magyary Zoltán Szakkollégium, az Ostrakon Szakkollégium, a Szent György Szakkollégium, a Biztonságpolitikai Szakkollégium, a Nemzetbiztonsági Szakkollégium, a Puskás Tivadar Műszaki Szakkollégium, valamint a Zsuffa István Szakkollégium hallgatóinak és mentoroktatóinak közös együttműködéséből jött létre. Kovács Szabolcs, a NKE Szakkollégiumi Együttműködési Fórum elnöke nyitóbeszédjében kifejtette: „A konferencia célja, hogy bemutassuk az NKE berkein belül folyó kutatások legújabb eredményeit, a különböző szakkollégiumok tudományos profiljához kapcsolódóan.” Így az előadások egyaránt érintették a biztonságpolitika, rendvédelem, állambiztonság és államkutatások témákat.

„A Nemzeti Közszolgálati Egyetem tehetséggondozása két alapvető pilléren támaszkodik: az egyik a tudományos diákköri konferenciák rendezvénysorozata, a másik a szakkollégiumi rendszer” – emelte ki Dr. Zán Krisztina r. alezredes. Az NKE Tudományos Ügyek Irodájának vezetője ismertette, hogy az elmúlt évben a minősített szakkollégiumok listája további két NKE-s taggal bővült, emellett a közszolgálati hallgatóság a XXXIII. OTDK-n is kiválóan szerepelt. A szakkollégiumi rendszer sikereit méltatja, hogy az elmúlt napokban rendezett Tudomány Kapujában c. poszterversenyen a 106 indulóból 75 pályaművet szakkollégista készített. A tudományos kutatások KÖFOP források felhasználásával is megkezdődtek, a Szent György Szakkollégium a Rendészettudományi Doktori Iskolával együttműködve vizsgálja a rendészeti toborzás és oktatás, valamint a rendőrségi életpályák fejlesztési lehetőségeit. A SZEF rendezvényeiről elmondta, hogy a rendezvénysorozatok 2016-tól indultak meg: az I. Államkutatási távlatokat egy Új szemlélet, új nemzedék c. konferencia követte, ahol bemutathatták tudományos munkáikat a fiatal NKE-s tehetségek.

A megnyitó után a különböző tudományterületeket képviselő szakkollégiumi mentoroktatók és külső meghívottak tartottak előadást a szakkollégistáknak és az érdeklődő hallgatóságnak.

„Az internet nem valósítja meg azt a szabadságot, amelyet vártak tőle, ugyanis a világhálón nincsenek közterek” – fejtette ki Nyirkos Tamás, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem oktatója a korai hacktivisták ideológiáját. Az úgynevezett elektorhippik célja az volt, hogy a különböző ideológiák mentén függetlenedjenek az internetes gazdasági szereplőktől. Kifejtette, hogy a hacktivisták szerint a világháló először egy katonai kísérlet volt, amely később globalizálódott és az állam elvesztette felette az ellenőrzést. A hacktivisták módszerei általában a túlterheléses támadásokban rejlenek. Végül Nyirkos Tamás ismertette korunk hacktivista csoportjának, az Anonymusnak a működését.

Dr. Gazsó L. Ferenc, az NKE Mentorok Kollégiumának elnöke a magyar média átalakulását mutatta be 1986 és 2016 között. Kiemelte, hogy a média feladatát és alapvető céljait gyakran elfelejtik az emberek, sőt mint egy „negyedik hatalmi ágként” gondolnak rá. Azonban a médiának mindig közvetítő eszköz szerepe lesz. Gazsó L. Ferenc górcső alá vette a magyar médiatörténetet. Az előadó kiemelte korunk generációs változását is, amelyben a mai fiatalok egyre tudatosabban fogyasztják a médiát, továbbá új platformokon szerzik be a számukra szükséges információt.

Bezsenyi Tamás r. őrnagy a halál és az állam szerepét vizsgálta bűnügyi szempontból. Kiemelte, hogy a halállal végződő bűnesetek feljegyzésének technikája, fogalomrendszere folyamatosan változott a rendőrnyomozók történetében. A halálozási statisztikai adatokat a társadalmi rendszerek vizsgálata mellett az alapján is érdemes áttekinteni, hogy a nyomozásban résztvevő rendőrségi és államigazgatási rendszer személyi állománya, technikai infrastruktúrája mennyire volt megfelelő állapotban. Számos leplezett vagy titkos emberölésre lehetett volna fényt deríteni, ha hozzáértő, nem csak rutinból dolgozó, hanem megfelelő orvosi, boncnoki képességekkel rendelkező szakemberek végzik a vizsgálatokat.

„A vízzel nem csak akkor kell foglalkozni, amikor folyékony, hanem amikor szilárd halmazállapotú, azaz jég. Ahhoz, hogy ellene védekezni tudjunk, a tudásunkat kell csiszolni, az elménket pallérozni és minél többet megtudni a jelenségről” – világított rá Keve Gábor. A Zsuffa István Szakkollégium tagja kifejtette, hogy a kezdeti gátőri észlelést felváltotta a webkamerás rendszer, amely sokkal precízebb képet tud adni a vizsgált folyószakaszról. A webkamerás jégészlelés alkalmazása során a Dunán elhelyezett 6 db kamera képéből modellezni tudják a zajlást, továbbá hidrodinamikai elemzést, vízhozam mérést, valamint jégellenőrzéseket is csinálhatnak, készíthetnek.

Dr. Kaló József a katonai teokratikusok gondolatait mutatta be Szun-Cetől egészen napjainkig, nemzetközi és hazai szereplőket egyaránt. A HHK oktatója szerint három fontos szereplőt érdemes megkülönböztetni: az államot, a haderőt és a társadalmat. A teokratikusok mindig az ő viszonyrendszerüket, mechanizmusaikat vizsgálták, hol az egyik, hol a másik erősödött meg és telepedett rá a többi területre. Kaló József véleménye szerint jelenleg a negyedik generációs hadviselés korszakát éljük, amikor megbomlott ez a triász és megjelentek olyan elemek is (Hezbollah, Al-Qaeda), akik nem állami keretek között viselnek háborút.

„Ölj meg egyet, félemlíts meg ezret” – idézte a kínai bölcsességet Dr. Kaiser Ferenc. „Ma ez inkább már 1 millióra érthető!” A HHK oktatója előadásában kifejtette a terrorizmus és a média szoros egymásra utaltságát. Míg a médiában a terrorizmus tematizál, elterel és nézettséget generál, addig a terrorizmusnak ingyen reklámot biztosít a média. A terrorizmus célja, hogy a félelmeinkre hasson, valamint hogy minél több emberhez elérjen az üzenetük. Felvetődik a kérdés, hogy a nyugati demokráciák a sajtószabadságot nem csorbítva, hogyan és milyen eszközökkel tudnak védekezni a terrorizmus előretörésével szemben a médiában.

Dr. Orbán Balázs az „állam újrafeltalálása”, valamint az államtudományi gondolkodás jegyében számos államkutatással foglalkozó könyvet és gondolatot mutatott be a hallgatóság számára, amelyben közgazdászok, jogászok, politológusok és közigazgatási szakemberek keresték a hatékony állami működés titkát a történelem során. A nemzetközi összehasonlítás után kitért a magyar attitűdökre is, amelyeket mindenképp érdemes megértenünk a hazai társadalmi rendszer áttekintő vizsgálatához. Véleménye szerint a magyar társadalom etatista, tehát inkább az államtól várja a megoldásokat, mintsem a piactól. A társadalmi szerkezetében „farnehéz”, az alsóosztály dominál. A megfelelő fejlesztésekben véleménye szerint fontos szerepe van a szakpolitikáknak, valamint a „good government”, erős állam gondolatának.

Dr. Németh András őrnagy a drónok alkalmazásáról tartott előadást. Ismertette, hogy drónnak számít minden olyan légijármű, mely fedélzetén nem tartózkodik aktív személyzet, továbbá a vezetését távirányítással oldják meg. Drónokat már a II. világháborúban is bevetett a brit hadsereg, tökéletesítésük azonban az elmúlt évtizedekre tehető. Németh András ismertette a drónok felépítését, műszaki alrendszereit. Mivel a drónok egyre kisebb hardverrel, egyre nagyobb távolságban tudnak ellátni precíziós feladatokat, így a közszolgálat és a civil társadalom is egyaránt hasznukat veszi. Napjainkban a lakosság számára is széleskörűen elérhetőek a drónak, amelyeknek hatósági szabályozása egyre esedékesebb.


Szöveg: Podobni István

Fotó: Szilágyi Dénes

Megosztás a Facebook-on


Grúz rektori küldöttség az NKE-n

    • fokep
    •  dsc0872 2
    •  dsc0882 2
  • Előző
  • Következő

2017. október 24-26. között a Magyar Rektori Konferencia meghívására grúz rektorok küldöttsége látogatott Magyarországra, hogy kétoldalú megbeszéléseket folytassanak magyar intézményekkel. A küldöttség képviseletében hét rektor összesen 12 felsőoktatási intézménybe látogatott el. A Nemzeti Közszolgálati Egyetemre Ms. Maka Ioseliani, a Georgian Institute of Public Affairs (GIPA) rektora érkezett október 25-én.

A vendégeket Prof. Dr. Patyi András, az NKE rektora fogadta, majd bemutatta az egyetemet és az itt folyó oktatási és kutatási tevékenységet.

A GIPA 1994-ben alakult és négy különálló oktatási intézményt foglal magában, BA és MA képzési programokat, illetve képzéseket kínálva, elsősorban grúz nyelven. Az oktatás keretein belül a hallgatók részére elméleti és gyakorlati ismereteket kínál a kutatás és az interaktív tanulás integrálásán keresztül, ezzel elősegítve a felsőoktatás és a szakképzés, valamint a tudományos kutatás magas szintjének biztosítását.

A grúz közigazgatás a függetlenség elnyerése után neves amerikai egyetemekkel folyó együttműködések keretében amerikai mintára szerveződött újra. Tekintettel arra, hogy Európában vannak és az Európai Unióval szeretnék szorosabbra fűzni a kapcsolataikat, az európai gyakorlatot is szeretnék megismerni és a legjobb tapasztalatokat felhasználni. A GIPA rektora elismerte a magyar közigazgatásban elért eredményeket, amelyekkel közelebbről is szívesen megismerkednének további együttműködés keretében.

A két intézmény közötti együttműködésre többféle lehetőség nyílik, de a tématerületet tekintve elsősorban az Államtudományi és Közigazgatási Kar jöhet számításba. Prof. Dr. Kis Norbert, az ÁKK dékánja a kar rövid bemutatásán túl ismertette az egyetemen folyó jó kormányzással kapcsolatos kutatásokat és az elért eredményeket. A többi kar képviselői röviden beszámoltak a karokon folyó oktatási és kutatási tevékenységekről.


Szöveg: Zsitva Katalin Anikó

Fotó: Szilágyi Dénes

Megosztás a Facebook-on


Megbontotta a vihar a HHK egyik épületének tetejét

    • vihar 171029

A hétvégi szélvihar megbontotta a Zrínyi Miklós Laktanya és Egyetemi Campus (Hungária krt.  9-11.) területén található Takács Károly Sportcsarnok tetőszerkezetét, a szerkezeti elemek egy része a Zách utcai úttestre zuhant. Személyi sérülés nem történt. A hétfői erős szél miatt a kárelhárítási munkálatok akadoznak, a tűzoltók még nem tudták szabaddá tenni a Zách utcát. Ezért a Hungária krt-i campus Zách utcai gépjármű bejárata csak a Hős utca felől közelíthető meg.  

A csarnok épülete jelenleg életveszélyes, azt kordonnal elkerítették. Az órarendben tervezett testnevelési és sportfoglalkozások, szabadidős tevékenységek más helyszínre történő áttervezése folyik. Az órarend szerinti foglalkozások megtartása jelenleg más helyszínen biztosított.

Az épület üzemeltetéséért felelős MH BHD Üzemeltetési és Kiképzést Támogató Osztály vezetőjének tájékoztatása szerint a hétfői erős szél tovább rongálta az épületet, belülről is károkat okozott; az épület felújítása várhatóan több hónapot fog igénybe venni.

Cimkék: HHK, viharkárok, 2017

„Az NKE-nek irányt kell mutatni a közigazgatás számára”

    • trocsanyilaszlo portre

A közigazgatást tekintve soha nem azt kell néznünk, hogy mi a jó az államnak, hanem azt, hogy mi a jó az állampolgárnak - nyilatkozta a Bonum Publicum októberi számában Trócsányi László igazságügyi miniszter. A korábban diplomataként és alkotmánybíróként is dolgozó tárcavezető szerint a kormányzat kiemelt partnerként tekint a Nemzeti Közszolgálati Egyetemre, amely véleménye szerint sokat fejlődött az elmúlt 5 évben. Az NKE kutatóprofesszora szerint szükség van önálló államtudományi képzésre és a kormányzat szempontjából is hasznosnak találja az évente elkészülő Jó Állam Jelentést.

Miniszter Úr, mondhatni, hogy már hazajár a Nemzeti Közszolgálati Egyetemre, hiszen számos alkalommal tisztelte meg rendezvényeinket az utóbbi években. Mi ennek az üzenete az intézmény számára?

Trócsányi László: Ez papíron egy új egyetem, hiszen 2012-től működik. De egy régi intézmény is olyan értelemben, hogy a képzések többsége már korábban is létezett, a jogelőd intézmények keretében. A kormány azzal, hogy létrehozta az intézményt azt kívánta jelezni, hogy nagyon fontosnak tartja az állami szolgálatában álló emberek minőségi képzését, továbbképzését. Az NKE képzései specifikusak és részben unikálisak is, hiszen például honvédtiszteket, vagy rendőrtiszteket csak itt képeznek az országban. Ezért is kell a közért való felelősségnek megjelennie az egyetem működésében, a mindennapi gondolkodásban. Az intézmény elnevezésében lényegében minden fontos gondolat benne van. A nemzeti szó azt jelenti, hogy a nemzetért elhivatott, felelős gondolkodású embereket kell képeznie. A közszolgálat szó azt fejezi ki, hogy a magánérdek felett áll a közérdek és az olyan fogalmak, mint a közerkölcs, az etika is hangsúlyosan jelennek meg a különböző képzésekben a szakmaiság mellett. Az egyetem pedig egy univerzalitást, a világra való nyitottságot jelenti és magát a fejlődés lehetőségét.

Az NKE a hatodik tanévét kezdte meg idén. Az intézmény mennyire váltotta be azokat az elképzeléseket, várakozásokat, reményeket, amelyek az alapításkor megfogalmazódtak?

T. L. Öt év után már nyilván érdemes egyfajta vizsgálatot, vagy akár önvizsgálatot is végezni, hogy hol tart az intézmény. Számos területen vannak már eredmények, ilyen például a képzések, karok számának növekedése, az oktatói- kutatói állomány minőségi változása, a tudományos eredményekben való előrelépés. Ebben a felállásban mindenképpen egy induló, új egyetemről van szó, amihez az intézmény bizalmat kapott az államtól, a kormánytól erkölcsi és anyagi értelemben is. Utóbbi eredménye az, hogy dinamikusan fejlődik az egyetemi campus, új épületekkel, modern oktatási környezettel. De ennek a bizalomnak az is a jele, hogy az intézményben nagyobb részt állami finanszírozással tanulhatnak a hallgatók. Az egyetem életében fontos partner az állam, a kormányzat, de az NKE-nek nyitottnak kell lenni a többi felsőoktatási és tudományos intézmény irányába is.

Ha már más egyetemeket is említett, nem szabad elmennünk amellett sem, hogy a felsőoktatásban nem mindenki örül az NKE-nek, mert úgy látják, hogy kivételezett helyzetbe került a kormány által.

T. L. Minden új egyetemnek szüksége van konkrét segítségre ahhoz, hogy egyáltalán működjön és fejlődjön. Tehát a kormány támogatása ilyen értelemben teljesen legitim, hiszen egy újonnan induló állami intézményről van szó. Azt természetes dolognak tartom, hogy a kormány kiemelt partnerként tekint az NKE-re, hiszen nekünk meg kell becsülnünk azokat az embereket, akik majd az állam szolgálatában fogják élni az életüket. Én nem látok igazán okot az Ön által említett problémára, de természetesen hangsúlyozni kell a partnerség jelentőségét a felsőoktatásban. Egy universitasnak nyitottnak kell lenni más intézmények irányába is a közös kutatómunkára és az egyéb együttműködésekre. Különösen fontos a jogi karokkal való partnerség, hiszen az államtudomány és a jogtudomány között szoros kapcsolat van.

A jogi képzést folytató intézmények részéről vannak olyan hangok, vélemények, hogy az ő kenyerüket veszi el az NKE az államtudományi képzés beindításával.

T. L. Ahogy korábban is említettem, az NKE-nek számos olyan képzése van, amely máshol egyáltalán nincs. A jogi karokon természetes módon oktatják az alkotmányjogot, a közigazgatási jogot, vagy államelméletet. A közszolgálati egyetem az államtudományok tekintetében ezen túlmutató feladatot végez, amelyeket a jogi karok már nem tudnak ellátni. Ilyen például az államháztartás részletes szabályozásának ismerete, vagy a közszolgálati etika, amelyek a jogi képzőintézményekben nem kerül ilyen mélységben bemutatásra, elemzésre. De ide sorolhatóak a többi között a szakigazgatási, például a vízügyi ismeretek is, amelyeket mélyrehatóan csak a közszolgálati egyetem tud oktatni. A jogtudomány egy része kapcsolódik az államtudományhoz, de az utóbbi egy bővebb kategória és az NKE-n folyó államtudományi képzésnek ezt a bővebb kategóriát kell megcéloznia. Komplementer képzésekről van szó, ahol a jogi és az államtudományi képzésnek meg kell becsülniük egymást.

A kormány által is megfogalmazott cél, elvárás, hogy az NKE államtudományi egyetemmé váljon. Az államtudományi képzés beindítása nyilván fontos eleme ennek a folyamatnak.

T. L. Aki államtudományokkal akar foglalkozni, fontos ismernie a nemzetközi relációkat, a különböző iskolákat és modelleket. Például hogyan történik az állami káderek kiválasztása Franciaországban, Németországban vagy az Egyesült Államokban. Tehát egy olyan szellemi műhelyt kell kialakítani az államtudománnyal foglalkozóknak, amely messze túlmutat a nemzeti határokon. Vizsgálni kell a jó kormányzás, a jó állam alapjait a visegrádi országokkal összehasonlítva, de azon túlmenően is. Tehát az államtudomány egy nagyon széles körével kell megismerkedni a történetétől, fejlődési szakaszaitól kezdve a jövőre vonatkozó víziókig. Ugyanis az egyik legfontosabb feladat, hogy a közigazgatás számára egyfajta jövőképet is felvázoljon az államtudomány. Olyan kérdésekre kell válaszolni például, hogy megfelelő-e az állami alkalmazottak száma, vagy milyen az állami és a magánszektor viszonya. Ezek a kérdések elmélyült kutatást igényelnek, ez maga az államtudomány. Ehhez fontos a külföldi partnerség kialakítása is, hiszen Európában is vannak hasonló szellemi műhelyek. A kormány számára az egyik legfontosabb célja az államtudományok való foglalatoskodásnak, hogy egyfajta iránymutatást adjon a közigazgatás számára.

Mindebben a folyamatban hogyan értékelik, de akár kérdezhetem úgy is, hogy hogyan használják az NKE által minden évben elkészített Jó Állam Jelentést, amely egyfajta visszajelzés lehet a kormányzati teljesítményről.

T. L. Ha a kutatásnál az indikátorok megfelelően lettek kiválasztva, akkor minden ilyen elemzés fontos számunkra, hiszen hiteles képet adhat a közigazgatás állapotáról. Itt is hangsúlyozni kell a nemzetközi relációk szerepét, hiszen mi is kíváncsian vagyunk arra, hogy például a visegrádi országokkal összehasonlítva hogyan állunk. Nyilván magunkat elsősorban nem Németországhoz vagy Franciaországhoz kell hasonlítani. Én fontos indikátornak tartom például a közszolgálatban dolgozók és a lakosságszám viszonyát, a közszolgálat és az infrastruktúra kérdését, a közigazgatási eljárások időtartamát, a bürokrácia mértékét. A Jó Állam Jelentés egy számunkra is hasznos kutatási eredmény, amit tudunk használni a közigazgatás fejlesztésének tervezésekor. Az a cél, hogy a polgárokban is kialakuljon az érzés, hogy a közigazgatás értük van, segíti a mindennapi életüket. Az NKE-nek ebben a képzések, továbbképzések által fontos szerepe van, hogy egy pozitív államkép alakuljon ki az emberek többségében. Ez egy hosszabb folyamat, de az egyetemnek élen kell járnia benne.  

A jelentésben olyan elemek is megjelennek, amelyek egyfajta pozitív kritikaként értelmezhetőek a kormány számára. Ezekkel mit kezdenek?

T. L. A megfogalmazott észrevételek folyamatosan hasznosulnak a kormányzati munka során, például a bürokráciacsökkentés területén. Ezek mind a polgárbarát közigazgatás felé történő lépések: a közigazgatásban eljárásban intézhető ügyek egyszerűsítése, a hatósági eljárási díjak eltörlése, vagy az ügyintézési határidők csökkentése. Bevezettük a függő hatályú döntés intézményét, amely szintén a polgár érdekeit szolgálhatja, hiszen ha 2 hónapon belül nem születik döntés az ügyében, a hatóság köteles az eljárási díjat visszafizetni számára. Nem azt kell néznünk, hogy mi a jó az államnak, hanem mivel tudjuk az állampolgárok életét egyszerűsíteni, könnyíteni.

A kormányzati ciklus vége felé tartunk. Gondolom, készül majd egy számadás az igazságügyi tárcánál is. Mi az, amire büszkék lehetnek és mi az, amit nem sikerült megvalósítaniuk, pedig szerették volna?

T. L. Alapvetően pozitív az összkép, többségében eredmények fémjelezték az elmúlt éveket. Ezek közül ki kell emelnem az eljárási kódexek megalkotását, mint a polgári perrendet, a büntetőeljárási kódexet, az általános közigazgatási rendtartási kódexet és a közigazgatási perrendet. Elkészült az ügyvédi törvény valamint a választott bírósági törvény és sokat foglalkoztunk a devizahiteles ügyekkel is. Számos pozitív változást sikerült elérnünk a magyar jogrendszer széles spektrumában. Mindezek annak érdekében történtek, hogy hatékonyabbak legyenek az eljárások. A következő ciklus feladata lesz például a vállalkozások gyorsabb megszüntetéséhez kapcsolódó törvényi változások megteremtése. Ha nem is kudarcként, de fájó pontként éltem meg, hogy nem sikerült végigvinni a közigazgatási felsőbíróság felállításának ügyét. Ez azért is történhetett meg, mert az ellenzéki pártok presztízskérdést csináltak egy szakmai ügyből.  Emellett a magyar közjogi hagyományoknak is ez a megoldás felelt volna meg a leginkább. Ettől függetlenül optimista vagyok, hogy a jövőben sor kerül majd erre.

Hogyan értékeli a nemzetközi ügyekben végzett munkájukat? Feladat volt bőven itt is.

T. L. Úgy gondolom, hogy alapvetően helyt álltunk a nemzetközi ügyekben, az európai uniós vitákban is. Ami igazán fájó számunkra, hogy a kvótaperben, amiben színvonalas jogi érveket fogalmaztunk meg, nem sikerült az európai bíróságot meggyőzni.

A döntést ennek ellenére elfogadják, de mi várható a továbbiakban?

T. L. A bírósági döntésből az következik, hogy a kvótákkal kapcsolatos uniós határozat jogszerűen lett elfogadva. Mi ezt vitattuk a szlovákokkal és a lengyelekkel együtt, de nem nekünk adtak igazat. Jelenleg is zajlik ezzel párhuzamosan egy kötelezettségszegési eljárás, amiben most is vitában állunk az Európai Bizottsággal. A kvótákkal kapcsolatos határidő éppen a napokban járt le, de még az időponttal kapcsolatban is vannak jogi viták.

Mennyire szakmai és mennyire politikai kérdés mindez?

T. L. A két terület olyan szoros kapcsolatban van egymással, hogy nehéz ezt elválasztani.

Ön számos területen dolgozott már a köz szolgálatában, gondolok itt egyetemi tanári, alkotmánybírói, nagyköveti és miniszteri munkájára. Melyik feladatot érzi magához legközelebb? Melyikben érezte, érzi a legjobban magát?

T. L. Miniszterként ma egyszerre tudok diplomata és alkotmánybíró lenni, tehát korábbi munkaköreimben szerzett tapasztalataimat mindig jól tudtam hasznosítani. De az egyetemi tanári, valamint az ügyvédi előéletem is olyan hátteret tud adni számomra, amely a kormányzati munkában segítségemre van.


A Bonum Publicum októberi száma elérhető itt: http://uni-nke.hu/kiadvanyok/bonum-publicum-magazin


Szöveg: Szöőr Ádám

Fotó: Véssey Endre

Megosztás a Facebook-on


Konferencia a 150 éve megalakult Magyar Királyi Pénzügyőrségről

    • fokep
    •  dsc1755 2
    •  dsc1787 2
    •  dsc1805 2
    •  dsc1815 2
    •  dsc1831 2
    •  dsc1851 2
    •  dsc1854 2
    •  dsc1863 2
    •  dsc1928 2
    •  dsc1946 2
  • Előző
  • Következő

Az 1867-ben megalakult Magyar Királyi Pénzügyőrségnek állítottak emléket a Rendészettudományi Kar (RTK) Vám- és Pénzügyőri Tanszéke és a Szemere Bertalan Magyar Rendvédelem-történeti Tudományos Társaság (SZBMRTT) által szervezett konferencia résztvevői október 27-én. Az eseményen a testület működésének legfontosabb mérföldköveiről szóltak az előadások.

Köszöntőjében dr. habil. Boda József ny. nb. vezérőrnagy, az RTK dékánja, az SZBMRTT elnökségi tagja felidézte a magyar vámtörténet főbb állomásait, kiemelve, hogy az első vámról szóló törvényünk Könyves Kálmán királyunk dekrétuma volt. A konferencia első részének levezető elnöki tisztét is betöltő Boda József felhívta a figyelmet a szünetekben megtekinthető kamarakiállításra, amit a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Képzési, Egészségügyi és Kulturális Intézete (NAV KEKI) által működtetett Pénzügyőr- és Adózástörténeti Múzeum anyagából állítottak össze a múzeum munkatársai.  

Polcz Attila püőr. dandártábornok, a NAV rendészeti szakfőigazgatója azt mondta: a kerek évfordulók mindig alkalmasak arra, hogy visszatekintsünk a múltra, és reményét fejezte ki, hogy a NAV munkatársainak jelenkori tevékenysége is tud majd tanulságul szolgálni a jövő tudományos kutatói számára. A szakfőigazgató úgy fogalmazott, hogy aki a testületnél eltöltött néhány évtizedet, az tartást kapott, és olyan pozitív értékeket tudhat magáénak, mint a munkabírás vagy a szervezettség. Ezekhez az értékekhez ragaszkodni kell – mondta végül a dandártábornok.

Társaságunk elismeréseivel nem a társaságban végzett munkát, hanem a magyar rendvédelem-történet művelésében kifejtett tevékenységet ismerjük el – mondta dr. Parádi József, az SZBMRTT elnöke. Mint fogalmazott, a magiszteri oklevelet azok kapják, akik ebben a témakörben tudományos fokozatot értek el, vagy értékes publikációs munkát végeznek.  Parádi József hangsúlyozta, hogy a társaság tagjai csupán saját érdeklődésük okán, a téma iránti szeretetből foglalkoznak magyar rendvédelem-történettel, annak tudatában, hogy a saját történelmének ismerete és megbecsülése nélkül egyetlen szakterület sem tud előrelépni.

Az elnöki beszédet követően magiszteri okleveleket adtak át. E címet adományozták többek között dr. habil. Boda Józsefnek, dr. Parádi Józsefnek, továbbá prof. dr. habil. Szakály Sándornak, az MTA doktorának, prof. dr. Sallai Jánosnak, az RTK Rendészetelméleti és -történeti Tanszék egyetemi tanárának és dr. Kaiser Ferencnek, az NKE Nemzetbiztonsági Intézet egyetemi docensének. A Rendvédelem-történetért Érdemrend arany fokozatát kapta dr. Szabó Andrea PhD püőr. ezredes, az RTK Vám- és Pénzügyőri Tanszékének tanszékvezetője.

„A Magyar Királyi Pénzügyőrség a dualizmuskori határőrizetben” című előadásában Parádi József hangsúlyozta, hogy a neoabszolutizmus szervei nem a magyar közigazgatás részei voltak, tehát az 1867-ben alapított pénzügyőrség nem tekinthető a korábbi hasonló szervezet jogutódjának. A kiegyezés után Lónyay Menyhért pénzügyminiszter által létrehozott Magyar Királyi Pénzügyőrség sajátos módon határőrizeti feladatokat is ellátott.

Dr. Szabó Andrea PhD tanszékvezető egyetemi docens a Magyar Királyi Pénzügyőrség rangrendszeréről szóló előadásában méltatta Lónyay Menyhért szerepét, majd szólt a pénzügyőrökre vonatkozó korabeli szabályokról. Mint mondta, a testület soraiba való jelentkezéskor igazolni kellett a többi között azt is, hogy a jelölt tud magyarul írni és olvasni. A felvett pénzügyőr vigyázó „próbaideje” négy esztendeig tartott – ezt követően megszűnt a szolgálati viszonya, de kérhette, hogy tovább szolgálhasson. Szabó Andrea szólt az egyenruházatról, valamint képzésről is, kiemelve, hogy az önképzéshez segítséget nyújtott az Arday-féle pénzügyi évkönyv, ami a szolgálat ellátásához szükséges ismereteket foglalta össze.

Simon F. Nándor, az SZBMRTT elnökségi tagja a pénzügyőr igazolványokról szóló előadását egy általános szabállyal kezdte: a szolgálatban lévő személyt az egyenruha igazolja. Mint mondta, ez annak idején egyszerűbb volt, mert az altiszti kar nem hordhatott, a tisztikar pedig nem hordott civil ruhát szolgálaton kívül sem. Simon F. Nándor beszélt a szolgálati igazolványokkal szemben támasztott elvárásokról (védettség, korszerűség, egyértelműség, esztétikusság), s példái között nem csupán magyar, hanem a többi között a szovjet vámhivatal 50-es években használt igazolványai is szerepeltek.

A Szakály Sándor vezette második rész első előadója, prof. dr. Sallai János a Magyar Királyi Vámőrség határőrizeti szabályzatáról értekezve kiemelte, hogy a vámőrség évtizedekig ellátta a vámhatárok őrzését is, ezért született a vámőrség részére készült szabályzat. A vámőrség által készített négypéldányos jelentések egyik példánya a honvéd parancsnokságot illette.

A Mezőgazdasági Múzeum főmuzeológusa, dr. Mészáros Balázs PhD elmondta, hogy a múzeum gazdag fotóanyaggal büszkélkedhet, de sokszor nem lehet tudni, mikor készült az adott fénykép. A főmuzeológust ez a probléma sarkallta arra, hogy elkezdje kutatni a korabeli pénzügyőr egyenruhák jellemzőit, hiszen számos felvételen pénzügyőrök is látszanak, akiknek az egyenruhája információt adhat arra nézve, hogy mikor volt rendszeresítve az adott uniformis. Mészáros Balázs az 1919–1944 közötti időszakra vonatkozó kutatási eredményeit mutatta be.

„A polgári passzív légvédelem megalapozása Magyarországon 1927–1932” című előadásában dr. Olasz Lajos PhD főiskolai docens, a Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Pedagógusképző Kar Alkalmazott Társadalomismereti Tanszékének munkatársa arról beszélt, hogy milyen fontos szerepet játszottak a rendvédelmi szervek, köztük a vámőrség, a hátország légvédelmében, a légtér figyelésében.

Az ásványolaj jövedék hazai kialakulásának dualizmuskori történetéről szólva dr. Potoczki Zoltán püőr. alezredes, az RTK Vám- és Pénzügyőri Tanszékének tanársegédje meghatározta a jövedék fogalmát és jelentőségét, majd a korabeli jogintézményekről beszélt. Mint mondta, a dualizmuskori jövedéki szabályozás hasonlóságot mutat a mai szabályrendszerrel.

Szigetvári Oszkár r. százados, az NKE RTK Rendészettudományi Doktori Iskola doktorandusza a Magyar Királyi Pénzügyőrség nyomozó tevékenységéről tartott előadást. A pénzügyőri igazgatóságok székhelyein 1933-ban állították fel a nyomozócsoportokat, amelyek a csempészet megakadályozását és a pénzügyi törvények betartatását kapták feladatul – mondta a százados. Kiemelten szólt Lahner Kálmán magyar királyi pénzügyőr I. osztályú felügyelő szakmai műveiről, amelyek nagyrészt ma is érvényes, modern tudásanyagot tartalmaztak.

Varró István, az SZBMRTT kutatója a Magyar Királyi Pénzügyőrségnek a két világháborúban betöltött szerepéről beszélt. Elmondta, hogy 1915-től sor került a rendelkezésre álló gabona- és lisztkészletek összeírására, amit a pénzügyőrök végeztek. Mint fogalmazott, az 1916-os esztendő „türelmi, kegyelmi” év volt: aki nem tudott a rendeletről, és még a pénzügyőrök ellenőrzése előtt bevitte a gyűjtőhelyre a készletét, mentesült a negatív jogkövetkezmények alól, ami akár hathavi fogság is lehetett.

„A Vám- és Pénzügyőrség kábítószerellenes tevékenysége a rendszerváltást követő első évtizedben” című előadásában Erdős Ákos püőr. százados, az RTK Vám- és Pénzügyőri Tanszékének gyakorlati oktatója, a Rendészettudományi Doktori Iskola doktorandusza kiemelte, hogy a szocializmus időszakában mély hallgatás övezte a már akkor is tapasztalható kábítószerhasználatot. A Vám- és Pénzügyőrség feladatai a 70-es évektől sokasodtak meg, de a testületet ez a helyzet váratlanul érte, mert addig azt sulykolták a Belügyminisztériumban is, hogy nem létezik kábítószer-probléma. Erdős Ákos szólt a kábítószer-csempészet útvonalairól és módszereiről, majd hozzátette, hogy ez a probléma csak az érintett állami szervezetek kiterjedt nemzetközi együttműködésével kezelhető.

Dr. Kaizinger Tibor elnök a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Nyugdíjasainak Országos Szövetsége nevében emlékezett meg gróf Lónyay Menyhértről. Mint mondta, Lónyay magyar érzelmű családba született; ő dolgozta ki a kiegyezés gazdasági hátterét.


Szöveg: Suba László

Fotó: Szilágyi Dénes

Megosztás a Facebook-on


Első lépés a tudomány kapujában

    • fokep
    •  dsc1282 2
    •  dsc1305 2
    •  dsc1324 2
    •  dsc1349 2
    •  dsc1368 2
    •  dsc1380 2
    •  dsc1424 2
    •  dsc1435 2
  • Előző
  • Következő

Tudományos poszterek kavalkádja lepte el a Nemzeti Közszolgálati Egyetem új Oktatási épületének auláját. A kiállított pályaműveket egyetemek és főiskolák fiatal kutató-hallgatói készítették a „Tudomány kapujában” poszterversenyre, amely eredményhirdetésén a legjobb pályázatok készítői díjat vehettek át.

Dr. Zán Krisztina r. alezredes, az NKE Tudományos Ügyek Irodájának vezetője az egyetem vezetésének nevében köszönte meg a beadott pályamunkákat. Kifejtette, hogy a poszterversenynek sikerült hagyományt teremtenie az egyetemen, ugyanis 2014 óta évente megrendezésre kerül a tudományos hallgatói verseny. „A programsorozat szép eredményeket tudhat magáénak, hiszen bekerült az Európai Kiberbiztonsági Hónap programjába, megjárva az egyetem több karát, továbbá évről-évre egyre több pályázat érkezik” – mondta. Köszöntőjében kiemelte, hogy a verseny alapvető célja kettős volt: „Egyrészt lehetőséget kívántunk biztosítani a fiatal hallgatók számára egy könnyebben kivitelezhető publikáció megalkotására, másrészt egy nívósabb konferencián való megmérettetésre, tudományos életük elindítása részeként.” Az alezredes ismertette, hogy összesen 106 poszter érkezett be. Az NKE karain és intézetein kívül ELTE-s, Corvinusos, SZIE-s hallgatók, valamint határon túliak is pályáztak az erdélyi Sapientia EMTE és a kárpátaljai Ungvári Nemzeti Egyetemről. Az NKE szakkollégiumai összesen 75 posztert adtak le. A szakmai zsűri által legmagasabb pontszámmal díjazott pályaművek készítői lehetőséget nyernek, hogy a „Haza szolgálatában” interdiszciplináris doktorandusz konferencián ismertessék a poszterükön összefoglalt kutatásokat és eredményeket. Zán Krisztina végül felhívta a figyelmet, hogy azok a hallgatók se keseredjenek el, akik nem kerültek díjazásra, kiállításra, ugyanis a programsorozat küldetése, hogy a fiatalok számára megnyissák a tudomány kapuját.

„Az indulók számából is látszik, hogy van érdeklődés a fiatalokban az iránt, hogy megtegyék az első lépéseket és belépjenek a tudomány kapuján… Kérem Önöket, ha már beléptek, hagyják ott a lábukat az ajtónyílásban egy darabig, majd jöjjenek beljebb” – mondta Tömböl László ny. vezérezredes, a Magyar Hadtudományi Társaság elnöke. Rávilágított, hogy társaságuk egyik célja, hogy elindítsák a fiatalokat a tudományos élet pályáján, valamint hogy tudományos mentorációt biztosítsanak számukra az idősebb kollégák. Az előadás előtt körbejárta a kiállított posztereket, amelyek kiválasztott témájából kiderül, hogy nagyon jó érzékkel választottak az indulók kutatási területeket. „Látják, hogy melyek azok a problémák, amelyekkel nekünk már most, a mai napon szembe kell néznünk, és mi az, ami a jövő lesz.”

Szabó László, a Doktorandusz Önkormányzat képviselője felhívta a figyelmet, hogy a tudományt kezdetben mindig csak egy szegmenséből tudjuk megismerni. Viszont, ha megosszuk ezt a tudást, akkor tudományos közösséggé alakulunk. Így széleskörűen megismerjük a tudományt és meg tudjuk osztani a többiekkel. „Ti itt álltok a tudomány kapujában. Az, hogy eldöntitek, hogy melyik részét válasszátok, merre mentek tovább, az rajtatok múlik. De menjetek… ez a kérésem!”

Kovács Szabolcs, az NKE Szakkollégiumi Együttműködési Fórum elnöke röviden ismertette az egyetemi tehetséggondozás és érdekképviselet szervezetrendszerét. Kifejtette, hogy a szakkollégiumoknak sikerült az elmúlt évekhez képest felülmúlniuk magukat a versenyen, hiszen a pályamunkák közel háromnegyedét szakkollégisták küldték be. A verseny azért kiemelten fontos a hallgatóknak, mert ezen keresztül megtapasztalhatják, hogy milyen egy tudományos művet létrehozni, milyen hivatkozási rendszert kell hozzá használni, illetve hogyan kell forrást keresni.

A Tudomány Kapujában poszterverseny eredményeit Bányász Péter, az NKE Államtudományi és Közigazgatási Kar, Elektronikus Közszolgálati Intézet oktatója, a rendezvény szervezője ismertette:

Kiberbiztonság szekció:

I. Ináncsi Mátyás – (NKE ÁKK)

II. Dancsok Petra – (NKE NETK – Magyary Szakkollégium)

III. Hatházi Kinga – (NKE ÁKK)

Általános szekció:

I. Kolostyák Kamilla (NKE ÁKK – Magyary Szakkollégium)

II. Kovács Kata (SZIE GTK – BME Management Szakkollégium)

III. Avasán Nikolett (ELTE BTK)

Államtudományi szekció:

I. Losonczi Krisztián (NKE NETK – Magyary Szakkollégium)

II. Szabó Roland (NKE NETK – Magyary Szakkollégium)

III. Herczeg Zoltán (NKE ÁKK – Magyary Szakkollégium)

Biztonság szekció:

I. Szabó Mátyás (NKE NETK – Ostrakon Szakkollégium)

II. Szabó Regina (NKE NETK – Nemzetbiztonsági Szakkollégium)

III. Fülöp Eszter (NKE NETK – Nemzetbiztonsági Szakkollégium)

Rendészet szekció:

I. Veszelka Tamara (NKE ÁKK – Ostrakon Szakkollégium)

II. Balogh Regina (NKE RTK – Szent György Szakkollégium)

III. Petz Dávid (NKE RTK – Szent György Szakkollégium)


Szöveg: Podobni István

Fotó: Szilágyi Dénes

Megosztás a Facebook-on


A hét hallgatója

    • still1027 00000
Fenyősi Barbara a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Államtudományi és Közigazgatási Kar elsőéves államtudományi mesterszakos hallgatója.
Egy éven keresztül volt az Egyetemi Hallgatói Önkormányzat általános elnökhelyettese, részt vett a tudományos diákköri mozgalomban.
Jelenleg koordinátorként dolgozik az egyetem hallgatói szolgáltatói centrumában. Hobbija az utazás.

Ludovika Nagyköveti Fórum: Bulgária

    • fokep
    •  dsc1656 2
    •  dsc1673 2
    •  dsc1686 2
    •  dsc1689 2
    •  dsc1698 2
    •  dsc1702 2
  • Előző
  • Következő

Bulgáriával folytatódott a Ludovika Nagyköveti Fórum előadássorozata október 26-án. Őex. Ulyana Bogdanska, a Bolgár Köztársaság állandó és meghatalmazott budapesti nagykövete „Bulgária az Európai Unióban” címmel tartott előadást.

Őex. Ulyana Bogdanska 2016 októbere óta tölti be tisztségét hazánkban. Tanulmányait Szófiában végezte, többek között Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok szakon, majd számos, az európai integrációval kapcsolatos szerepben munkálkodott. Karrierjét a bolgár külügyminisztériumban kezdte, majd dolgozott Bulgária stockholmi nagykövetségén is. 2003 és 2006 között tanácsadóként részt vállalt Bulgária EU csatlakozásának előkészítésében, Brüsszelben. A csatlakozást követően a Külügyminisztériumban töltött be különböző vezető szerepeket, majd országa párizsi külképviseletén is dolgozott. Magyarországi megbízatását megelőzően az EU-s irányelvekkel és intézményekkel foglalkozó igazgatóság vezetője volt a bolgár külügyminisztériumban, ahol hatalmas Európai Uniós tapasztalatát kamatoztatta.

Előadása kezdetén Őex. Ulyana Bogdanska először is megköszönte a lehetőséget, hogy a jó hírű rendezvénysorozaton ő is előadhat, majd felhívta a figyelmet arra, hogy a jelen esemény több szempontból is szimbolikus. Nem csak azért, mert a Bolgár Köztársaság EU és NATO tag, Magyarország szövetségese, hanem azért is, mert a bolgár-magyar kapcsolatok nagyon régre nyúlnak vissza. A bolgár-magyar barátság napja szintén októberben, 19-én van.

A nagykövet az Európai Unióval kapcsolatos témákat vett sorra előadásában, amit egy rövid történelmi bevezetővel indított. A hallgatóság megtudhatta, hogy Bulgária az öreg kontinens egyik legtoleránsabb országa, amely, kezdve Cirill és Metód utazásaival, sokat tett a közös európai kultúra fenntartásáért. Ebben a kelet-balkáni országban található a harmadik legtöbb ókori régészeti lelet is. A bolgárok kultúraszeretetét pedig mi sem bizonyítja jobban, mint a május 24-én tartott nemzeti ünnepük, amikor is a cirill ábécét és a saját kultúrájukat ünneplik. A világ közös kulturális kincséhez pedig szintén sok alkalommal járult már hozzá ez az ország. Többek közt a Voyager űrszonda bolgár nyelvű dalokat is sugároz a világűr mélységeit kutató útján.

Napjaink fontos bolgár eredményeit bemutatva kiemelte, hogy az informatikai szektor különösen gyorsan fejlődik hazájában, és itt található a világon a harmadik leggyorsabb szélessávú hálózat. A modern fejlesztések mellett pedig a tradíciókra is adnak, hiszen az ország Földünk egyik legnagyobb rózsatermesztője, és a levendulatermesztés terén is élen járnak.

A Bolgár Köztársaság és az Európai Unió kapcsolatára rátérve Ulyana Bogdanska kiemelte, hogy az ország 1878-ban elnyert függetlensége óta, az EU csatlakozás volt a legfontosabb civilizációs döntése hazájának. Ez egy tudatos döntés volt, amely pozitív hatásait azóta is érezteti. 10 évvel a csatlakozása után, 2018. január 1-től Bulgária fogja ellátni az Európai Unió Tanácsának soros elnökségét fél éven keresztül és nagyszabású programmal készülnek erre.

Bulgária és az EU kapcsolata hivatalosan 1995-ben kezdődött. Ekkor adták be a csatlakozási kérelmüket, majd a tényleges tárgyalások 1999-ben indultak. A folyamat eredményeként pedig 2007. január 1-től teljes jogú tagjai az Európai Közösségnek.

„Az elmúlt tíz év eredményei pedig vitathatatlanok. Az ország pozitív irányba fejlődik, rengeteg befektetés érkezik és a gazdaságra ez jótékony hatást gyakorol” – vélekedett Ulyana Bogdanska.

Bulgária 4%-os gazdasági növekedése, a csupán 6%-os munkanélkülisége és a költségvetési többlete pedig alá is támasztják a kijelentését. A nagykövet ezek után rátért azokra a tervekre és feladatokra, amelyeket a soros elnökség alatt elvégezni szeretnének. Komoly kihívásokkal kell majd szembenézniük a már folyamatban lévő BREXIT tárgyalásoktól kezdve, a bevándorlás kezelésén át a digitális fejlesztésekig. Hangsúlyozta, hogy hazája a közösségi modell nagy elkötelezettje, a még szorosabbra fűződő EU-s kapcsolatok szorgalmazója, hiszen minden tagállam közös értékrendszerrel rendelkezik, és a problémákra éppen ezért csak közösen lehet hatékony megoldást találni. A bolgár elnökség mottója éppen azért a szófiai parlament épületén látható üzenet, az „Együtt erősebbek vagyunk” lesz.

A felsorolt kihívásokra történő válaszadás mellett a hallgatóság megtudhatta, hogy a soros elnökség ellátásával a biztonság fenntartására, az energetikai kérdésekre és az EU pénzügyi rendszerének hatékonyabbá tételére is lépéseket tesznek majd a bolgárok. A külpolitika terén pedig a nyugat-balkáni országok európai integrációjára helyezi majd a hangsúlyt az elnökség. Egy szófiai informális csúcstalálkozót is terveznek, ahol Bulgária közvetlen szomszédjainak segítene az integrációban. Szintén külpolitikát is érintő kérdés, hogy szeretnék a közösség határ- és partvédelmi rendszereit megerősíteni, valamint gördülékennyé tenni a jelenleg nem hatékonyan működő visszatoloncolási rendszert, hiszen ezek mind kulcselemei az EU biztonságának.

Ulyana Bogdanska kiemelte, hogy minden lépést, amelyet az országa tervez, a többi tagállammal teljes egyetértésben szeretné véghezvinni. Végezetül a nagykövetasszony hangsúlyozta, hogy bár az EU egyik legfiatalabb tagállama Bulgária, de egyben Európa egyik legrégebbi országa is. Teljesen elkötelezettek az Európai Unió projektje iránt, amely jómódot és biztonságot hozott a korábban megosztott kontinensre.

Az előadást követően kerekasztal beszélgetés zajlott Dr. Bóka János, a Nemzetközi és Európai Tanulmányok Kar tudományos és nemzetközi dékánhelyettesének moderálásával, két szakértő, Varga Szimeon, bolgár nemzetiségi szószóló és Varga András, Nemzetközi és Európai Tanulmányok Kar Európa-Tanulmányok Tanszék oktatójának részvételével. A beszélgetés témája főleg Bulgária csatlakozása a schengeni és az Euro övezethez volt. A hallgatóság megtudhatta, hogy a gazdaság olyan jól teljesít a kelet-balkáni országban, hogy előbb vezethetik majd be a közös európai fizetőeszközt, mint Magyarország. A beszélgetést végül a közönség soraiból érkező kérdések zárták.


Szöveg: Ondrék József

Fotó:Szilágyi Dénes

Megosztás a Facebook-on


120 éves a közigazgatási bíráskodás

    • fokep
    •  dsc0927 2
    •  dsc0933 2
    •  dsc0953 2
    •  dsc0989 2
    •  dsc0990 2
    •  dsc1037 2
    •  dsc1043 2
    •  dsc1081 2
    •  dsc1082 2
    •  dsc1092 2
    •  dsc1102 2
  • Előző
  • Következő

A jövő év elején hatályba lépő önálló közigazgatási perrendtartásról is szó volt azon a tudományos konferencián, amelyen a közigazgatási bíráskodás 120 éves történetét elevenítették fel az előadók.

A rendezvényen elhangzott, hogy a közigazgatási bíráskodás első általános hatáskörű, szervezetileg önálló intézményét 1896-ban hozta létre az akkori országgyűlés. A Közigazgatási Bíróság egészen 1949-ig működött, majd a rendszerváltozásig a közigazgatás feletti bírói ellenőrzés nagyon szűk körű volt. Dr. Kaiser Tamás egyetemi docens szerint a rendszerváltást követően jelentős előrelépések történtek a közigazgatási bíráskodás fejlesztése területén, amelynek egyik legfőbb eredménye a közigazgatási perrendtartás nemrégiben történő megalkotása volt. „A közigazgatási bíráskodással azért érdemes foglalkozni a jogtudománynak és az államtudománynak is, mert a közigazgatást folyamatos differenciálódás és specializálódás jellemzi”- fogalmazott az NKE ÁKFI tudományos igazgatója.  Kaiser Tamás szerint ezért egyre fontosabbá válik a teljes közigazgatás feletti bírósági kontroll, ami a jogállamiság egyik lényeges eleme. Az egyetemi docens úgy véli, hogy a jövőre hatályba lépő közigazgatási perrendtartás segítségével gyorsabb és egyszerűbb lesz a bírósági eljárás, ráadásul mindez az ország versenyképességére is pozitív hatással lehet.

A magyar közigazgatási bíráskodás egyik legjelentősebb személyiségéről, Wlassics Gyuláról beszélt előadásában Dr. Darák Péter. A Kúria elnöke felidézte a „bölcs bíró, tanár, politikus” személyét, aki „a történelmet egyformán jól magyarázta és csinálta”. Wlassics Gyula 1906 és 1933 között volt a Közigazgatási Bíróság elnöke, aki Darák Péter szerint jóval többnek bizonyult, mint a hivatal adminisztratív vezetője. Ez alatt az időszak alatt folyamatosan bővült a bíróság hatásköre és tevékenysége egyre elfogadottabbá vált a lakosság körében is. „Wlassics érdemei közé sorolható a többi között, hogy tudományos irányt szabott a bíróság működésének és folyamatosan kiállt a bírói függetlenség szükségessége mellett”- fogalmazott Darák Péter. A Kúria elnöke szólt arról is, hogy Wlassics úttörő szerepet játszott a jogegység biztosítása érdekében is. Rendszeresen elnökölt a jogegységi bírói tanácsokban, folyamatosan egyeztetett a bírákkal az elvi határozatokban fellelhető ellentétek feloldás érdekében. Reformelképzelései közül Darák Péter kiemelte az alsóbb fokú közigazgatási bíráskodás megteremtését, amely azonban „évszázados küzdelemmé vált”. Emellett a közigazgatási bíráskodás működésével kapcsolatban szorgalmazta a munkateher csökkentését, az ügyhátralék ledolgozását, a hatályos jog egyszerűsítését és a választási bíráskodás kiépítését.

„Külön öröm számomra, és miniszteri munkám egyik legértékesebb eredményének tartom, hogy éppen ebben a kormányzati ciklusban fogadta el az Országgyűlés a közigazgatási perrendtartásról szóló törvényt”- mondta előadásában Prof. Dr. Trócsányi László igazságügyi miniszter. Az NKE kutatóprofesszora korábban maga is foglalkozott tudományos alapon a közigazgatási bíráskodás történetével, így személyes kapcsolat fűzi a témához. Előadásában többször idézte Boér Elek gondolatait, aki a magyar jogászoknak és jogtudósoknak ahhoz a nemzedékéhez tartozott, akik egészen magas fokon egyesítették az elméleti tudást és a gyakorlati tapasztalatot. Boér szerint a közigazgatási bíráskodás célja nem más, mint a jog uralmának a közigazgatás egész vonalán való biztosítása, de „a törvényesség védelmében csak odáig szabad elmenni, hogy a közigazgatási bíráskodás a cselekvő közigazgatás szabad mozgását ne korlátozza”. A miniszter szerint ez azt jelenti, hogy a közigazgatási bíráskodásnak egyszerre kell biztosítania a közigazgatás objektív jogrendjét és az egyén alanyi jogait, érdekeit, ezáltal gondoskodva az állami és egyéni lét szabadságának összhangjáról. A jövőre hatályba lépő közigazgatási perrendtartás kapcsán megjegyezte, hogy először a magyar jogrendszerben megjelent a bírói út kiszélesítését jelentő, a közigazgatás mindenfajta kifelé irányuló cselekvése feletti kontrollt általában lehetővé tévő generálklauzula. Emellett a korábbi gyakorlattal szemben az elsőfokú per után egyes ügyekben fellebbezni is lehet, és akár felülvizsgálattal is lehet élni. A miniszter szerint a közigazgatási perrend elfogadásával az első lépés megtörtént a közigazgatási bíráskodás "újrapozícionálása" terén és bízik abban, hogy a következő ciklusban a Közigazgatási Felsőbíróság felállítása is megvalósul majd.

A közigazgatási bíráskodás dualizmus kori történetéről beszélt előadásában Prof. Dr. Stipta István. A Károli Gáspár Református Egyetem egyetemi tanára szólt az 1883-tól működő pénzügyi közigazgatási bíróságról, amely az általános közigazgatási bíróság felállítását megelőzően jött létre és elsősorban adóügyekkel foglalkozott. Elhangzott, hogy a szervezet nagy intenzitással működött és nagy népszerűségre tett szert az állampolgárok körében is. „Ez a bírói fórum jelentette az első igazi nagy áttörést a közigazgatási bíráskodás irányában” – fogalmazott Stipta István. Az 1897-től működő általános közigazgatási bírósági rendszer egyik nagy erényének tartja azt, hogy nem külföldi modelleken alapult, hanem teljes egészében a magyar viszonyokat figyelembe véve jött létre. A statisztikák is igazolták a külön közigazgatási bíróságok létrehozását, hiszen gyorsabban és hatékonyabban dolgoztak, mint a rendes bíróságok és nagy társadalmi bizalom is övezte ezt a rendszert.

A két világháború közötti időszakban a Közigazgatási Bíróság egyfajta alkotmányvédő, alkotmányjogi bíróságként is működő testület volt Dr. Kelemen Roland szerint. A Széchenyi István Egyetem és az NKE tanársegédje úgy látja, hogy az alkotmányvédő szerep különösen kirajzolódott abból az 1930-as ítéletből, amelyben a Bíróság határozatában a bírói függetlenséget védve joghatályosnak nevezett olyan korábbi kinevezéseket, amelyek esetében a kinevezési okiratot az Igazságügyi Minisztérium az államfői aláírás és miniszteri ellenjegyzés ellenére nem továbbított az érintett bíróknak.

A közigazgatási perrend megszületéséről beszélt előadásában Prof. Dr. Patyi András. Az NKE rektora történeti visszatekintésében elmondta, hogy 1945-től egészen a rendszerváltásig folyamatosan szűkítették a bírósághoz fordulás lehetőségét közigazgatási ügyekben. Fontos dátumnak nevezte 1947. február 17- ét, amikor az akkor még működő közigazgatási bíróság bírái egyöntetűen kinyilvánították, hogy nem fognak olyan jogszabályi rendelkezéseket végrehajtani, amelyek ellentétesek az emberi jogokkal. „Ez az alapjogvédelmi megállapodás azonban sajnos nem tükröződött a rendszerváltás követő időszakban, egészen az Alaptörvény megszületéséig ”- tette hozzá a rektor. Patyi András elmondta, hogy a szocializmus évtizedeiben uralkodóvá vált az a felfogás, amelyben a közigazgatás feletti bírói kontroll csak kivételes és rendkívül szúk körben biztosított jogorvoslati lehetőséget. Elhangzott, hogy a 80-as évek elején tovább szűkítették a bírósághoz fordulás lehetőségét, amely a magyar közigazgatás-tudományi elitet is megdöbbentette, „valóságos Waterloo-hangulat uralkodott a szakmán belül”. A rektor hozzátette, hogy az ebben az időszakban létrejövő államtudományi kutatási programiroda keretében azonban elindultak olyan kutatások, amelyek egy modern állam kiépítésével kapcsolatosak, és amelyek része a közigazgatási bíráskodás is. A rendszerváltást követően, egészen 2014-ig sem történt azonban igazi áttörés a jogalkotásban ezen a területen. Ekkor jött létre egy munkacsoport a közigazgatási bíráskodás fejlesztésére, amelynek Patyi András lett a vezetője. A munkacsoport még ebben az évben elfogadta saját 12 pontját, amelyek a későbbi kodifikációt megalapozó koncepció lényegét jelentették. 2015-ben alakult meg az államreform bizottság munkacsoportjaként a közigazgatási perjogi kodifikációs bizottság, Patyi András vezetésével. „Ez a bizottság alkotta meg azt a közel 30 oldalas szabályozási koncepciót, amely alapján a közigazgatási perrendtartás elkészülhetett ”- fogalmazott a rektor, aki azt is hozzátette, hogy a törvény elkészítésének végső szakaszában már nem vettek részt, mert az Igazságügyi Minisztérium 2016 februárjában átvette a kodifikációs feladatokat. Patyi András szerint a perrendtartás elfogadásával az Országgyűlés a rendszerváltás egyik adósságát törlesztette a jogkereső polgárok, a bírák és a magyar közjogi hagyományok felé is. A rektor úgy látja, hogy a szervezeti kereteket tekintve azonban még továbbra is fennáll ez az adósság és a közigazgatási bíróság helyreállítása nem megfosztaná a bírói szervezetet valamitől, hanem inkább gazdagítaná azt.


„Amíg korábban a közigazgatási perek szabályozása a polgári perrendtartás részeként volt jelen, addigra ma már szerencsére két külön törvényről beszélhetünk” – fogalmazott előadásában Dr. Horváth E. Írisz. A Pázmány Péter Katolikus Egyetem segédmunkatársa a két törvény alkalmazhatósági szabályait és egymáshoz való viszonyulását elemezve megjegyezte, hogy nagyon fontos azok harmóniája.


Szöveg: Szöőr Ádám

Fotó: Szilágyi Dénes

Megosztás a Facebook-on


21. századi egyetemhez illő 21. századi könyvtár

    • fokep
    •  dsc1184 2
    •  dsc1194 2
    •  dsc1217 2
    •  dsc1226 2
    •  dsc1233 2
    •  dsc1242 2
    •  dsc1264 2
  • Előző
  • Következő

Ünnepélyes keretek között került átadásra Prof. Dr. Padányi József által a „21. századhoz illő 21. századi könyvtár”, az Egyetemi Központi Könyvtár és Levéltár a Ludovika Főépületben. A 2017. október 26-i megnyitót Rádl Renáta csellóművész előadása nyitotta és zárta.

Prof. Dr. Padányi József mk. vezérőrnagy köszöntő beszédében megemlékezett a kivitelező és iránymutató munkatársakról és az egyetem három karának szerepvállalásáról, melynek eredményeképpen az Államtudományi és Közigazgatási, a Nemzetközi és Európai Tanulmányok, valamint a Rendészettudományi Kar könyvtárának már a Ludovika Központi Könyvtár adhat otthont. Az NKE tudományos rektorhelyettese kiemelte, hogy a hagyomány és innováció jegyében mind a könyvek, mind pedig a 21. századnak megfelelő fejlett infrastrukturális hátteret biztosítja az egyetem, melynek alapját a KÖFOP projekt keretében meghatározott három fejlesztési célcsoport - az intelligens könyvtárszolgálat fejlesztés, a tudásalapú oktatásfejlesztés és a tudáshoz való hozzájutás minden módon való támogatása az infotechnikai eszközök alkalmazásában - adta. Hozzátette, hogy az NKE együttműködve a társegyetemmel feldolgozza és közzéteszi Magyary Zoltán hagyatékát.

Nagy Zsuzsanna a felsőoktatási könyvtárak helyzetének bemutatását követően kitért a közös jövőkép felvázolására, miszerint a 2020-as évek elejére a felsőoktatási könyvtár dinamikus fejlődéssel, teljesítményközpontú oktatási rendszerrel és hálózati tudományos és kutatási intézményrendszerrel aktív szereplőként lesz jelen tartalomszolgáltató és fejlesztő, támogató digitális központként a hallgatói sikeresség és a nemzeti kulturális örökség megőrzésének jegyében. A Budapesti Corvinus Egyetem Könyvtárának főigazgatója kiemelte, hogy a sikeres könyvtár a könyvtárosok tudásán, képzettségén, elköteleződésén és kapcsolattartásán múlik.

Sörény Edina köszönetét fejezte ki munkatársai felé, miután ismertette a könyvtár megnyitásához fűződő eseményeket, a 2014-ben elkészült könyvtárba az ÁKK és az RTK könyvtárak beköltözésének menetét. Az Egyetemi Központi Könyvtár főigazgatója kiemelte, hogy kialakításra került az egységes feldolgozás belső szabályzata, mely alapján feldolgozták az ÁKK 110.000 és az RTK 45.000 gyűjteményét, melyek a könyvtár négy helyiségében találhatóak meg és kölcsönözhetők szabadon. Hozzátette, kívánja, hogy az olvasók olyan bizalommal használják könyvtárukat, amilyen szeretettel ők átadják.

Az Egyetemi Központi Könyvtár és Levéltár kapuja nyitva áll az NKE polgárai előtt!

Az Egyetemi Központi Könyvtár nyitvatartási rendje:

Hétfő: 9.00 - 18.00
Kedd: 9.00 - 18.00
Szerda: 9.00 - 18.00
Csütörtök: 9.00 - 18.00
Péntek: 9.00 - 16.00


Szöveg: Fecser Zsuzsanna

Fotó: Szilágyi Dénes

Megosztás a Facebook-on

Cimkék: EKKL, átadó, 2017

Azeri delegáció az NKE-n

    • fokep
    •  dsc0647 2
    •  dsc0662 2
    •  dsc0675 2
    •  dsc0693 2
    •  dsc0697 2
    •  dsc0706 2
  • Előző
  • Következő

Az Azerbajdzsáni Közigazgatási Akadémia delegációja látogatott a Nemzeti Közszolgálati Egyetemre 2017. október 24-én. A küldöttséget Prof. Dr. Urkhan Alakbarov akadémikus, az Akadémia rektora vezette.

Az 1999-ben alakult Akadémián, amely Azerbajdzsán egyik vezető oktatási intézménye, azeri és orosz nyelven folyik az oktatás. Az intézményben jelenleg több mint 1500 hallgató folytatja tanulmányait BA és MA képzéseken állami ösztöndíjas és költségtérítéses képzések keretében. A teljes állású oktatók mellett az elnöki kormányzat felső szintű tisztviselői, miniszterei, nagykövetek, külföldi országok szakértői vesznek részt az oktatásban.

A delegációt Prof. Dr. Patyi András, az NKE rektora fogadta, aki az üdvözlést követően ismertette az Egyetem felépítését, nemzetközi kapcsolatait, valamint kiemelte a kölcsönös egyetértésen alapuló együttműködés fontosságát.

A folytatásban az ÁKK és a NETK vezetői röviden bemutatták a karukat, az ott folyó oktatási és kutatási tevékenységet, illetve kitértek az együttműködési lehetőségekre a mobilitás és a kutatás területén.

Az eszmecserét követően a felek együttműködési megállapodást írtak alá. A látogatás zárásaként Prof. Dr. Urkhan Alakbarov előadást tartott az egyetem oktatói és hallgató részére Azerbajdzsán jelenlegi gazdasági helyzetéről.


Szöveg: Zsitva Katalin Anikó

Fotó: Szilágyi Dénes

Megosztás a Facebook-on


Rendőrségi vezetők látogatása az NKE-n

    • fokep
    •  dsc0779 2
    •  dsc0784 2
    •  dsc0793 2
    •  dsc0798 2
    •  dsc0801 2
    •  dsc0813 2
  • Előző
  • Következő

Papp Károly r. altábornagy, országos rendőr-főkapitány vezetésével a rendőrség országos és megyei szintű vezetői tettek látogatást október 25-én a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen (NKE). A rendőri vezetőket az egyetem, különösen a Rendészettudományi Kar (RTK) tevékenységét érintő aktualitásokról Prof. Dr. Patyi András rektor tájékoztatta, majd Dr. habil. Boda József ny. nb. vezérőrnagy, az RTK dékánja vezetésével megtekintették az RTK új campusát.

Patyi András rektor előadásában hangsúlyozta, hogy az RTK rendészeti missziója csak szélesebb összefüggésben értelmezhető, ezért magáról az egyetemről is áttekintést nyújtott. Mint mondta, az ENSZ égisze alatt, 10 millió ember megkérdezésével készült Fenntartható fejlődés 2030 című felmérés szerint a válaszolók mintegy kétharmada az emberiség jövője szempontjából a magas szintű oktatást tartotta a legfontosabbnak, még az erőszak és a bűnözés elleni fellépés is csupán az ötödik helyre került.

Patyi András felidézte, hogy az egyetem jogelődjei komoly múlttal rendelkeztek, köztük a legrégebbi a munkáját 1872-ben megkezdő Magyar Királyi Ludovika Akadémia volt. A rektor elmondta, hogy a kormányzatnak fontos az NKE, mert az állam számára alapvető feladatok ellátását végző szervezetek tisztjeit képezi. Ehhez azonban együttműködésre van szükség a hallgatókkal, más egyetemekkel, a Magyar Tudományos Akadémiával, nemzetközi tudományos szervezetekkel, valamint közigazgatási, rendészeti, honvédelmi szervekkel és intézményekkel. Mint a rektor fogalmazott, nemzetközi kapcsolatok nélkül nem képzelhető el egyetem, nem mérhető az egyetem tevékenysége nemzetközi tevékenység nélkül, ezért is kiemelkedően fontos a nemzetközi mobilitási partnerség, az oktatók és a hallgatók rendszeres külföldi tapasztalatszerzése.

 Az RTK tevékenységét bemutatva Patyi András kiemelte, hogy a kar munkatársainak fele hivatásos, ami három szempontból is figyelemre méltó körülmény: egyrészt e munkatársak a rendvédelmi szervek által fizetett, onnan vezényelt személyek, tehát e szerveknek fontos, hogy jelen legyenek a rendészeti felsőoktatásban. Jelenlétük a karon garancia a gyakorlati képzésre; végül pedig azt jelzi, hogy a rendvédelmi szervek állományában vannak olyan munkatársak, akik alkalmasak a felsőoktatásban végzett munkára, mert alkalmassá tették magukat erre. Az NKE rektora beszélt a rendőrtisztképzés aktuális kihívásairól is: mint mondta, cél a leendő hallgatók hatékonyabb kiválasztása; a demográfiai körülményekhez, a fiatalok fizikai és pszichikai állóképességéhez igazodó alapfelkészítés kialakítása. Patyi András ugyancsak fontosnak ítélte a rendészettudomány elismertségének növelését, valamint az angol nyelvű kurzusok elindítását.

Papp Károly azt mondta, hogy az NKE számára oly fontos együttműködés alapvető értéke a rendőri tevékenységnek is, hiszen e munkának széles társadalmi alapokon kell nyugodnia. Az országos rendőr-főkapitány kiemelte: a rendőri pályán is fontos az élethosszig tartó tanulás; ennek érdekében az ORFK alapvető érdeke, hogy folyamatosan magas szintű együttműködés  legyen az NKE és a rendőrség között. Mint mondta, az együttműködés egyik lényeges eleme, hogy az RTK dékánja állandó meghívottja az országos rendőr-főkapitányi értekezletnek.

A rendőri vezetők a továbbiakban Boda József dékán vezetésével megtekintették a Rendészettudományi Kar új campusát,  ahol a leendő rendvédelmi tisztek már új, a kor követelményeinek megfelelő tantermekben és speciális objektumban készülhetnek leendő hivatásukra.


Szöveg: Suba László

Fotó: Szilágyi Dénes

Megosztás a Facebook-on


Hungarikumok a felsőoktatásban

    • fokep
    •  dsc0737 2
    •  dsc0729 2
    •  dsc0732 2
  • Előző
  • Következő

A hungarikumok szerepéről a nemzeti identitásunkban, a kreatív gondolkodás kialakításában, valamint a magyar felsőoktatásban betöltött helyzetével kapcsolatban tartott előadást Prof. Dr. Tózsa István, az Államtudományi és Közigazgatási Kar intézetvezető egyetemi tanára a Ludovika Szabadegyetemen.

Tózsa István tudományos munkásságát a MTA Földrajztudományi Kutatóintézetében kezdte meg. Oktatói tevékenységet folytatott a Budapesti Corvinus Egyetem különböző karain, valamint az NKE-n, ahol 2016 óta az ÁKK Közszervezési és Szakigazgatási Intézetének vezetője. Az egyetemeken egyaránt oktat közigazgatási urbanisztikát, környezetpolitikát, települési térinformatikát, településmarketinget, alkalmazott térinformatikát, e-szakigazgatást, hungarikum és örökségtervezést, valamint településföldrajzot. 2011-ben elnyerte az Apáczai Csere János-díjat felsőoktatási oktatói munkásságáért, továbbá 2012-ben az elektronikus közigazgatási iskolateremtő tevékenységével kiérdemelte a Magyar Köztársaság tisztikeresztjét. Az MTA Regionális Tudományi Bizottságának a tagja, valamint az E-government Alapítvány elnöke.

Tózsa István előadásában a hungarikumokat egy új szempont alapján közelítette meg, amelyben a neurobiológiai alapoktól eljutott a felsőoktatásban bevett gyakorlatáig.: „A hungaricum a magyarság csúcsteljesítménye. Olyan egyedi, különleges érték, amit külföldön és belföldön magyar eredményként tartanak számon”- mondta. Az NKE intézetvezetője egy játékkal indította előadását, amelyben a résztvevők felmérhették tudásukat a hungarikumokról. A tesztben egyaránt volt szó magyar földrajzról, történelemről és művészettörténetről. A kvízt előtte kitöltette egy szemináriumi csoportjával is, amelyből kiderült, hogy a 67 fős mintacsoport, amelynek többsége 430-450 felsőoktatási felvételi ponttal rendelkező fiatal, igen csekély tudással rendelkezik a hungarikumokról. De miért fontos, hogy ismerjük a hungarikumainkat, nemzeti értékeinket? „A nemzeti identitás, amely gyakorlatilag a hazaszeretet alapja, egy földrajzi helyhez kötött érzelmi motivációs kapcsolat.” A professzor kifejtette, hogyha ez az identitás és értéktudat nem alakul ki a fiatalokban, kimarad az alapvető oktatásukból és szocializációjukból, akkor felnőtt korukra sokkal kevésbé lesznek kreatív emberek. Ahogy a diákjainak is mondta: „Ha ezeket nem tudod, nem leszel kreatív. Ha nem leszel kreatív, nem boldogulsz az életben!”

„Eddig egy művelt ember tudása elfért egy könyvtárban. Manapság a világ összes tudása elfér a zsebünkben, egy mobiltelefonban. Ez átrendezi a tudást” - mondta az NKE professzora. Freund Tamás magyar agykutató előadását idézve ismertette az agyi memóriaegységek kialakulásának neurobiológiai folyamatát, melynek alapja a szinapszis. Ha kialakul a szinapszis, sikerült az adott külső ingert hosszú távon, mélyen tárolni az emberi tudatban. „A szinapszis a kreativitás építőköve” – hívta fel a figyelmet Tózsa István. „Az a cél, hogy minél több szinapszis legyen az agyunkban.” A kialakulásukat az ösztönös veleszületett motiváció, az információhoz jutás nehézsége, valamint a szocializáció során az embereket érő érzelemgazdagság befolyásolja. „Ilyen a kultúra, a tradíció és identitás. Azaz a hazaszeretet, a helyhez kötődő érzelmi identitás” – fejtette ki.

A professzor kiemelte, hogy az információsrobbanás környezetváltozáshoz vezetett, amely következtében mutálódtak a viselkedésmintáink. Manapság máshogy, könnyebben szerezzük be az információt, így rengeteg olyan ingert hagyunk figyelmen kívül, amellyel fejleszthetnénk a kreativitásunkat. Emellett internetes, online addikciók alakulnak ki, érzelemszegénységgel, identitásvesztéssel számolhatunk. Tózsa István rávilágított, hogy a mai információs társadalmunk minden előnye mellett hatalmas veszélyeket is rejt magában: az egyén érzelmileg elsivárosodik, a kisközösségek megszűnnek, valamint a nemzeti identitás és értékek eltűnnek.

Tózsa István a probléma megoldását a következőkben látja: egyrészt a társadalmat érzelmileg gazdagítani kell már fiatal kortól olyan élményekkel, mint például a művészeti nevelés. Ezt csakis az emberek bevonásával, aktív részvétellel lehet elérni, ugyanis megszázszorozza az emlékek elmélyülésének és a kreatív gondolkodás kialakulásának valószínűségét. Ehhez elengedhetetlen az élő kisközösségek fenntartása, illetve újra alakítása is. Az NKE professzora a nemzeti értékek oktatásában látja a megoldást, amelyet a történelem, irodalom, földrajz, valamint a nemzeti identitáshoz kapcsolódó erkölcsi és etikai neveléssel lehet elérni. Ebben segít a hungarikumok megfelelő rendszerezése, ismerete, valamint átadása a fiatalabb generációk számára.

Végül Tózsa István bemutatta a nemzeti értékek tanításának gyakorlatát a felsőoktatásban. Jelenleg két kurzussal, a hungarikum és örökségtervezés, valamint az örökségvédelem tárgy keretében foglalkoznak a témával. Az órák keretében a hallgatók megismerkednek a magyar természeti, gazdasági és kulturális értékekkel, elsajátítják a település és hungarikum marketing aktuális trendjeit. Kitérnek a magyar örökségvédelem állami intézményrendszerére, a Hungarikumokról szóló törvényre, valamint a helyi értéktárak és települési arculati kézikönyvek összeállítására is. A szemináriumokon meghívott előadók is részt vesznek: a Hungarikum Szövetség, a Földművelésügyi Minisztérium vonatkozó helyettes államtitkársága, vagy a magyar hungarikumok és kulturális értékek képviselői, mint a Pick Szalámi, a Tokaji Kereskedőház, a Béres Csepp, a Pető Módszer, vagy a 100 tagú Cigányzenekar.


A cikk bővített kiadása a Bonum Publicum novemberi számában olvasható.

A Ludovika Szabadegyetem következő programja 2017. október 31-én kerül megrendezésre, ahol Gajdos Máté főhadnagy tart előadást „Éles riasztást kaptak a magyar Gripenek… – de hogyan?” címmel. Minden érdeklődőt sok szeretettel vár a Nemzeti Közszolgálati Egyetem!

Regisztráció: http://regisztracio.uni-nke.hu/szabadegyetem/?modul=registration

További információ az előadásokról: http://uni-nke.hu/szolgaltatasok/ludovika-szabadegyetem/ludovika-szabadegyetem-2017-2018-i_-szemeszter


Szöveg: Podobni István

Fotó: Szilágyi Dénes

Megosztás a Facebook-on


Nyílt napok az NKE-n

    •  dsc0078

Központi nyílt napokkal várja a képzései iránt érdeklődő fiatalokat a Nemzeti Közszolgálati Egyetem. A november és január végi rendezvényeken nemcsak tájékoztatást kaphatnak a résztvevők a képzésekről, hanem bemutatókon, kiállításokon is részt vehetnek, és lehetőségük lesz például a rendészeti fizikai alkalmassági vizsgálat elvégzésére is.

Az NKE három alkalommal is tart központi nyílt napot a felvételit megelőző időszakban. A pályaválasztás előtt állókat november 24-én és 25-én, valamint január 27-én 10 órától várják a Ludovika Campuson. A központi nyílt napok elsődleges házigazdái az Államtudományi és Közigazgatási, a Rendészettudományi, valamint a Nemzetközi és Európai Tanulmányok karok, de a Hadtudományi és Honvédtisztképző Kar (HHK), a Víztudományi Kar (VTK), valamint a Katasztrófavédelmi Intézet is bemutatkozik az eseményeken.

 A rendezvényeken megjelenők információkat kaphatnak az egyetem karain és intézeteiben zajló képzések mellett a többi között a hallgatói önkormányzat és a szakkollégiumok munkájáról, az Erasmus mobilitási programokról, a felvételi követelményekről, valamint a sportolási lehetőségekről. A karok külön bemutatókkal is készülnek majd, a rendészeti képzés iránt érdeklődők pedig akár ki is próbálhatják majd a fizikai felvételi mozgásformáit.

A nyílt nap résztvevői megismerkedhetnek a Ludovika Campuson található épületekkel is, így például a történelmi emlékhelynek nyilvánított Ludovika Főépülettel, valamint a nemrég átadott új oktatási épülettel és a Rendészettudományi Kar speciális épületével. Az érdeklődők megtekinthetik majd a campuson található kollégiumokat is.

A VTK és a HHK saját otthonában is várja majd a látogatókat. A VTK november 22-én és január 24-én Baján, a HHK a Katasztrófavédelmi Intézettel kiegészülve pedig január 26-án a Hungária krt.-i campusán fogadja a képzések iránt érdeklődőket.

A részletes programok hamarosan elérhetők lesznek az egyetem honlapján és Facebook oldalán.

Megosztás a Facebook-on

Cimkék: nyílt nap, 2017

A hét hallgatója

    • still1020 00000
Szabó Mátyás a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Államtudományi és Közigazgatási karán szerzett alapszakos diplomát, jelenleg a Nemzetközi és Európai Tanulmányok Kar végzős hallgatója. Tanulmányait a közszolgálati kapcsolatok Európa tanulmányok szakirányán végzi. Az idei OTDK Hadtörténelem és Rendészettörténet Tagozatban első helyezést ért el.
A maastrichti egyetem egyik kutatócsoportjának a tagja.
Hobbija a rockzene.
Megosztás a Facebook-on


Mert egy nép azt mondta: Elég volt!

    • Mert egy nép azt mondta - főkép
    • Mert egy nép azt mondta - okt 23. 1
    • Mert egy nép azt mondta - okt 23. -2
    • Mert egy nép azt mondta - okt 23. -3
    • Mert egy nép azt mondta - okt 23. -5
    • Mert egy nép azt mondta - okt 23. -4
    • Mert egy nép azt mondta - okt 23. -6
    • Mert egy nép azt mondta -7
    • Mert egy nép azt mondta -8
    • Mert egy nép azt mondta -9
    • Mert egy nép azt mondta -10
  • Előző
  • Következő

Az 1956-os forradalom és szabadságharc 61. évfordulója alkalmából szervezett megemlékezést a Nemzeti Közszolgálati Egyetem. A Ludovika Campus új oktatási épületét átjárta ’56 szelleme, hiszen az egyetem polgársága közös műsorral emlékezett meg hősi halottakról, a legbátrabb ifjakról, akik az mondták: Elég volt!

Koltay Gábor filmrendező, az NKE oktatója a műsor keretében megosztotta ünnepi gondolatait, személyes történetét. Mint a legtöbb magyar családban, náluk is misztikumként élt ’56 története, amelyről csak szűk családi körben, suttogva lehetett beszélni. Szülei kint voltak október 23-án az utcán, majd később családjából többen disszidáltak a forradalom leverése után. A szabadságharc igazi történetét csak szamizdat irodalomban olvashatták, titokban. A hősökről sem emlékezhettek meg méltó módon, saját disszidált családtagjaikat sem merték bevallani a hatóságok előtt. „Mi ez, ha nem az emberi lélek legmélyebb bugyraiban lévő félelem?” Ismertette, hogy 1989 tavaszán a 168 óra rádióra ébredtek, amelyben Pozsgay Imre államminiszter ismertette a bizottság állásfoglalását: „Ami ’56-ban történt, az népfelkelés volt.” Ezt sokan nem hitték el, hiszen az akkori diktatúra megdönthetetlennek, ellentmondást nem tűrőnek számított az elnyomott nép szemében. Koltay Gábor kiemelte, hogy a rendszerváltozás viszonyítási pontja volt 1956. Ekkor a világon már mindenütt tudták, hogy Magyarországon igenis forradalom volt. „Mi a mi feladatunk?” – tette fel a kérdést a rendező. „Megérteni és megértetni mindazt, ami akkor történt.” Rávilágított, hogy tenni kell annak érdekében, hogy feldolgozzuk mindazt, amit ’56 jelent ma a magyarság emlékezetében. Őszintén beszélni róla. Nagy Imre személyét is csak a nyílt, tiszta és őszinte beszéd után lehetett relativizálni: „Államférfiúi becsületről, tisztességről és nagyságról tett tanúbizonyságot, amikor a tárgyalásán felvállalta a forradalom minden fontos törekvését és kegyelmet nem kért.” Át kell tudni adni a következő generációnak úgy, hogy a forradalom szellemisége ne csak az értelemre, hanem az érzelemre is hasson. „Mélyen hiszem, hogy 1956 nélkül nincsen magyar, kelet-európai rendszerváltozás.”

Koltay Gábor megemlékezését az NKE-s hallgatók forradalmi eseményeket idéző műsora egészítette ki, amelyet a Ludovika Tánckar, valamint az egyetem tehetséges hallgatói adtak elő.

A rendezvényt kísérőprogrammal egészíti ki az egyetem: a nemzeti ünnep után, október 24-én az „Őrizd a lángot!” rockmusicalt tekinthetik meg az érdeklődők Tóth Ilona, ’56 mártír életéről. Az előadáson való részvétel ingyenes, azonban regisztrációhoz kötött, amelyet október 22-ig a  e-mail címen lehet jelezni.


Szöveg: Podobni István

Fotó: Szilágyi Dénes


Vallások és háború

    • fokep
    •  dsc9482 2
    •  dsc9494 2
    •  dsc9505 2
    •  dsc9513 2
  • Előző
  • Következő

„A háborúk fogalma a vallások tanításában” címmel tartottak workshopot a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen. A rendezvényen különböző felekezetű teológiai szakemberek vettek részt, akik bemutatták, hogy a saját vallásuk hogyan értelmezi a háborúk egyes sarokköveit.

Dr. habil. Horváth Tibor ezredes a ismertette, hogy a szeptemberben kezdte meg működését a Szélsőségek, vallási szélsőségek Ludovika Kutatócsoport dr. Ujházi Lóránd vezetésével a Hadtudományi és Honvédtisztképző Karon. A KÖFOP-projektből támogatott kutatás célja a vallás és biztonság kapcsolatának, a vallás háborúról alkotott felfogásának vizsgálata. Ebbe az ívbe illeszkedett be a workshop is. „Magyarországon egészen a II. világháború utáni időszakig komoly teoretikusai voltak azoknak a háborúelméleteknek, amelyek a hadtudományi kutatások keretei között vizsgálták a vallások háború indításáról, háborúban betartandó erkölcsi normákról és az utólagos rendezésről szóló tanítását. A kommunizmus ideje alatt erről nem esett szó. A rendszerváltás után huszonöt évvel, végre a hadtudománynak ez a régi területe Magyarországon is újra méltó helyére kerül” – mondta. A témával kapcsolatban kiemelte, hogy eleve feltételezi az együttműködést: egyrészt mert interdiszciplináris területről van szó, amely jól látszik az előadókból is. Egyaránt képviseltette magát a hadtudomány, a teológiai, filozófia, a jog és biztonságpolitika.  Másrészt az állami szektornak és a vallási közösségeknek van egy megalapozott együttműködése, ami a demokratikus országokra jellemző. „Az akadémiai szektor egy jó fórum a különböző vallási és állami intézmények közötti párbeszéd kialakítására. Ehhez kínál teret a HHK” – fejtette ki. Rávilágított, hogy a jövőben tovább kívánják szélesíteni az együttműködés körét, ilyen például a humanitárius segítségnyújtásban részt vevő egyházi szervezetekkel való képzési együttműködés kialakítása. 

Az ezredes kiemelte: hasonló kezdeményezések más országokban szép számmal vannak. „Magyarországon az említett történelmi okok miatt azonban a kutatócsoport munkája úttörő.” Célja a párbeszéd kialakítása, a vallás társadalomra, a biztonságra gyakorolt hatásainak, válságövezetek, a migrációnak a vallási, etnikai oldalról való elemzése. „Ma már senki nem tagadja, hogy a vallás hatással van a biztonságra, illetve, hogy a demokratikus keretek között működő vallási közösségek a jó állam stratégiai partnerei. Lényegében ezért is fontos a KÖFOP, államfejlesztés számára is a kutatócsoport.” Horváth Tibor felhívta a figyelmet, hogy a jó állam alapfeltétele, hogy a területén élő vallási közösségekkel jó kapcsolatot alakítson ki. Ugyancsak állami feladat, hogy az erőszakos vallási szélsőségektől megvédje a polgárait. Ez utóbbiban pedig a vallási közösségekkel való munka evidenciának tekinthető. 

Pázmány Péter Katolikus Egyetem Hittudományi Karáról Kuminetz Géza tartott előadás a háború fogalmáról a keresztény vallásbölcseletben. Kiemelte, hogy a háborút alapvetően igazolni kell, vagy az igazságtalanságát cáfolni. Egy utólagos erkölcsi értékítéletet kell adni, amivel végül nem a győzteseké lesz a végső szó. Véleménye szerint az ember alapvetően katonáskodó lény, a közösségét mindig védeni kell a természettől, ellenségtől, esetleges járványoktól. A béke nem automatikusan adatik, keményen kell érte küzdeni, az emberi személyiséget érlelni kell. Fontos, hogy ezeket a belső erőket nevén nevezze és humanizálja. Rávilágított, hogy a háború akkor igazolható, ha célja az önvédelem, vagy a béke helyreállítása. Viszont a zsákmányolás és a hatalmi újra osztás igazságtalansághoz vezet. A háború okának a mértéktelen versenyt nevezi meg. „A békesség az emberi szabadság és személyiség igazi kiteljesedésének záloga. Belesimulás a teremtés rendjébe, meghódolás a lét nagy titkai, törvényei, értékei és annak ura előtt.”

Gájer László Esztergomi Hittudományi Főiskola képviseletében az igazságos háború nyolc alapelvét mutatta be a modern politikai gondolkodás tekintetében. Kifejtette, hogy a keresztény gondolkodás elutasítja a feltétlen pacifizmust, szuverén jogunk van háborúzni. Ehhez azonban elengedhetetlen egy legfőbb szuverén hatalom. Előadásában bemutatta a legfontosabb filozófusok, államtudósok és teológusok gondolatait. Rávilágított, hogy a háborúhoz indításához kell egy igazságos ok, egy illetékes hatóság, egy helyes szándék, arányosság, észszerű remény a sikerre, valamint előtte minden más lehetősséget meg kel próbálni a konfliktus megoldására. A háború viselésével kapocslatban alapelv a diszkrimináció és az arányos sérelmek igazolása. Kifejtette, ezek az alapelvek megtalálhatóak a katolikus gondolkodásban. Felhívta a figyelmet, hogy a háborúnak a politika legvégső, utolsó eszközének kell lennie. Ha a háború veszély fennáll és nincs magasabb illetékes hatalom, akkor nem szabad megtagadni az egyes államoktól a háború viselésének jogát. Végül kiemelte: „a háború minden joga felett ott áll a szeretet nagy parancsa, amely az ellenséggel szemben is érvényes marad!”

A zsidó felfogást Radnóti Zoltán képviselte, aki a háború és etika zsidó vallásjogi megjelenésére világított rá. Kifejtette, hogy az elmúlt 3300 évben a zsidóknak kevés háborúja volt, ő az előadásában a kutatási területéhez kapcsolódóan nem a modernkori Izraelt fogja bemutatni, hanem az ókori vallási kapcsolatokat. Így a forrása a Tóra. Ismertette, hogy a zsidó vallás engedi a honvédő háborút és utat enged a hódító háborúknak is, ha az honfoglalásra és a 7 törzs elleni háborúra utal, valamint ha az amálekiták ellen irányul. Azonban felhívta a figyelmet: „Minden embernek kötelessége a világ megjavítása!” Így a háború során nem állatként, hanem emberként kell viselkedni, közösen tenni a világért. A zsidó felfogással kapcsolatban kiemelte a háborúzás szigorú szabályrendszerét, a fogolynők esetét, környezetvédelmet, a kötelező főpapi beszédet, az aktív-passzív katona együttműködését, vagy a szombati háború kérdését. „Isten célja, hogy etikus világ legyen. Egy olyan világ, ahol ember embernek nem farkasa, hogy a világért tegyen mindenki, hogy az jobb legyen.”

Sulok Zoltán a Magyarországi Muszlim Egyház felfogását mutatta be, amellyel kapcsolatban számos tévhit kering a mai társadalmunkban. Kiemelte, hogy a saría célkitűzése az élet, a vagyon, az értelem, a vallás és a leszármazás védelme. „Ami ezzel ellenkezik, az nem követhető. Ez minden embert megillet.” A dzsihádot is gyakran félreértelmezik, amely erőfeszítést, törekvést és küzdelmet jelent. A háború az iszlám felfogás szerint csak igazságos, vagy igazságtalan lehet, azonban szent soha. A harcokkal kapcsolatban rávilágított, hogy az csak isten törvényeinek, a szunna és a Korán betartásával történhetnek. Így a vallás háborús terjesztése összeegyeztethetetlen az iszlám tanításaival. „Senkire nem lehet ráerőltetni a vallást. Ha ez nem belső meggyőződésből fakad, az Isten nem segíti az ember!”

Kulturális különlegességet volt Jelen János előadása, aki a buddhista háborúfelfogást ismertette a monoteista felfogással szemben. Kiemelte, az eddigi vallásokhoz képest ők szerényebbek: nincs bibliájuk, nincs egyházuk és nincs istenük. A vallásuk szájhagyomány útján terjedt tanítások, amelyeket közel 2500 év alatt jegyzett fel a közösség. A karma jelentése a cselekedet, amelyet az elménkkel formálunk. Így a cselekedeteink döntik el a dolgainkat. Buddhát is számtalanszor kérdezték élete során a más istenekről, a világmindenségről és a háborúról. Elmondása szerint neki is van véleménye, azonban ennél nagyobb problémára világít rá: „szenvedést látom az embereken, így arra kell összpontosítanom a figyelmem.” A Dalai láma gondolatait is ismertette, aki a háborúkat és a nagy katonai szervezeteket az erőszak legfőbb forrásának nevezi. Elutasítja a háborút, azonban nem alkuszik meg. A láma véleménye szerint a béke alapja a bizalom.

Ádány Tamás PPKE Jog- és Államtudományi Kar docense a vallás és moralitás kérdését vette górcső alá a humanitárius jogban. Kifejtette, hogy a 20. század meghaladta az államon belüli fegyveres konfliktusokat, hiszen már nemcsak az adott állam belügyeként kezeli a nemzetközi közösség. A háborúk szabályozására két jogforrást, a genfi és a hágai egyezményeket hozta példának. A humanitáriusság magyar fordításának az emberbarátiságot, az élet- és tulajdonvédelmet jelölte meg. Kiemelte, hogy hívő jogászként az emberi méltóságot nem tudja vallás nélkül értelmezni. Kiemelte, hogy a jognak különbséget kell tennie a fegyveres konfliktusok során a katonák között: más egy sérült, egy egészséges, egy fegyvertelen, vagy egy gyermekkatona kérdése. A PPKE docense ismertette, hogy a háborúk felügyelőjeként a Vöröskereszt tevékenykedik, aki szabadon közlekedhet a háborús zónákban, titoktartás mellet ajánlásokat fogalmazhat meg az adott háborúskodó államoknak.


Szöveg: Podobni István

Fotó: Szilágyi Dénes

Megosztás a Facebook-on


60 év közigazgatási küzdelmének állítottak emléket az NKE-n

    • fokep
    •  dsc9302 2
    •  dsc9310 2
    •  dsc9331 2
    •  dsc9339 2
    •  dsc9345 2
    •  dsc9370 2
    •  dsc9371 2
  • Előző
  • Következő

„60 év - kihívások és válaszok a magyar közigazgatási eljárásjogban” címmel rendeztek konferenciát a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Ludovika Főépületének Széchenyi Dísztermében 2017. október 19-én. Prof. Dr. Patyi András, az egyetem rektora kihangsúlyozta, hogy ezen az eseményen a közigazgatás 60 éves küzdelmének állítanak emléket.

Dr. Imre Miklós az ülés levezető elnökeként kiemelte, a konferencia apropója az, hogy 60 évvel ezelőtt lépett hatályba az 1957. évi IV. törvény (ET). Ebben az évben jelent meg Szamel Lajos „Az államigazgatás törvényességének jogi biztosítékai” című műve és 2018. január 1-én fog hatályba lépni az új polgári perrendtartásról, valamint az általános közigazgatási rendtartástól szóló 2016. évi CL. törvény (Ákr. tv.) is. Az NKE intézetvezető egyetemi docense kiemelte, Szamel Lajos kritikus véleményeket fogalmazott meg a korszakos művében az államigazgatás törvénytelenségével szemben, külön kiemelve a jogorvoslat bemutatását, az államigazgatási szervek hallgatását és annak következményeit, az államigazgatási aktusok felülvizsgálatát, az ügyészi óvást és az államigazgatási aktusok bírói felülvizsgálatát. Ezen gondolatai és az 1957-es törvény megalkotásában vállalt szerepe kulcsfontosságúak jelen korunk számára is.

Prof. Dr. Patyi András „Az alkotmánybíróság szerepe a közigazgatási eljárásjog továbbfejlesztésében” című előadásában összefoglalta az Alkotmánybíróságnak az elmúlt hat évtizedben a közigazgatási jog fejlődésében betöltött szerepét. Az NKE rektora előadásában az Alkotmánybíróságnak a közigazgatási eljárásjog fejlődésében vállalt szerepkörének tanulságaként emelte ki, hogy jogalkotóként a kormány és az országgyűlés 1990-ben nem volt felkészülve arra, hogy az alkotmány jogállami jellegét és a nem jogállami típusú közigazgatási jogszabályokat összhangba hozza. Ezt támasztja alá, hogy az Alkotmánybíróságnak évekkel később, a jogállami alkotmánymódosítás hatálybalépését követően is olyan meghatározó kérdéseket kellett kikényszerítenie a jogalkotó általi új szabályozással, amelyeknek már 1990-ben is meg kellett volna születniük, mert az alkotmány már akkor is ezt követelte meg; ebből következik, hogy a magyar jogalkotó állandó és folyamatos utánkövetésben, lekövetésben volt az Alkotmánybírósághoz és az alkotmányi követelményekhez képest. Hozzátette, hogy az Alkotmánybíróság progresszív, haladó, jogfejlesztő, konstitutív és kikényszerítő hatással volt a közigazgatási eljárásjogra, melynek középpontjában az ügyféli jogok garanciái álltak.

Prof. Dr. Varga Zs. András alkotmánybíró a „Jogerő és véglegesség általában és a közigazgatási hatósági eljárásban” című előadásában kiemelte, hogy a jogerő kérdését újra lehetett volna gondolni a 2018. január 1-én hatályba lépő, az általános közigazgatási rendtartástól szóló 2016. évi CL. törvény (Ákr) keretében, ám ez nem következett be. A PPKE egyetemi tanára hozzátette, hogy a jogerőnek az alkotmányjogi panaszra nagy hatása volt, valamint felhívta a figyelmet a közigazgatási hatósági eljárásjog korábbi törvényi szabályozásaihoz köthető jogerő megkülönböztetésére.

Dr. Hajas Barnabás előadásában összehasonlította egymással az 1981-es államigazgatási eljárás általános szabályairól  szóló,valamint a 2004-es a Ket-et (A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény) és a 2018-as Ákr. tv-t. Kiemelte a hozzájuk köthető keletkezéstörténetet, majd kitért a nyelvezethez kapcsolódó kérdés kapcsán arra, hogy nemcsak az állampolgárok, de a hatósági ügyintézők is nehezen értették meg a KET rendelkezéseit; azok nem voltak olyan egyszerűek, mint az Áe. A PPKE egyetemi docense tanulságként azt vonta le, hogy a 2016. évi CL. törvény valóban egy új közigazgatási eljárásjogi törvénynek minősül.

Dr. habil. Boros Anita az ügyfél jogállásáról tartott előadásában kihangsúlyozta, hogy csak az ügyfél fogalmára szorítkozva az Ákr a korábbi módosításoknak köszönhetően egy letisztult változatot tartalmaz, kiegészítve az ágazati ügyfél fogalmával, mely nem tekinthető ideálisnak, mert a KET szabályozása köszön vissza benne feloldódva, s így nem adja meg szükséges módon az általános ügyfél fogalmát. Az NKE egyetemi docense kiemelte, hogy az elmúlt 60 évben a jogalkotó rákényszerítette a jogalkalmazót arra, hogy a közigazgatási hatósági eljárásokban a normaszöveghez forduljanak az összes ágazati eljárási törvényt ismerve, miközben az ügyfél fogalmának tisztázása érdekében is egy általános eljárásjogi törvény megalkotása lenne a legegyszerűbb.

Dr. habil. Fábián Adrián a hatósági döntések és az ügyintézési határidők kapcsán kitért arra, hogy a három közigazgatási hatósági eljárásjogi törvény közül az Áe. az ügyfelet, a Ket. az ügyintézést, az Ákr. pedig az ügyet állítja a középpontba. A Pécsi Tudományegyetem tanszékvezető egyetemi docens a bürokráciacsökkentés kapcsán kiemelte, hogy az Ákr. sokat engedett; a döntések 80%-a sommás vagy függő hatályú döntéssel születik meg, s mindössze kevés részük keletkezik automatikus eljárásban, amelyben nincs emberi közreműködés.

Dr. Lapsánszky András „Hivatalbóliság az Ákr. eljárásrendjében - Hivatalbóli eljárások, ellenőrzés, jogorvoslás” címmel tartott előadásában szólt arról, hogy Ákr.-ban önálló fejezetbe kerülő hivatbóli eljárások nagy jelentőséggel bírnak és fontosabb garanciális szükségei vannak a kérelemre induló eljárásokhoz képest. A Széchenyi István Egyetem tanszékvezető egyetemi docense megkülönböztette a hivatalbóliság, officialitás elvét a hivatalból induló eljárástól, majd ismertette, hogy a hivatalbóliság három eljárásra jellemző: arra, ami hivatalból induló, ami kérelemre és hivatalból is indulhat és ami hivatalból induló eljárás, valamint kiemelte, hogy a fellebbezés visszaszorításával a közigazgatás saját maga orvosolja a hibáit.

Prof. Dr. Balázs István a közigazgatási hatósági eljárás szakszerűségének egyes garanciális elemeinek ismertetése kapcsán kihangsúlyozta, hogy a magyar közigazgatás nagy változáson ment keresztül, mely változás tényezőinek hatása érvényesül az általános közigazgatási rendtartástól szóló 2016. évi CL. törvényben. A Debreceni Egyetem tanszékvezető egyetemi tanára összefoglalóként elmondta, hogy a fellebbezés rendes jogorvoslati jellegének megszüntetése, az intézmény igénybevételi lehetőségeinek szűkítése, egyben a közigazgatáson belüli szakszerűség érvényesítését is korlátozhatja, mert így kikerül az ügy a közigazgatás hatásköréből.

A konferencia utolsó előadójaként Dr Gyurita Erzsébet Rita a kérelemre induló jogorvoslati eljárások rendszerét mutatta be az eljárási törvényekben. A Széchenyi István Egyetem adjunktusa a jogorvoslati eszközök között említette meg a jogorvoslati joghoz való garanciát, melynek célja a közigazgatás hibás döntéseinek korrigálása, valamint hozzátette, hogy a jogállamiságban meg kell keresni azt a módot, mely ezt leghatékonyabban elősegíti.

A konferencia a KÖFOP-2.1.2.-VEKOP-15-2016-00001 „A jó kormányzást megalapozó közszolgálat-fejlesztés” projektből valósult meg.

E témáról bővebben a Bonum Publicum egyetemi lap novemberi számában olvashatnak.

Szöveg: Fecser Zsuzsanna

Fotó: Szilágyi Dénes

Megosztás a Facebook-on


„56 soha el nem évülő felelősséget rakott a vállunkra”

    • fokep
    •  dsc9553 2
    •  dsc9563 2
    •  dsc9697 2
    •  dsc9702 2
    •  dsc9713 2
    •  dsc9715 2
    •  dsc9576 2
    •  dsc9580 2
    •  dsc9584 2
    •  dsc9588 2
    •  dsc9592 2
    •  dsc9597 2
    •  dsc9600 2
    •  dsc9605 2
    •  dsc9609 2
    •  dsc9612 2
    •  dsc9617 2
    •  dsc9618 2
    •  dsc9620 2
    •  dsc9625 2
    •  dsc9629 2
    •  dsc9633 2
    •  dsc9637 2
    •  dsc9641 2
    •  dsc9646 2
    •  dsc9649 2
    •  dsc9653 2
    •  dsc9658 2
    •  dsc9661 2
    •  dsc9666 2
    •  dsc9669 2
    •  dsc9674 2
    •  dsc9677 2
    •  dsc9683 2
    •  dsc9690 2
    •  dsc9695 2
  • Előző
  • Következő

Ünnepi beszédekkel és elismerések átadásával emlékezett meg az 1956-os forradalom 61. évfordulójára a Magyar Honvédség Hadkiegészítő, Felkészítő és Kiképző Parancsnokság, a Ludovika Zászlóalj és az NKE HHK állománya.

„A mi generációnknak különösen nagy szüksége van a példamutatásra, a motivációra. Olyan példaképekre, akikre felnézhetünk, olyan nevelőkre és oktatókra, akik szakmailag és emberileg a legjobbat tudják kihozni belőlünk”- mondta ünnepi megemlékezésében Pocsai Péter. A Kratochvil Károly Honvéd Középiskola és Kollégium 12. osztályos tanulója szerint ilyen példaképek az 56-os pesti srácok, akiket az őszinte és tiszta hazaszeret, a bajtársiasság és az önfeláldozás motivált.

„1956 soha el nem évülő felelősséget rakott a vállunkra”- mondta ünnepi beszédében Gulyás Zoltán dandártábornok. A Magyar Honvédség Hadkiegészítő, Felkészítő és Kiképző Parancsnokság parancsnokhelyettese szerint 61 év után nem is olyan könnyű megemlékezni a forradalomról, hiszen az évtizedek alatt átalakul az emlékezet, amelynek rostáján egyre több emlékezetfoszlány tűnik el. „Amit akkor éltek át a forradalom résztvevői, mi soha nem élhetjük át, de nekünk adták emlékül, hogy vigyázzunk rá”- fogalmazott a tábornok. Elhangzott, hogy a forradalom leverése és a megtorlások után mélyreható változás indult el Magyarországon, ahol a forradalom legfőbb vágya, a semlegesség évtizedekre értelmét vesztette. „Kiemelt felelősségünk, hogy a függetlenséget, hazánk hosszú idő után visszanyert szabadságát mire használjuk és hogyan élünk vele”- fogalmazott Gulyás Zoltán. A parancsnok-helyettes szerint 1956 történelmi példája követésre méltó üzenet, a magyar nemzet történelemkönyvének egyik aranyoldala, amivel beírtuk a magyar nevet a világtörténelembe.  „Tiszta lélekkel és tisztelettel kell ezt őriznünk”- tette hozzá a dandártábornok.

A rendezvényen elismerések átadására is sor került. Tiszti szolgálati jelet heten, altiszti legénységi szolgálati jelet, valamint a migrációs válsághelyzet kezeléséért szóló szolgálati jelet pedig hatan-hatan vehettek át. Dr. Pohl Árpád ezredes, a HHK dékánja hadtudományi emlékplakettet adott át Prof. Dr. Ványa László ezredesnek, Mészáros Judit alezredesnek és Sári Szabolcs ezredesnek. Hadtudományi emlékpajzs kitüntetésben részesült Kovács Károly őrnagy, hadtudományi emlékérem elismerésben pedig Gajdács-Balog Ilona közalkalmazott. Emellett az állomány több tagja vehetett át emléklapot. 

Szöveg: Szöőr Ádám

Fotó: Szilágyi Dénes

Megosztás a Facebook-on


Az NKE-n indul újra az Európai Tükör

    • fokep
    •  dsc9055 2
    •  dsc9060 2
    •  dsc9085 2
    •  dsc9091 2
  • Előző
  • Következő

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem javára mondott le a Külgazdasági és Külügyminisztérium az Európai Tükör folyóirat alapítói és kiadói jogairól, így az NKE kiadásában valósul meg a lap  újraindítása. A folyóirat szerkesztőbizottságának ünnepélyes alakuló ülésére 2017. október 18-án a Ludovika Főépület Hunyadi- termében került sor. Az Európai Tükör főszerkesztője Dr. Kecsmár Krisztián, a szerkesztőbizottságának elnöke Dr. habil Koller Boglárka, a felelős szerkesztő pedig Dr. Pásztor Szabolcs lett. Az eseményen a szerkesztőbizottságban helyet foglaló állami és egyetemi vezetők tanácskoztak az Európa Tükör folyóirat újraindításának részleteiről.

A rendezvényt megnyitó ünnepi beszédében Prof. Dr. Patyi András kiemelte, egy nagy múltú tudományos és szakmai folyóirat újraindítását tűzték ki célul a hiányosság pótlásáért, mely hasznos és kiemelkedő tett. Az NKE rektora köszönetét fejezte ki az Európa ügyével foglalkozó szerkesztőbizottság tagjai felé, hogy mind elfogadták a felkérést és részt vesznek a folyóirat élettel való megtöltésének nehéz, de magasztos feladatában, amellyel hitüket fejezik ki mind a folyóirat, mind pedig az európai együttműködés ügyében. Patyi András hozzátette, hogy a lapnak tükörré kell válnia: ha belenézünk, magunkat kell látnunk benne, hogy Európa integrációjának éles valóságát mutassák be, továbbá kihangsúlyozta a Nemzetközi és Európai Tanulmányok Karnak a laphoz fűződő, Európával való foglalkozáshoz elválaszthatatlanul kapcsolódó munkavégzését.

Az alakuló ülésen az NKE rektora aláírta az Európa Tükör alapító okiratát, majd átadta a lap főszerkesztőjének, Dr. Kecsmár Krisztiánnak, az Igazságügyi Minisztérium európai uniós és nemzetközi igazságügyi együttműködésért felelős államtitkárának, aki beszédében az elmúlt fél év eseményeit idézte fel, melyek a lap előkészítéséhez kapcsolódtak.

Dr. habil Koller Boglárka az NKE-n túlmutató, óriási és felelősségteljes eseménynek nevezte az Európai Tükör folyóirat újraindítását, hiszen annak középpontjában az európai tanulmányok állnak, amelyeket összességükben vizsgálva jelenleg nincs egy közös kutatóközpontja vagy saját lapja. A szerkesztőbizottság elnöke kiemelte, hogy olyan állami vezetők és vezető egyetemi oktatók kaptak helyet a szerkesztőbizottságban, akiknek a kutatása szorosan kötődik az európai tanulmányokhoz. A NETK dékánja kihangsúlyozta annak a fontosságát is, hogy hűek maradjanak a lap előéletének megfelelő színvonalhoz.

Dr. Pásztor Szabolcs a lap felelős szerkesztőjeként ismertette, hogy terveik szerint a folyóirat évente hat alkalommal fog megjelenni nyomtatásban és online formátumban is, 100-120 oldalas lapterjedelemben, magyar nyelven, esetenként idegen nyelvű (angol, német, francia vagy spanyol) külön tematikus számokkal kiegészítve. Az NKE adjunktusa kiemelte, hogy a tudományos lap szilárdan épít a szerkesztőbizottsági tagokra, akik a lap népszerűsítése mellett szerzőként tanulmányokat is publikálnak benne, valamint a felkért szerzők műveinek lektorálását is végzik, meghatározó tudományos alapként.

A szerkesztőbizottság tagjai: Prof. Dr. Arató Krisztina, Dr. Balogh Csaba, Dr. Baranyai Gábor, Dr. habil. Christian Schweiger, Dr. Csehi Zoltán, Dr. Fehér Miklós Zoltán, Dr. Fóris György, Prof. Dr. Gazdag Ferenc, Dr. Győri Enikő, Prof. Dr. Halmai Péter, Dr. Hegyaljai Mátyás, Dr. habil. Jobbágy Zoltán, Dr. Kaló József, Mag. Dr. Karin Liebhart, Dr. Kecsmár Krisztián, Dr. habil. Koller Boglárka, Dr. PhDr. Ladislav Cabada, Prof. Dr. Martonyi János, Dr. Navracsics Tibor, Doc. PhDr. Olga Gyárfásova, Prof. Dr. Palánkai Tibor, Prof. Dr. Pap András László, Prof. Dr. Papp Tekla, Dr. Pásztor Szabolcs, Dr. Simonné Dr. habil. Gombos Katalin, Dr. habil. Somssich Réka, Dr. Szecskay András, Dr. Takács Szabolcs és Dr. Zupkó Gábor

E témáról bővebben a Bonum Publicum egyetemi lap novemberi számában olvashatnak.

Szöveg: Fecser Zsuzsanna

Fotó: Szilágyi Dénes

Megosztás a Facebook-on