Szűkítés


Minden Címke 535


bejegyzések

Nagy lehetőségek előtt áll a Magyar Honvédség

    • fokep
    •  dsc2698 2
    •  dsc2760 2
    •  dsc2772 2
    •  dsc2791 2
    •  dsc2797 2
    •  dsc2798 2
    •  dsc2799 2
    •  dsc2807 2
  • Előző
  • Következő

Az elmúlt 26 év legkomplexebb honvédelmi- és haderőfejlesztése valósulhat meg a következő években Simicskó István honvédelmi miniszter szerint. Az NKE egyetemi magántanára a honvédelmi szféra előtt álló aktuális kihívásokról és kérdésekről tartott előadást egyetemi polgároknak a Ludovika Campuson található új oktatási épületben.

„Nagy öröm számunkra, hogy Magyarország gazdasága ma már van olyan helyzetben, hogy többet költhet a honvédelemre mint kiemelten fontos területre”- mondta az előadás előtt köszöntőjében Prof. Dr. Patyi András. Az NKE rektora szerint a védelmi szférában az állam szinte teljes egészében jelen van, így aki jól ért ehhez a területhez, az tisztában van az állam egészének működésével is.

Simicskó István előadásának kezdetén megköszönte minden jelenlévő hallgatónak, hogy az NKE-re jelentkezve  a köz szolgálatát választották élethivatásuknak. Mint mondta, ehhez nem elég az ész, a pragmatizmus, hanem az igazán nagy teljesítményekhez érzelmek és akaraterő is szükséges. „Meg kell maradnunk embernek a mai világban is, az új kihívásoknak is csak így lehet maximálisán megfelelni”- hangsúlyozta a honvédelmi tárca vezetője. A miniszter ilyen új típusú kihívásnak nevezte a kibertérben való megfelelő eligazodást, amely ma már nélkülözhetetlen a védelmi szférában dolgozók esetében is. Simicskó István úgy látja, hogy a rendszerváltás egyik nagy vesztese a magyar honvédség, amelynek képességei és létszáma jelentősen csökkent az elmúlt évtizedekben és bizonytalan jövőkép alakult ki a katonákban is. „Nem az a legnagyobb baj, hogy megszűnt a kötelező sorkatonaság, hanem az, hogy az általános hadkötelezettség teljes rendszerét felszámolták”- hangsúlyozta Simicskó István. A tárcavezető szerint ráadásul egyre romló biztonsági környezettel kell szembesülnie az európai és köztük a magyar állampolgároknak is, gondolva az ukrajnai válságra, a tömeges migrációra, vagy a fokozódó terrorizmusra. Utóbbi kapcsán megjegyezte, hogy az kéz a kézben jár az illegális bevándorlással, hiszen ma már tudjuk, hogy a nagy európai terrortámadások mögött a migrációban is érintett radikális iszlámisták álltak. „Éppen azért is helyes kormányzati intézkedés volt Magyarország déli határainak megerősített védelme”- tette hozzá Simicskó István, aki szerint Magyarországnak komplex, több irányból érkező veszélytényezők hatásaival kell számolni a következő években is. Elhangzott, hogy a magyar kormány számos intézkedést tett ezen a területen, így például 2016-tól folyamatosan emelkedik a honvédelmi kiadások összege, amely a tervek szerint 2024-ben elérheti a GDP két százalékát. Simicskó István részletesen is szólt az elmúlt negyedszázad legnagyobb honvédelmi és haderő-fejlesztési programjáról, az idén indult Zrínyi 2026-ról. Ennek nagyon fontos jellemzője a többi között az emberközpontúság, a társadalmi kapcsolatok erősítése, az önkéntes tartalékos rendszer újjászervezése és a haderőfejlesztés is. Utóbbi kapcsán szó volt a légi és a szárazföldi haderőnem fejlesztéséről, új katonai légi járművek beszerzéséről és például a magyar kézifegyver-gyártás újjáélesztéséről. Megtudtuk, hogy az utóbbi már a következő évtől elindulhat, amikor megkezdődik- külföldi licenc alapján- különböző maroklőfegyverek, géppisztolyok, gépfegyverek, és a hozzájuk tartozó lőszerek gyártása Magyarországon. A honvédelmi fejlesztések kapcsán a tárcavezető külön hangsúlyozta, hogy területi alapon szervezik újjá az önkéntes tartalékos rendszert, amely létszámilag már az elmúlt években is sokat fejlődött. „Ma már 600 olyan új tartalékosunk van, akit ezen elv alapján toboroztunk”- tette hozzá Simicskó István. A miniszter szerint fontos hívó szó lehet a fiatalok számára a sport is, ezért ezen a területen is számos intézkedést hoztak, így például megalapították a honvédelmi sportszövetséget. De különböző ösztöndíjakkal is csábítják a fiatalokat a köz- és felsőoktatásba. Elhangzott az is, hogy a hívatással járó felelősséget és teljesítményt, magát a köz szolgálatában végzett munkát az államnak is meg kell becsülnie, ezen a téren is történt előrelépés az elmúlt években. Simicskó István szerint nagy lehetőségek előtt áll a magyar honvédség, amely a honvédelmi- és haderő-fejlesztési program révén 2026-ra a térség egyik legütőképesebb hadserege lehet.  „Azt kérem Önöktől, hogy segítség a Magyar Honvédség presztízsének emelését és ne felejtsék el, hogy nagy felelősséggel járó hívatást választottak”- fordult beszéde végén a miniszter a rendezvényen jelenlévő honvédtisztjelöltek felé.


Szöveg: Szöőr Ádám

Fotó: Szilágyi Dénes

Megosztás a Facebook-on


Az Önök kérték-től a közszolgálati protokoll szakig: interjú Bényi Ildikóval

    • fokep

Bényi Ildikó magyar műsorvezető és bemondó 1993 óta a közmédia és a közélet meghatározó alakja, önkéntes véradó és elsősegélynyújtó, és már közszolgálati protokoll szaktanácsadó is, hiszen sikeresen elvégezte a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Közszolgálati protokoll szakirányú továbbképzési szakát. A szakhoz kötődő élményeiről, munkásságáról és élettapasztalatiról kérdeztük az Önök kérték műsorvezetőjét, aki örömmel válaszolt kérdéseinkre.

Miért éppen a tévés pályát választotta?

Bényi Ildikó: Már gyerekként vonzott ez a szakma. Éppen ezért nagyon tudatosan készültem erre a pályára; mindent ennek rendeltem alá: ezért mentem magyar szakra, és ezért kezdtem el rádiózni annak idején. Valaki egyszer azt mondta, hogy az igazi tévés rádiósként kezd, hogy megtanulja a szakma alapjait: először csak a hangjával dolgozik, de közben sok műfajban kipróbálhatja magát, és utána a képernyőre kerüléssel nő a tét.

Mit tart a legnagyobb sikerének? Mi tette a legboldogabbá?

B.I.: Mindig azt a munkát szeretem, amit éppen csinálok. Úgy állok hozzá, mint egy színész: abban a szerepben próbálok meg kiteljesedni, amelyik megtalál. Ha úgy érzem, hogy nincs elég kihívás az életemben, akkor keresek magamnak valamit, amivel megteremtem a sikerélményt, mert anélkül egyáltalán nem tudok élni. Valami visszacsatolásra szükségem van, amit ha kell, kiharcolok magamnak. Ki kell provokálnom, hiszen az én munkámban részben ebből élünk.

Mi motiválta, hogy elvégezze Nemzeti Közszolgálati Egyetem közszolgálati protokoll képzését?

B.I.: A lányom tavaly májusban érettségizett, emiatt év elején az interneten keresgéltem, hogy milyen irányban tanulhatna tovább. Tudtam, hogy a rendezvények nagyon közel állnak hozzá, gondolkodott is a protokollon, így. ebben az irányban keresgéltem. Ráakadtam egy-két protokollos képzésre; köztük találtam meg a Nemzeti Közszolgálati Egyetemet. Már az rögtön szimpatikus volt benne, hogy közszolgálati. Ekkor találtam rá erre a szakirányra, de rövid úton rájöttem, hogy ez nem a lányomnak való, hiszen posztgraduális képzés, tehát feltételez már egy előképzettséget, diplomát. Nekem viszont nagyon megtetszett. Időről időre feltör bennem a vágy, hogy tanuljak. Bár most már megálljt fogok parancsolni ennek a vágynak, mert mindennek van határa, de akkor annyira megörültem neki, hogy nem volt kérdés: belevágok. Zöld utat kaptam a munkahelyemen, tanulmányi szerződést kötöttünk. Szóval így jött ez a képzés, ami két féléves volt.

Milyen érzés volt újra hallgatóként egyetemen tanulni?

B.I.: Munka és család mellett nem volt egyszerű. Én véresen komolyan veszek mindent, és elképesztően maximalista vagyok. Ahogy jöttek az első ötösök, vérszemet kaptam és eltökéltem, hogy nekem mindenből ötös kell. Jó dolog, ha az ember kitűz maga elé valamilyen célt, mert akkor abba az irányba halad, hogy elérje. Havonta három napot töltöttünk az egyetemen, voltak beadandó feladataink és sok vizsgánk is, írásbeli és szóbeli egyaránt. Azt kell mondanom, hogy a vizsgáink nagyon kemények voltak. Legalábbis én így éltem meg, de a többieken is ezt láttam, mert akik felnőtt fejjel idejöttek, nemcsak saját maguk és a családjuk, hanem a tanáraik előtt is szerettek volna értéket letenni az asztalra. Nem akarod saját magad kellemetlen helyzetbe hozni, felkészületlenül elmenni egy vizsgára. Elképesztő módon túltanultam magam egy-egy vizsgára, de nem bántam meg, mert én csak így tudok felkészülni: olyan nincs, hogy csak hármasra tanulok meg valamit, vagy a megúszásra hajtok, hiszen önálló döntés volt, hogy elvégezzem ezt a képzést. Én találtam ki, én akartam, én mentem utána, tehát magamnak kellett megfelelni, senki másnak. Nem mondom, hogy egyszerű volt, de akit ez érdekel, annak érdemes belevágnia. A II. félév jóval keményebb volt, és persze volt egy komoly záróvizsga is, bizottság előtt: négy tételsorból két tételt kellett kihúzni. Persze meg voltunk ijedve, mint a kis diákok, de ez szerintem teljesen természetes. Hatalmas sikerélmény volt minden egyes vizsga.

Mi a véleménye az Ön által elvégezett szakról, a tárgyaikról és az azt tanító oktatókról?

B.I.: Nagyon jó életünk volt a NKE-n. Volt egy képzési referensünk, aki kiválóan végezte a háttérmunkát, és minden szükséges információt eljuttatott hozzánk. Ez nagyon fontos, hiszen az egyetem és a hallgatók között nincs közvetlen kapcsolat, csak a képzési referens. Nagyon sok múlik a képzési referens személyén: hogy mennyire közvetlen, informatív, segítőkész.

Voltak rendkívül emlékezetes vagy éppen egy kicsit nehezebb óráim, amiket én is nehezen gyűrtem le, de például a megjelenés- és viselkedéskultúrát, a rendezvényszervezést imádtam. A gyakorlati részeket szeretem a legjobban: amikor nem annyira az elmélet dominált, hanem gyakorlatban próbáljuk megtanulni egy-egy rendezvényen keresztül, hogy a zászlót hova kell tenni, hogy rendezek be egy termet, vagy hogy hol állhat a sajtó. Mi valóban átvettük a legfontosabb rendezvénytípusoknál, hogy hogyan néz ki ez a való életben. Ugyan ezerszer levezettem már én is, de nem ilyen tudatosan, hogy hol ülnek az emberek, asztal előtt, mellett, a zászlósorrendet, a pulpitus elhelyezkedését, hogy hol legyenek a kamerák, mi a műsorvezető szerepe, mi a sorrend. Tényleg átvettük a rendezvények vázát. Ami nekem azért jó, mert ad egyfajta biztos tudást, tehát rendszerezi azt, amit már a gyakorlatban csináltam, így adva magabiztosságot az embernek.

Voltak remek előadóink, akiknek nagyon hálás vagyok. Rajtuk azt éreztük, hogy tudást szeretnének adni. Nagyon sok gyakorlati tudást kaptunk, ami ennél a szakmánál nélkülözhetetlen: eljártunk minisztériumokba, kimentünk terepre, eseményekre. Mind nagyon jó volt. Rengeteg lehetőségünk volt beszélgetni a tanárokkal. Felnőttek esetében már nincs meg annyira a hagyományos tanár-diák kapcsolat. Volt egy órám, amelyen három nagy közéleti személy elemző könyvét kellett átvennünk, ami nem volt könnyű feladat, de hasznos volt, mert másfajta szemléletet adott. A protokoll nemcsak annyiból áll, amit az ember először feltételez, hanem világlátás is egyben. Az oktatók szerettek volna adni másfajta tudást is, nemcsak a szigorúan vett protokollt. Tárgyalástechnikát például szívesen tanultam volna még, mert nagyon érdekes volt. Bárdi tanár úrral sokat beszéltünk erről, de sajnos nem tudtunk jobban elmélyülni benne. Engem kommunikációs szempontból elképesztően érdekel. Az órán sok ötletet kaptunk, hogy milyen, a témához kapcsolódó filmeket nézzünk meg. Azóta más szemmel nézem a „Hazudj, ha tudsz” című sorozatot is. Horváth Attilát sem szabad kihagyni! Rá gyakorlatilag osztályfőnökként tekintett a csoport, mert sajnálatos módon Back tanár urat elveszítettük. Ő sajnos elhunyt, és ez nagyon nagy veszteség volt: az a tudás és az az emberiesség, ahogy Back tanár úr hozzáállt mindenhez, hogy az utolsó pillanatig tanított: csak fejet lehet hajtani a tudása és emberi nagysága előtt.  De nagy szeretettel emlékszem dr. Bába Ivánra és Laczkó Ritára is, sokat lehetett tanulni tőlük.

A mindennapi munkavégzése során hogyan hasznosíthatja a megszerzett tudást?

B.I.: Rengeteg rendezvényen dolgozom a televízió mellett, tehát már volt rálátásom a különböző protokolláris eseményekre. Természetes, hogy az ember ennyi idősen valamelyest már ért ezekhez a dolgokhoz, de nem volt rendszerezett a tudásom. Azért jó egy ilyen képzés, mert rendet csinál a fejedben: a helyére kerülnek a dolgok és onnantól kezdve azt vettem észre, hogy határozottabban tud az ember kiállni egy rendezvényen és képviselni bizonyos értékeket, mert tudja, hogy ezt így kell csinálni. Most már vissza is kell magam fogni kicsit, amikor egy-egy rendezvényen vagyok: emlékeztetem kell magam, hogy nem én vagyok a rendezvényszervező. Valaki viccesen megjegyezte a családomból, hogy eddig is nagyítóval néztem mindent, de most a nagyító még nagyobb lett, tehát még hamarabb és még könnyebben észreveszem, hogy mit kellene esetleg másképp vagy jobban csinálni, de meg kell húzni egy határt. Nagyon örülök, hogy elvégeztem a közszolgálati protokoll szakirányú továbbképzési szakot.

Ön szerint milyen képesség szükséges ahhoz, hogy valaki jó legyen ebben a szakmában?

B.I.: Elképesztő rugalmasságra manapság az élet minden területén szükség van. Az, hogy változás van az életedben, annyira természetes, ahogy régen elképezhetetlen volt. Arra gondolok, hogy nemcsak az életeden, hanem a munkádon belül is nap mint nap elképesztően sok változás történik, amelyeket tudni kell nem kétségbeeséssel fogadni,  hanem arra kell koncentrálni, hogyan jöhetsz ki jól abból a helyzetből: meg kell látni benne a jót, ami a te javadat szolgálja. Rugalmasnak kell lenni, be kell tudni új embereket, új lehetőségeket és minden munkában megtalálni az örömödet, mert amilyen lehetőséget kapsz, abban kell megteremteni azt, amitől te jól érzed magad. Változtatni kell az ember saját nézőpontján.

Mit tanácsol azon olvasóinknak, akik érdeklődnek a tévés szakma iránt?

B.I.: Mindenkinek más az útja. Nekem a rádión keresztül vezetett a tévéhez, másnak mondjuk az írott sajtón keresztül, de szent meggyőződésem, hogy ha valaki valamit el akar érni, akkor úgy is tesz érte és el fogja érni. Lehet, hogy kanyarokkal, és nem nyíl egyenesen, de ez nem is biztos, hogy baj, mert ad egyfajta magabiztosságot az embernek, ha nem rögtön a fő székbe ül. 

A munkáján kívül, a szabadidejében mivel foglalkozik?

B.I.: Az igazat megvallva különösebb hobbim nincs, én csak otthon szeretek lenni: otthon kertészkedni, füvet nyírni, takarítgatni, főzni, beszélgetni, amikor időm van, hazamenni édesapámhoz, aki sajnos már egyedül él. Minél több időt szeretnék együtt tölteni a családommal, amikor tehetem. Én ki tudok így teljesedni; megnyugtat az otthonlét. Időnként kampányszerűen sportolok, valamint önkéntes elsősegélynyújtó és véradás-szervező vagyok az MTVA székházban. A soron következő véradás októberben lesz, évente két alkalommal rendezzük meg, ez most a 18. Nagyon szép számmal jönnek a kollégák, 90-100 fő szokott vért adni az egész napos rendezvényen. A társadalmi felelősségvállalás jegyében azt gondolom, mindenkinek hozzá kellene tennie valamit az élethez. Az önkéntes elsősegélynyújtás a Vöröskereszthez kapcsolódik: sokat dolgoztam, dolgozom velük, adta magát a lehetőség. Minden évben elvégezzük a frissítő tanfolyamot az MTVA-ban. Van itt egy kialakított kis csapat és egy elsősegély szoba is, hogy ha bárkinek szüksége lenne rá, tudjuk használni és kollégákat is mozgósítani. Az a baj az egyszeri elsősegély tanfolyammal, hogy, önmagában kevés, muszáj minimum évente egyszer ismétlő tanfolyamot elvégezni. Ami a műsorokat illeti, az Önök kérték idén 20 éves, akárcsak a lányom, akivel akkor voltam várandós, amikor lehetőséget kaptam ennek a műsornak a vezetésére. Szerencsére nagyon sok levelet kapunk, a műsort szó szerint a nézők éltetik, Nagyon sokféle műfajt kipróbálhattam: a lottósorsolástól kezdve a gazdasági híradón át az operagála műsorokig. Külsős rendezvényekre is szoktam járni, így a Reformáció 500 nagykövete is vagyok. Gundel Takács Gáborral mi fogjuk vezetni október 31-én az egész napos gálaműsort az Arénában.


Szöveg: Fecser Zsuzsanna

Fotó: Szilágyi Dénes

Megosztás a Facebook-on


A magyar tudomány ünnepe az NKE-n is

    • tudomany unnepe

A magyar tudományt 1997 óta ünneplik november 3-án annak emlékére, hogy 1825-ben Széchenyi István ezen a napon ajánlotta fel birtokainak egyéves jövedelmét a Magyar Tudományos Akadémia megalapítására. E nap kezdetben kormányrendelet alapján a magyar tudomány napja volt, majd az Országgyűlés 2003-ban hozott határozata alapján a magyar tudomány ünnepe lett, amelyet egy hónapon át tartó tudományos rendezvénysorozat követ, amelybe az NKE is évről évre bekapcsolódik.

Széchenyi 1825-ben tett felajánlásához többen csatlakoztak, így "a hazai nyelv művelésére fölállítandó tudós társaságról vagy magyar akadémiáról" szóló 1827. évi XI. törvénycikk elfogadásakor az alaptőke 250 ezer forintra rúgott. A Magyar Tudós Társaság 1830. november 17-i pozsonyi ülésén gróf Teleki Józsefet választották elölülővé (elnökké), Széchenyit pedig másodelnökké (alelnökké). A testület akkori alapszabálya szerint 42 rendes, 24 tiszteleti és meghatározatlan számú levelező tagot fogadhatott tagjai közé. Székhelye Pest lett, a társaság nevét 1840-ben változtatták Magyar Tudományos Akadémiára. A társaságnak sokáig nem volt székháza, a gyűjtés e célra 1858-ban indult meg, és 1860-ban írtak ki meghívásos tervpályázatot. A beérkezett művekkel az akadémia építési bizottsága nem volt elégedett, ezért 1861-ben a német August Stülert kérték fel a munkára. A neoreneszánsz stílusú székházat 1865. december 11-én avatták fel.

Az intézményt 1949-ben szovjet mintára átszervezték, tagságát "megrostálták" (az akkor kizárt tudósokat a közgyűlés 1989-ben rehabilitálta.) Az MTA minden tudományos kutatás központi főhatósága lett minisztériumi szinten, irányította a tudósképzést és a tudományos minősítést. Az 1990-es évektől ismét az akadémiai választott testületek és az elnök irányítják a munkát, a kutatóintézeteknek nagyobb önállóságuk lett, és a tudományos minősítések új rendszerében az egyetemek több jogot és lehetőséget kaptak.

Az 1994-ben elfogadott, 2009-ben módosított akadémiai törvény szerint az MTA önkormányzati elven alapuló tudományos köztestület, amelynek fő feladata a tudomány művelése, a tudományos eredmények terjesztése, a kutatások támogatása, a magyar tudomány képviselete Magyarországon és külföldön. Az MTA-nak napjainkban 11 tudományos osztálya működik.

A 2017. évi Magyar Tudomány Ünnepének mottója „Emberközpontú tudomány”. A rendezvénysorozat célja, hogy rámutasson a tudomány rendkívül gyors fejlődésére, valamint a tudomány és a társadalom együttműködésének szükségességére az életminőség kedvező irányú befolyásolása érdekében.

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem immár ötödik alkalommal, szervezett keretek között vesz részt a rendezvénysorozatban. A 2017. november 3. és 30. közötti időszakban számos rendezvénnyel emlékezik az intézmény a Magyar Tudomány Ünnepére, amelyek a migrációtól a jövő internetéig, a modernkori bűnözéstől a modern államig számos témát dolgoznak fel. Közel negyven tudományos esemény várja az érdeklődőket. A programok az alábbi linken érhetők el:

http://uni-nke.hu/kutatas/magyar-tudomany-napja/magyar-tudomany-unnepe-2017

Megosztás a Facebook-on


Éles riasztást kaptak a magyar Gripenek

    • fokep
    •  dsc2333 2
    •  dsc2346 2
    •  dsc2348 2
  • Előző
  • Következő

„Nem válaszolt a magyar légiirányításnak egy Egyiptomból Németországba tartó repülőgép, ezért riadóztatták a Gripeneket” – idézte a Honvédelmi Minisztérium közleményét Gajdos Máté főhadnagy a Ludovika Szabadegyetem előadásán. A Boeing 763 típusú amerikai repülőgépet befogták a Gripenjeink, majd kapcsolatfelvétel után kikísérték a magyar légtérből. Az NKE oktatója a hazai és nemzetközi légiirányítási rendszereket, valamint az eljárásokat mutatta be a résztvevőknek.

Gajdos Máté, hivatásos katona, főhadnagy, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Katonai Repülő Intézet oktatója. Felsőfokú tanulmányait a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetemen, katonai vezetői szakon, légvédelmi irányító specializáción végezte, majd a Zsigmond Király Egyetem nemzetközi tanulmányok szakán bővítette tudását. Karrierje során számos vezető tisztséget töltött be a katonai légiirányításban. Fő kutatási területei közé tartoznak a modern légiforgalmi szolgáltatás rendszerében megvalósuló folyamatok, valamint a nemzetközi repülés és biztonságpolitika intézményei.

„Az 1900-as években felgyorsult a repüléssel kapcsolatos érdeklődés és egyre többen próbálták meg meghódítani a levegőt. A technikai fejlődés életre hívta, hogy a repülés egyre több ember számára valósággá váljon” – mondta Gajdos Máté. Kiemelte, hogy a második világháború idejére annyira „túltelítődött” a légtér, hogy muszáj volt szabályoznia a nemzeti és nemzetközi szerveknek. A repülési szabályozással foglalkozó konferenciák közül az első egy chicagoi volt, ahol egyezményben fogalmazták meg a szükséges alapelveket, amelynek keretében létrejött az ICAO, Nemzetközi Polgári Repülési Szervezet. A 20. században kialakult a légiforgalmi szolgálatok rendszere, amely a biztonságos repülés érdekében jött létre. A főhadnagy kiemelte, hogy ez két elemre osztható, polgári és katonai légtérellenőrzésre.

A légtérellenőrzés alfája és omegája a repülésirányítás. „Ez egy komplex megterhelő feladat, a képzés során nagy lemorzsolódással.” A polgári területre vágyók kétéves felnőttképzéssel tudják elsajátítani a szükséges szaktudást, míg a katonai repülésirányítók a felsőoktatási rendszer keretén belül, az NKE-n tanulhatnak.

A magyar légteret SAAB JAS 39 C/D EBS HU szabványú Gripen harcászati felderítő és vadászbombázó katonai repülők védik. Gajdos Máté felhívta a figyelmet, hogy a közvéleménnyel ellentétben ezek a Gripenek megfelelően tudják ellátni a légterünk védelmét: „Ez egy nagyon jó repülőgép!” Rávilágított, hogy a politikai viták mellett a svéd gyártmányú gépet egyaránt rendszeresítették a csehek, britek, thaiok, dél-afrikaiak, valamint értelemszerűen a svédek.

A repülésirányítás és a légtérvédelem hálózatokban működik, így a magyar levegő őrei együttműködnek a szomszédos, valamint a NATO tagállamokkal egyaránt. „A NATO-ban, így hazánkban is 2004 óta integrált légvédelem működik, szövetségi alárendeltségben” – mondta a főhadnagy. A NATO operatív nemzeti elöljáró harcállásponttal is rendelkezik Magyarországon, amelynek bázisa Veszprémben található.

Gajdos Máté egy szimulált példával is készült, amelyben bemutatta, hogy egy „éles riasztás” során hogyan lépnek akcióba a Gripenek: egy repülési szabályokat sértő légijármű érkezik a szövetségi légtérben. Ezt először felderítik és megfigyelik a hatóságok, majd jelentik a Spanyolországban található szövetségi elöljáró harcálláspontnak, Légiirányító Központnak. Lefuttatják a repülőgép státuszának ellenőrzését és veszélyelemzését, majd az Egyesített Légi Műveleti Központ döntést hoz a riasztásról. A döntés után egy helyi készültségi géppár fogja el a kósza repülőt, akik a légiirányítással együtt megállapítják a magatartását. Jelentést adnak az elöljárónak, és ha kell, meglépik a szükséges intézkedéseket. Az esetek többségében ez annyit jelent, hogy a két Gripen közrefogja a repülőt és kikíséri a légtérből.

„Nem a falak, hanem a harcosok védik a várost” – idézte Gajdos Máté a Légi Vezetési és Irányítási Központ mottóját. „Ez a légtérellenőrzésre, főként a katonai oldalára különösen igaz, hiszen itt nincsenek falak.”


A Ludovika Szabadegyetem következő programja 2017. november 14.-én kerül megrendezésre, ahol Dr. Remek Éva tart előadást „EBESZ 2017 – Osztrák elnökség” címmel. Minden érdeklődőt sok szeretettel vár a Nemzeti Közszolgálati Egyetem!

Regisztráció: http://regisztracio.uni-nke.hu/szabadegyetem/?modul=registration

További információ az előadásokról: http://uni-nke.hu/szolgaltatasok/ludovika-szabadegyetem/ludovika-szabadegyetem-2017-2018-i_-szemeszter


Szöveg: Podobni István

Fotó: Szilágyi Dénes

Megosztás a Facebook-on


Új nemzetközi rektorhelyettes az NKE-n

    •  dsc8080 2

November elsejétől Dr. habil Nyikos Györgyi, az Államtudományi és Közigazgatási Kar intézetvezetője tölti be a Nemzeti Közszolgálati Egyetem megbízott nemzetközi rektorhelyettesi pozícióját.

Az NKE-n az intézmény megalakulásától kezdve egyetemi docensként dolgozó oktató jogi és közgazdasági, valamint EU szakjogászi diplomával, jogi szakvizsgával, PhD-val és habilitációval is rendelkezik. Oktatói munkája mellett több mint húsz éve dolgozik a közigazgatásban a helyi szinttől, a központi kormányzaton át az uniós intézményrendszerig bezárólag különböző pozíciókban. Jelentős nemzetközi tapasztalatokkal rendelkezik, a magyar EU elnökségi feladatok ellátásában való közreműködés mellett mintegy 4 évig kohéziós szakdiplomataként Brüsszelben is dolgozott.

Több mint 17 éve végez oktatói munkát a felsőoktatásban és a továbbképzésben, az NKE mellett olyan intézményekben is, mint az ELTE Jogi Továbbképző, a Budapesti Corvinus Egyetem és a Pázmány Péter Katolikus Egyetem. Szakterületéhez az EU ismereteken túl a közpénzek felhasználásához kapcsolódó (költségvetés, államháztartás, kohéziós politika közbeszerzés, versenyjog, illetve projektmenedzsment és finanszírozás) témák tartoznak.

Szakmai programjában úgy fogalmazott, hogy „nemzetközi szakmai és tudományos együttműködés kialakítására, illetve erősítésére van szükség az egyetem oktatási és kutatási portfóliójába tartozó területeken mind nemzetközi, mind a külföldi oktatási és tudományos szervezetekkel és műhelyekkel”. Az új nemzetközi rektorhelyettes szerint nagyon fontos a nemzetközi kutatási pályázatokban való részvétel is, ezért még hatékonyabban kell keresni a közös kutatás-fejlesztési lehetőségeket külföldi felsőoktatási intézményekkel, szervezetekkel és gazdasági szereplőkkel.

Nyikos Györgyi honlapunknak nyilatkozva elmondta, hogy nagy megtiszteltetésnek tartja a nemzetközi rektorhelyettesi munkára szóló felkérést és bízik benne, hogy tudása és szakmai tapasztalata hasznosításával hatékonyan tudja majd segíteni az NKE-t feladatainak ellátásában és céljainak elérésében.

Megosztás a Facebook-on


„Az NKE-nek irányt kell mutatni a közigazgatás számára”

    • trocsanyilaszlo portre

A közigazgatást tekintve soha nem azt kell néznünk, hogy mi a jó az államnak, hanem azt, hogy mi a jó az állampolgárnak - nyilatkozta a Bonum Publicum októberi számában Trócsányi László igazságügyi miniszter. A korábban diplomataként és alkotmánybíróként is dolgozó tárcavezető szerint a kormányzat kiemelt partnerként tekint a Nemzeti Közszolgálati Egyetemre, amely véleménye szerint sokat fejlődött az elmúlt 5 évben. Az NKE kutatóprofesszora szerint szükség van önálló államtudományi képzésre és a kormányzat szempontjából is hasznosnak találja az évente elkészülő Jó Állam Jelentést.

Miniszter Úr, mondhatni, hogy már hazajár a Nemzeti Közszolgálati Egyetemre, hiszen számos alkalommal tisztelte meg rendezvényeinket az utóbbi években. Mi ennek az üzenete az intézmény számára?

Trócsányi László: Ez papíron egy új egyetem, hiszen 2012-től működik. De egy régi intézmény is olyan értelemben, hogy a képzések többsége már korábban is létezett, a jogelőd intézmények keretében. A kormány azzal, hogy létrehozta az intézményt azt kívánta jelezni, hogy nagyon fontosnak tartja az állami szolgálatában álló emberek minőségi képzését, továbbképzését. Az NKE képzései specifikusak és részben unikálisak is, hiszen például honvédtiszteket, vagy rendőrtiszteket csak itt képeznek az országban. Ezért is kell a közért való felelősségnek megjelennie az egyetem működésében, a mindennapi gondolkodásban. Az intézmény elnevezésében lényegében minden fontos gondolat benne van. A nemzeti szó azt jelenti, hogy a nemzetért elhivatott, felelős gondolkodású embereket kell képeznie. A közszolgálat szó azt fejezi ki, hogy a magánérdek felett áll a közérdek és az olyan fogalmak, mint a közerkölcs, az etika is hangsúlyosan jelennek meg a különböző képzésekben a szakmaiság mellett. Az egyetem pedig egy univerzalitást, a világra való nyitottságot jelenti és magát a fejlődés lehetőségét.

Az NKE a hatodik tanévét kezdte meg idén. Az intézmény mennyire váltotta be azokat az elképzeléseket, várakozásokat, reményeket, amelyek az alapításkor megfogalmazódtak?

T. L. Öt év után már nyilván érdemes egyfajta vizsgálatot, vagy akár önvizsgálatot is végezni, hogy hol tart az intézmény. Számos területen vannak már eredmények, ilyen például a képzések, karok számának növekedése, az oktatói- kutatói állomány minőségi változása, a tudományos eredményekben való előrelépés. Ebben a felállásban mindenképpen egy induló, új egyetemről van szó, amihez az intézmény bizalmat kapott az államtól, a kormánytól erkölcsi és anyagi értelemben is. Utóbbi eredménye az, hogy dinamikusan fejlődik az egyetemi campus, új épületekkel, modern oktatási környezettel. De ennek a bizalomnak az is a jele, hogy az intézményben nagyobb részt állami finanszírozással tanulhatnak a hallgatók. Az egyetem életében fontos partner az állam, a kormányzat, de az NKE-nek nyitottnak kell lenni a többi felsőoktatási és tudományos intézmény irányába is.

Ha már más egyetemeket is említett, nem szabad elmennünk amellett sem, hogy a felsőoktatásban nem mindenki örül az NKE-nek, mert úgy látják, hogy kivételezett helyzetbe került a kormány által.

T. L. Minden új egyetemnek szüksége van konkrét segítségre ahhoz, hogy egyáltalán működjön és fejlődjön. Tehát a kormány támogatása ilyen értelemben teljesen legitim, hiszen egy újonnan induló állami intézményről van szó. Azt természetes dolognak tartom, hogy a kormány kiemelt partnerként tekint az NKE-re, hiszen nekünk meg kell becsülnünk azokat az embereket, akik majd az állam szolgálatában fogják élni az életüket. Én nem látok igazán okot az Ön által említett problémára, de természetesen hangsúlyozni kell a partnerség jelentőségét a felsőoktatásban. Egy universitasnak nyitottnak kell lenni más intézmények irányába is a közös kutatómunkára és az egyéb együttműködésekre. Különösen fontos a jogi karokkal való partnerség, hiszen az államtudomány és a jogtudomány között szoros kapcsolat van.

A jogi képzést folytató intézmények részéről vannak olyan hangok, vélemények, hogy az ő kenyerüket veszi el az NKE az államtudományi képzés beindításával.

T. L. Ahogy korábban is említettem, az NKE-nek számos olyan képzése van, amely máshol egyáltalán nincs. A jogi karokon természetes módon oktatják az alkotmányjogot, a közigazgatási jogot, vagy államelméletet. A közszolgálati egyetem az államtudományok tekintetében ezen túlmutató feladatot végez, amelyeket a jogi karok már nem tudnak ellátni. Ilyen például az államháztartás részletes szabályozásának ismerete, vagy a közszolgálati etika, amelyek a jogi képzőintézményekben nem kerül ilyen mélységben bemutatásra, elemzésre. De ide sorolhatóak a többi között a szakigazgatási, például a vízügyi ismeretek is, amelyeket mélyrehatóan csak a közszolgálati egyetem tud oktatni. A jogtudomány egy része kapcsolódik az államtudományhoz, de az utóbbi egy bővebb kategória és az NKE-n folyó államtudományi képzésnek ezt a bővebb kategóriát kell megcéloznia. Komplementer képzésekről van szó, ahol a jogi és az államtudományi képzésnek meg kell becsülniük egymást.

A kormány által is megfogalmazott cél, elvárás, hogy az NKE államtudományi egyetemmé váljon. Az államtudományi képzés beindítása nyilván fontos eleme ennek a folyamatnak.

T. L. Aki államtudományokkal akar foglalkozni, fontos ismernie a nemzetközi relációkat, a különböző iskolákat és modelleket. Például hogyan történik az állami káderek kiválasztása Franciaországban, Németországban vagy az Egyesült Államokban. Tehát egy olyan szellemi műhelyt kell kialakítani az államtudománnyal foglalkozóknak, amely messze túlmutat a nemzeti határokon. Vizsgálni kell a jó kormányzás, a jó állam alapjait a visegrádi országokkal összehasonlítva, de azon túlmenően is. Tehát az államtudomány egy nagyon széles körével kell megismerkedni a történetétől, fejlődési szakaszaitól kezdve a jövőre vonatkozó víziókig. Ugyanis az egyik legfontosabb feladat, hogy a közigazgatás számára egyfajta jövőképet is felvázoljon az államtudomány. Olyan kérdésekre kell válaszolni például, hogy megfelelő-e az állami alkalmazottak száma, vagy milyen az állami és a magánszektor viszonya. Ezek a kérdések elmélyült kutatást igényelnek, ez maga az államtudomány. Ehhez fontos a külföldi partnerség kialakítása is, hiszen Európában is vannak hasonló szellemi műhelyek. A kormány számára az egyik legfontosabb célja az államtudományok való foglalatoskodásnak, hogy egyfajta iránymutatást adjon a közigazgatás számára.

Mindebben a folyamatban hogyan értékelik, de akár kérdezhetem úgy is, hogy hogyan használják az NKE által minden évben elkészített Jó Állam Jelentést, amely egyfajta visszajelzés lehet a kormányzati teljesítményről.

T. L. Ha a kutatásnál az indikátorok megfelelően lettek kiválasztva, akkor minden ilyen elemzés fontos számunkra, hiszen hiteles képet adhat a közigazgatás állapotáról. Itt is hangsúlyozni kell a nemzetközi relációk szerepét, hiszen mi is kíváncsian vagyunk arra, hogy például a visegrádi országokkal összehasonlítva hogyan állunk. Nyilván magunkat elsősorban nem Németországhoz vagy Franciaországhoz kell hasonlítani. Én fontos indikátornak tartom például a közszolgálatban dolgozók és a lakosságszám viszonyát, a közszolgálat és az infrastruktúra kérdését, a közigazgatási eljárások időtartamát, a bürokrácia mértékét. A Jó Állam Jelentés egy számunkra is hasznos kutatási eredmény, amit tudunk használni a közigazgatás fejlesztésének tervezésekor. Az a cél, hogy a polgárokban is kialakuljon az érzés, hogy a közigazgatás értük van, segíti a mindennapi életüket. Az NKE-nek ebben a képzések, továbbképzések által fontos szerepe van, hogy egy pozitív államkép alakuljon ki az emberek többségében. Ez egy hosszabb folyamat, de az egyetemnek élen kell járnia benne.  

A jelentésben olyan elemek is megjelennek, amelyek egyfajta pozitív kritikaként értelmezhetőek a kormány számára. Ezekkel mit kezdenek?

T. L. A megfogalmazott észrevételek folyamatosan hasznosulnak a kormányzati munka során, például a bürokráciacsökkentés területén. Ezek mind a polgárbarát közigazgatás felé történő lépések: a közigazgatásban eljárásban intézhető ügyek egyszerűsítése, a hatósági eljárási díjak eltörlése, vagy az ügyintézési határidők csökkentése. Bevezettük a függő hatályú döntés intézményét, amely szintén a polgár érdekeit szolgálhatja, hiszen ha 2 hónapon belül nem születik döntés az ügyében, a hatóság köteles az eljárási díjat visszafizetni számára. Nem azt kell néznünk, hogy mi a jó az államnak, hanem mivel tudjuk az állampolgárok életét egyszerűsíteni, könnyíteni.

A kormányzati ciklus vége felé tartunk. Gondolom, készül majd egy számadás az igazságügyi tárcánál is. Mi az, amire büszkék lehetnek és mi az, amit nem sikerült megvalósítaniuk, pedig szerették volna?

T. L. Alapvetően pozitív az összkép, többségében eredmények fémjelezték az elmúlt éveket. Ezek közül ki kell emelnem az eljárási kódexek megalkotását, mint a polgári perrendet, a büntetőeljárási kódexet, az általános közigazgatási rendtartási kódexet és a közigazgatási perrendet. Elkészült az ügyvédi törvény valamint a választott bírósági törvény és sokat foglalkoztunk a devizahiteles ügyekkel is. Számos pozitív változást sikerült elérnünk a magyar jogrendszer széles spektrumában. Mindezek annak érdekében történtek, hogy hatékonyabbak legyenek az eljárások. A következő ciklus feladata lesz például a vállalkozások gyorsabb megszüntetéséhez kapcsolódó törvényi változások megteremtése. Ha nem is kudarcként, de fájó pontként éltem meg, hogy nem sikerült végigvinni a közigazgatási felsőbíróság felállításának ügyét. Ez azért is történhetett meg, mert az ellenzéki pártok presztízskérdést csináltak egy szakmai ügyből.  Emellett a magyar közjogi hagyományoknak is ez a megoldás felelt volna meg a leginkább. Ettől függetlenül optimista vagyok, hogy a jövőben sor kerül majd erre.

Hogyan értékeli a nemzetközi ügyekben végzett munkájukat? Feladat volt bőven itt is.

T. L. Úgy gondolom, hogy alapvetően helyt álltunk a nemzetközi ügyekben, az európai uniós vitákban is. Ami igazán fájó számunkra, hogy a kvótaperben, amiben színvonalas jogi érveket fogalmaztunk meg, nem sikerült az európai bíróságot meggyőzni.

A döntést ennek ellenére elfogadják, de mi várható a továbbiakban?

T. L. A bírósági döntésből az következik, hogy a kvótákkal kapcsolatos uniós határozat jogszerűen lett elfogadva. Mi ezt vitattuk a szlovákokkal és a lengyelekkel együtt, de nem nekünk adtak igazat. Jelenleg is zajlik ezzel párhuzamosan egy kötelezettségszegési eljárás, amiben most is vitában állunk az Európai Bizottsággal. A kvótákkal kapcsolatos határidő éppen a napokban járt le, de még az időponttal kapcsolatban is vannak jogi viták.

Mennyire szakmai és mennyire politikai kérdés mindez?

T. L. A két terület olyan szoros kapcsolatban van egymással, hogy nehéz ezt elválasztani.

Ön számos területen dolgozott már a köz szolgálatában, gondolok itt egyetemi tanári, alkotmánybírói, nagyköveti és miniszteri munkájára. Melyik feladatot érzi magához legközelebb? Melyikben érezte, érzi a legjobban magát?

T. L. Miniszterként ma egyszerre tudok diplomata és alkotmánybíró lenni, tehát korábbi munkaköreimben szerzett tapasztalataimat mindig jól tudtam hasznosítani. De az egyetemi tanári, valamint az ügyvédi előéletem is olyan hátteret tud adni számomra, amely a kormányzati munkában segítségemre van.


A Bonum Publicum októberi száma elérhető itt: http://uni-nke.hu/kiadvanyok/bonum-publicum-magazin


Szöveg: Szöőr Ádám

Fotó: Véssey Endre

Megosztás a Facebook-on


A hét hallgatója

    • still1027 00000
Fenyősi Barbara a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Államtudományi és Közigazgatási Kar elsőéves államtudományi mesterszakos hallgatója.
Egy éven keresztül volt az Egyetemi Hallgatói Önkormányzat általános elnökhelyettese, részt vett a tudományos diákköri mozgalomban.
Jelenleg koordinátorként dolgozik az egyetem hallgatói szolgáltatói centrumában. Hobbija az utazás.

Ludovika Nagyköveti Fórum: Bulgária

    • fokep
    •  dsc1656 2
    •  dsc1673 2
    •  dsc1686 2
    •  dsc1689 2
    •  dsc1698 2
    •  dsc1702 2
  • Előző
  • Következő

Bulgáriával folytatódott a Ludovika Nagyköveti Fórum előadássorozata október 26-án. Őex. Ulyana Bogdanska, a Bolgár Köztársaság állandó és meghatalmazott budapesti nagykövete „Bulgária az Európai Unióban” címmel tartott előadást.

Őex. Ulyana Bogdanska 2016 októbere óta tölti be tisztségét hazánkban. Tanulmányait Szófiában végezte, többek között Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok szakon, majd számos, az európai integrációval kapcsolatos szerepben munkálkodott. Karrierjét a bolgár külügyminisztériumban kezdte, majd dolgozott Bulgária stockholmi nagykövetségén is. 2003 és 2006 között tanácsadóként részt vállalt Bulgária EU csatlakozásának előkészítésében, Brüsszelben. A csatlakozást követően a Külügyminisztériumban töltött be különböző vezető szerepeket, majd országa párizsi külképviseletén is dolgozott. Magyarországi megbízatását megelőzően az EU-s irányelvekkel és intézményekkel foglalkozó igazgatóság vezetője volt a bolgár külügyminisztériumban, ahol hatalmas Európai Uniós tapasztalatát kamatoztatta.

Előadása kezdetén Őex. Ulyana Bogdanska először is megköszönte a lehetőséget, hogy a jó hírű rendezvénysorozaton ő is előadhat, majd felhívta a figyelmet arra, hogy a jelen esemény több szempontból is szimbolikus. Nem csak azért, mert a Bolgár Köztársaság EU és NATO tag, Magyarország szövetségese, hanem azért is, mert a bolgár-magyar kapcsolatok nagyon régre nyúlnak vissza. A bolgár-magyar barátság napja szintén októberben, 19-én van.

A nagykövet az Európai Unióval kapcsolatos témákat vett sorra előadásában, amit egy rövid történelmi bevezetővel indított. A hallgatóság megtudhatta, hogy Bulgária az öreg kontinens egyik legtoleránsabb országa, amely, kezdve Cirill és Metód utazásaival, sokat tett a közös európai kultúra fenntartásáért. Ebben a kelet-balkáni országban található a harmadik legtöbb ókori régészeti lelet is. A bolgárok kultúraszeretetét pedig mi sem bizonyítja jobban, mint a május 24-én tartott nemzeti ünnepük, amikor is a cirill ábécét és a saját kultúrájukat ünneplik. A világ közös kulturális kincséhez pedig szintén sok alkalommal járult már hozzá ez az ország. Többek közt a Voyager űrszonda bolgár nyelvű dalokat is sugároz a világűr mélységeit kutató útján.

Napjaink fontos bolgár eredményeit bemutatva kiemelte, hogy az informatikai szektor különösen gyorsan fejlődik hazájában, és itt található a világon a harmadik leggyorsabb szélessávú hálózat. A modern fejlesztések mellett pedig a tradíciókra is adnak, hiszen az ország Földünk egyik legnagyobb rózsatermesztője, és a levendulatermesztés terén is élen járnak.

A Bolgár Köztársaság és az Európai Unió kapcsolatára rátérve Ulyana Bogdanska kiemelte, hogy az ország 1878-ban elnyert függetlensége óta, az EU csatlakozás volt a legfontosabb civilizációs döntése hazájának. Ez egy tudatos döntés volt, amely pozitív hatásait azóta is érezteti. 10 évvel a csatlakozása után, 2018. január 1-től Bulgária fogja ellátni az Európai Unió Tanácsának soros elnökségét fél éven keresztül és nagyszabású programmal készülnek erre.

Bulgária és az EU kapcsolata hivatalosan 1995-ben kezdődött. Ekkor adták be a csatlakozási kérelmüket, majd a tényleges tárgyalások 1999-ben indultak. A folyamat eredményeként pedig 2007. január 1-től teljes jogú tagjai az Európai Közösségnek.

„Az elmúlt tíz év eredményei pedig vitathatatlanok. Az ország pozitív irányba fejlődik, rengeteg befektetés érkezik és a gazdaságra ez jótékony hatást gyakorol” – vélekedett Ulyana Bogdanska.

Bulgária 4%-os gazdasági növekedése, a csupán 6%-os munkanélkülisége és a költségvetési többlete pedig alá is támasztják a kijelentését. A nagykövet ezek után rátért azokra a tervekre és feladatokra, amelyeket a soros elnökség alatt elvégezni szeretnének. Komoly kihívásokkal kell majd szembenézniük a már folyamatban lévő BREXIT tárgyalásoktól kezdve, a bevándorlás kezelésén át a digitális fejlesztésekig. Hangsúlyozta, hogy hazája a közösségi modell nagy elkötelezettje, a még szorosabbra fűződő EU-s kapcsolatok szorgalmazója, hiszen minden tagállam közös értékrendszerrel rendelkezik, és a problémákra éppen ezért csak közösen lehet hatékony megoldást találni. A bolgár elnökség mottója éppen azért a szófiai parlament épületén látható üzenet, az „Együtt erősebbek vagyunk” lesz.

A felsorolt kihívásokra történő válaszadás mellett a hallgatóság megtudhatta, hogy a soros elnökség ellátásával a biztonság fenntartására, az energetikai kérdésekre és az EU pénzügyi rendszerének hatékonyabbá tételére is lépéseket tesznek majd a bolgárok. A külpolitika terén pedig a nyugat-balkáni országok európai integrációjára helyezi majd a hangsúlyt az elnökség. Egy szófiai informális csúcstalálkozót is terveznek, ahol Bulgária közvetlen szomszédjainak segítene az integrációban. Szintén külpolitikát is érintő kérdés, hogy szeretnék a közösség határ- és partvédelmi rendszereit megerősíteni, valamint gördülékennyé tenni a jelenleg nem hatékonyan működő visszatoloncolási rendszert, hiszen ezek mind kulcselemei az EU biztonságának.

Ulyana Bogdanska kiemelte, hogy minden lépést, amelyet az országa tervez, a többi tagállammal teljes egyetértésben szeretné véghezvinni. Végezetül a nagykövetasszony hangsúlyozta, hogy bár az EU egyik legfiatalabb tagállama Bulgária, de egyben Európa egyik legrégebbi országa is. Teljesen elkötelezettek az Európai Unió projektje iránt, amely jómódot és biztonságot hozott a korábban megosztott kontinensre.

Az előadást követően kerekasztal beszélgetés zajlott Dr. Bóka János, a Nemzetközi és Európai Tanulmányok Kar tudományos és nemzetközi dékánhelyettesének moderálásával, két szakértő, Varga Szimeon, bolgár nemzetiségi szószóló és Varga András, Nemzetközi és Európai Tanulmányok Kar Európa-Tanulmányok Tanszék oktatójának részvételével. A beszélgetés témája főleg Bulgária csatlakozása a schengeni és az Euro övezethez volt. A hallgatóság megtudhatta, hogy a gazdaság olyan jól teljesít a kelet-balkáni országban, hogy előbb vezethetik majd be a közös európai fizetőeszközt, mint Magyarország. A beszélgetést végül a közönség soraiból érkező kérdések zárták.


Szöveg: Ondrék József

Fotó:Szilágyi Dénes

Megosztás a Facebook-on


120 éves a közigazgatási bíráskodás

    • fokep
    •  dsc0927 2
    •  dsc0933 2
    •  dsc0953 2
    •  dsc0989 2
    •  dsc0990 2
    •  dsc1037 2
    •  dsc1043 2
    •  dsc1081 2
    •  dsc1082 2
    •  dsc1092 2
    •  dsc1102 2
  • Előző
  • Következő

A jövő év elején hatályba lépő önálló közigazgatási perrendtartásról is szó volt azon a tudományos konferencián, amelyen a közigazgatási bíráskodás 120 éves történetét elevenítették fel az előadók.

A rendezvényen elhangzott, hogy a közigazgatási bíráskodás első általános hatáskörű, szervezetileg önálló intézményét 1896-ban hozta létre az akkori országgyűlés. A Közigazgatási Bíróság egészen 1949-ig működött, majd a rendszerváltozásig a közigazgatás feletti bírói ellenőrzés nagyon szűk körű volt. Dr. Kaiser Tamás egyetemi docens szerint a rendszerváltást követően jelentős előrelépések történtek a közigazgatási bíráskodás fejlesztése területén, amelynek egyik legfőbb eredménye a közigazgatási perrendtartás nemrégiben történő megalkotása volt. „A közigazgatási bíráskodással azért érdemes foglalkozni a jogtudománynak és az államtudománynak is, mert a közigazgatást folyamatos differenciálódás és specializálódás jellemzi”- fogalmazott az NKE ÁKFI tudományos igazgatója.  Kaiser Tamás szerint ezért egyre fontosabbá válik a teljes közigazgatás feletti bírósági kontroll, ami a jogállamiság egyik lényeges eleme. Az egyetemi docens úgy véli, hogy a jövőre hatályba lépő közigazgatási perrendtartás segítségével gyorsabb és egyszerűbb lesz a bírósági eljárás, ráadásul mindez az ország versenyképességére is pozitív hatással lehet.

A magyar közigazgatási bíráskodás egyik legjelentősebb személyiségéről, Wlassics Gyuláról beszélt előadásában Dr. Darák Péter. A Kúria elnöke felidézte a „bölcs bíró, tanár, politikus” személyét, aki „a történelmet egyformán jól magyarázta és csinálta”. Wlassics Gyula 1906 és 1933 között volt a Közigazgatási Bíróság elnöke, aki Darák Péter szerint jóval többnek bizonyult, mint a hivatal adminisztratív vezetője. Ez alatt az időszak alatt folyamatosan bővült a bíróság hatásköre és tevékenysége egyre elfogadottabbá vált a lakosság körében is. „Wlassics érdemei közé sorolható a többi között, hogy tudományos irányt szabott a bíróság működésének és folyamatosan kiállt a bírói függetlenség szükségessége mellett”- fogalmazott Darák Péter. A Kúria elnöke szólt arról is, hogy Wlassics úttörő szerepet játszott a jogegység biztosítása érdekében is. Rendszeresen elnökölt a jogegységi bírói tanácsokban, folyamatosan egyeztetett a bírákkal az elvi határozatokban fellelhető ellentétek feloldás érdekében. Reformelképzelései közül Darák Péter kiemelte az alsóbb fokú közigazgatási bíráskodás megteremtését, amely azonban „évszázados küzdelemmé vált”. Emellett a közigazgatási bíráskodás működésével kapcsolatban szorgalmazta a munkateher csökkentését, az ügyhátralék ledolgozását, a hatályos jog egyszerűsítését és a választási bíráskodás kiépítését.

„Külön öröm számomra, és miniszteri munkám egyik legértékesebb eredményének tartom, hogy éppen ebben a kormányzati ciklusban fogadta el az Országgyűlés a közigazgatási perrendtartásról szóló törvényt”- mondta előadásában Prof. Dr. Trócsányi László igazságügyi miniszter. Az NKE kutatóprofesszora korábban maga is foglalkozott tudományos alapon a közigazgatási bíráskodás történetével, így személyes kapcsolat fűzi a témához. Előadásában többször idézte Boér Elek gondolatait, aki a magyar jogászoknak és jogtudósoknak ahhoz a nemzedékéhez tartozott, akik egészen magas fokon egyesítették az elméleti tudást és a gyakorlati tapasztalatot. Boér szerint a közigazgatási bíráskodás célja nem más, mint a jog uralmának a közigazgatás egész vonalán való biztosítása, de „a törvényesség védelmében csak odáig szabad elmenni, hogy a közigazgatási bíráskodás a cselekvő közigazgatás szabad mozgását ne korlátozza”. A miniszter szerint ez azt jelenti, hogy a közigazgatási bíráskodásnak egyszerre kell biztosítania a közigazgatás objektív jogrendjét és az egyén alanyi jogait, érdekeit, ezáltal gondoskodva az állami és egyéni lét szabadságának összhangjáról. A jövőre hatályba lépő közigazgatási perrendtartás kapcsán megjegyezte, hogy először a magyar jogrendszerben megjelent a bírói út kiszélesítését jelentő, a közigazgatás mindenfajta kifelé irányuló cselekvése feletti kontrollt általában lehetővé tévő generálklauzula. Emellett a korábbi gyakorlattal szemben az elsőfokú per után egyes ügyekben fellebbezni is lehet, és akár felülvizsgálattal is lehet élni. A miniszter szerint a közigazgatási perrend elfogadásával az első lépés megtörtént a közigazgatási bíráskodás "újrapozícionálása" terén és bízik abban, hogy a következő ciklusban a Közigazgatási Felsőbíróság felállítása is megvalósul majd.

A közigazgatási bíráskodás dualizmus kori történetéről beszélt előadásában Prof. Dr. Stipta István. A Károli Gáspár Református Egyetem egyetemi tanára szólt az 1883-tól működő pénzügyi közigazgatási bíróságról, amely az általános közigazgatási bíróság felállítását megelőzően jött létre és elsősorban adóügyekkel foglalkozott. Elhangzott, hogy a szervezet nagy intenzitással működött és nagy népszerűségre tett szert az állampolgárok körében is. „Ez a bírói fórum jelentette az első igazi nagy áttörést a közigazgatási bíráskodás irányában” – fogalmazott Stipta István. Az 1897-től működő általános közigazgatási bírósági rendszer egyik nagy erényének tartja azt, hogy nem külföldi modelleken alapult, hanem teljes egészében a magyar viszonyokat figyelembe véve jött létre. A statisztikák is igazolták a külön közigazgatási bíróságok létrehozását, hiszen gyorsabban és hatékonyabban dolgoztak, mint a rendes bíróságok és nagy társadalmi bizalom is övezte ezt a rendszert.

A két világháború közötti időszakban a Közigazgatási Bíróság egyfajta alkotmányvédő, alkotmányjogi bíróságként is működő testület volt Dr. Kelemen Roland szerint. A Széchenyi István Egyetem és az NKE tanársegédje úgy látja, hogy az alkotmányvédő szerep különösen kirajzolódott abból az 1930-as ítéletből, amelyben a Bíróság határozatában a bírói függetlenséget védve joghatályosnak nevezett olyan korábbi kinevezéseket, amelyek esetében a kinevezési okiratot az Igazságügyi Minisztérium az államfői aláírás és miniszteri ellenjegyzés ellenére nem továbbított az érintett bíróknak.

A közigazgatási perrend megszületéséről beszélt előadásában Prof. Dr. Patyi András. Az NKE rektora történeti visszatekintésében elmondta, hogy 1945-től egészen a rendszerváltásig folyamatosan szűkítették a bírósághoz fordulás lehetőségét közigazgatási ügyekben. Fontos dátumnak nevezte 1947. február 17- ét, amikor az akkor még működő közigazgatási bíróság bírái egyöntetűen kinyilvánították, hogy nem fognak olyan jogszabályi rendelkezéseket végrehajtani, amelyek ellentétesek az emberi jogokkal. „Ez az alapjogvédelmi megállapodás azonban sajnos nem tükröződött a rendszerváltás követő időszakban, egészen az Alaptörvény megszületéséig ”- tette hozzá a rektor. Patyi András elmondta, hogy a szocializmus évtizedeiben uralkodóvá vált az a felfogás, amelyben a közigazgatás feletti bírói kontroll csak kivételes és rendkívül szúk körben biztosított jogorvoslati lehetőséget. Elhangzott, hogy a 80-as évek elején tovább szűkítették a bírósághoz fordulás lehetőségét, amely a magyar közigazgatás-tudományi elitet is megdöbbentette, „valóságos Waterloo-hangulat uralkodott a szakmán belül”. A rektor hozzátette, hogy az ebben az időszakban létrejövő államtudományi kutatási programiroda keretében azonban elindultak olyan kutatások, amelyek egy modern állam kiépítésével kapcsolatosak, és amelyek része a közigazgatási bíráskodás is. A rendszerváltást követően, egészen 2014-ig sem történt azonban igazi áttörés a jogalkotásban ezen a területen. Ekkor jött létre egy munkacsoport a közigazgatási bíráskodás fejlesztésére, amelynek Patyi András lett a vezetője. A munkacsoport még ebben az évben elfogadta saját 12 pontját, amelyek a későbbi kodifikációt megalapozó koncepció lényegét jelentették. 2015-ben alakult meg az államreform bizottság munkacsoportjaként a közigazgatási perjogi kodifikációs bizottság, Patyi András vezetésével. „Ez a bizottság alkotta meg azt a közel 30 oldalas szabályozási koncepciót, amely alapján a közigazgatási perrendtartás elkészülhetett ”- fogalmazott a rektor, aki azt is hozzátette, hogy a törvény elkészítésének végső szakaszában már nem vettek részt, mert az Igazságügyi Minisztérium 2016 februárjában átvette a kodifikációs feladatokat. Patyi András szerint a perrendtartás elfogadásával az Országgyűlés a rendszerváltás egyik adósságát törlesztette a jogkereső polgárok, a bírák és a magyar közjogi hagyományok felé is. A rektor úgy látja, hogy a szervezeti kereteket tekintve azonban még továbbra is fennáll ez az adósság és a közigazgatási bíróság helyreállítása nem megfosztaná a bírói szervezetet valamitől, hanem inkább gazdagítaná azt.


„Amíg korábban a közigazgatási perek szabályozása a polgári perrendtartás részeként volt jelen, addigra ma már szerencsére két külön törvényről beszélhetünk” – fogalmazott előadásában Dr. Horváth E. Írisz. A Pázmány Péter Katolikus Egyetem segédmunkatársa a két törvény alkalmazhatósági szabályait és egymáshoz való viszonyulását elemezve megjegyezte, hogy nagyon fontos azok harmóniája.


Szöveg: Szöőr Ádám

Fotó: Szilágyi Dénes

Megosztás a Facebook-on


21. századi egyetemhez illő 21. századi könyvtár

    • fokep
    •  dsc1184 2
    •  dsc1194 2
    •  dsc1217 2
    •  dsc1226 2
    •  dsc1233 2
    •  dsc1242 2
    •  dsc1264 2
  • Előző
  • Következő

Ünnepélyes keretek között került átadásra Prof. Dr. Padányi József által a „21. századhoz illő 21. századi könyvtár”, az Egyetemi Központi Könyvtár és Levéltár a Ludovika Főépületben. A 2017. október 26-i megnyitót Rádl Renáta csellóművész előadása nyitotta és zárta.

Prof. Dr. Padányi József mk. vezérőrnagy köszöntő beszédében megemlékezett a kivitelező és iránymutató munkatársakról és az egyetem három karának szerepvállalásáról, melynek eredményeképpen az Államtudományi és Közigazgatási, a Nemzetközi és Európai Tanulmányok, valamint a Rendészettudományi Kar könyvtárának már a Ludovika Központi Könyvtár adhat otthont. Az NKE tudományos rektorhelyettese kiemelte, hogy a hagyomány és innováció jegyében mind a könyvek, mind pedig a 21. századnak megfelelő fejlett infrastrukturális hátteret biztosítja az egyetem, melynek alapját a KÖFOP projekt keretében meghatározott három fejlesztési célcsoport - az intelligens könyvtárszolgálat fejlesztés, a tudásalapú oktatásfejlesztés és a tudáshoz való hozzájutás minden módon való támogatása az infotechnikai eszközök alkalmazásában - adta. Hozzátette, hogy az NKE együttműködve a társegyetemmel feldolgozza és közzéteszi Magyary Zoltán hagyatékát.

Nagy Zsuzsanna a felsőoktatási könyvtárak helyzetének bemutatását követően kitért a közös jövőkép felvázolására, miszerint a 2020-as évek elejére a felsőoktatási könyvtár dinamikus fejlődéssel, teljesítményközpontú oktatási rendszerrel és hálózati tudományos és kutatási intézményrendszerrel aktív szereplőként lesz jelen tartalomszolgáltató és fejlesztő, támogató digitális központként a hallgatói sikeresség és a nemzeti kulturális örökség megőrzésének jegyében. A Budapesti Corvinus Egyetem Könyvtárának főigazgatója kiemelte, hogy a sikeres könyvtár a könyvtárosok tudásán, képzettségén, elköteleződésén és kapcsolattartásán múlik.

Sörény Edina köszönetét fejezte ki munkatársai felé, miután ismertette a könyvtár megnyitásához fűződő eseményeket, a 2014-ben elkészült könyvtárba az ÁKK és az RTK könyvtárak beköltözésének menetét. Az Egyetemi Központi Könyvtár főigazgatója kiemelte, hogy kialakításra került az egységes feldolgozás belső szabályzata, mely alapján feldolgozták az ÁKK 110.000 és az RTK 45.000 gyűjteményét, melyek a könyvtár négy helyiségében találhatóak meg és kölcsönözhetők szabadon. Hozzátette, kívánja, hogy az olvasók olyan bizalommal használják könyvtárukat, amilyen szeretettel ők átadják.

Az Egyetemi Központi Könyvtár és Levéltár kapuja nyitva áll az NKE polgárai előtt!

Az Egyetemi Központi Könyvtár nyitvatartási rendje:

Hétfő: 9.00 - 18.00
Kedd: 9.00 - 18.00
Szerda: 9.00 - 18.00
Csütörtök: 9.00 - 18.00
Péntek: 9.00 - 16.00


Szöveg: Fecser Zsuzsanna

Fotó: Szilágyi Dénes

Megosztás a Facebook-on

Cimkék: EKKL, átadó, 2017

Rendőrségi vezetők látogatása az NKE-n

    • fokep
    •  dsc0779 2
    •  dsc0784 2
    •  dsc0793 2
    •  dsc0798 2
    •  dsc0801 2
    •  dsc0813 2
  • Előző
  • Következő

Papp Károly r. altábornagy, országos rendőr-főkapitány vezetésével a rendőrség országos és megyei szintű vezetői tettek látogatást október 25-én a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen (NKE). A rendőri vezetőket az egyetem, különösen a Rendészettudományi Kar (RTK) tevékenységét érintő aktualitásokról Prof. Dr. Patyi András rektor tájékoztatta, majd Dr. habil. Boda József ny. nb. vezérőrnagy, az RTK dékánja vezetésével megtekintették az RTK új campusát.

Patyi András rektor előadásában hangsúlyozta, hogy az RTK rendészeti missziója csak szélesebb összefüggésben értelmezhető, ezért magáról az egyetemről is áttekintést nyújtott. Mint mondta, az ENSZ égisze alatt, 10 millió ember megkérdezésével készült Fenntartható fejlődés 2030 című felmérés szerint a válaszolók mintegy kétharmada az emberiség jövője szempontjából a magas szintű oktatást tartotta a legfontosabbnak, még az erőszak és a bűnözés elleni fellépés is csupán az ötödik helyre került.

Patyi András felidézte, hogy az egyetem jogelődjei komoly múlttal rendelkeztek, köztük a legrégebbi a munkáját 1872-ben megkezdő Magyar Királyi Ludovika Akadémia volt. A rektor elmondta, hogy a kormányzatnak fontos az NKE, mert az állam számára alapvető feladatok ellátását végző szervezetek tisztjeit képezi. Ehhez azonban együttműködésre van szükség a hallgatókkal, más egyetemekkel, a Magyar Tudományos Akadémiával, nemzetközi tudományos szervezetekkel, valamint közigazgatási, rendészeti, honvédelmi szervekkel és intézményekkel. Mint a rektor fogalmazott, nemzetközi kapcsolatok nélkül nem képzelhető el egyetem, nem mérhető az egyetem tevékenysége nemzetközi tevékenység nélkül, ezért is kiemelkedően fontos a nemzetközi mobilitási partnerség, az oktatók és a hallgatók rendszeres külföldi tapasztalatszerzése.

 Az RTK tevékenységét bemutatva Patyi András kiemelte, hogy a kar munkatársainak fele hivatásos, ami három szempontból is figyelemre méltó körülmény: egyrészt e munkatársak a rendvédelmi szervek által fizetett, onnan vezényelt személyek, tehát e szerveknek fontos, hogy jelen legyenek a rendészeti felsőoktatásban. Jelenlétük a karon garancia a gyakorlati képzésre; végül pedig azt jelzi, hogy a rendvédelmi szervek állományában vannak olyan munkatársak, akik alkalmasak a felsőoktatásban végzett munkára, mert alkalmassá tették magukat erre. Az NKE rektora beszélt a rendőrtisztképzés aktuális kihívásairól is: mint mondta, cél a leendő hallgatók hatékonyabb kiválasztása; a demográfiai körülményekhez, a fiatalok fizikai és pszichikai állóképességéhez igazodó alapfelkészítés kialakítása. Patyi András ugyancsak fontosnak ítélte a rendészettudomány elismertségének növelését, valamint az angol nyelvű kurzusok elindítását.

Papp Károly azt mondta, hogy az NKE számára oly fontos együttműködés alapvető értéke a rendőri tevékenységnek is, hiszen e munkának széles társadalmi alapokon kell nyugodnia. Az országos rendőr-főkapitány kiemelte: a rendőri pályán is fontos az élethosszig tartó tanulás; ennek érdekében az ORFK alapvető érdeke, hogy folyamatosan magas szintű együttműködés  legyen az NKE és a rendőrség között. Mint mondta, az együttműködés egyik lényeges eleme, hogy az RTK dékánja állandó meghívottja az országos rendőr-főkapitányi értekezletnek.

A rendőri vezetők a továbbiakban Boda József dékán vezetésével megtekintették a Rendészettudományi Kar új campusát,  ahol a leendő rendvédelmi tisztek már új, a kor követelményeinek megfelelő tantermekben és speciális objektumban készülhetnek leendő hivatásukra.


Szöveg: Suba László

Fotó: Szilágyi Dénes

Megosztás a Facebook-on


Hungarikumok a felsőoktatásban

    • fokep
    •  dsc0737 2
    •  dsc0729 2
    •  dsc0732 2
  • Előző
  • Következő

A hungarikumok szerepéről a nemzeti identitásunkban, a kreatív gondolkodás kialakításában, valamint a magyar felsőoktatásban betöltött helyzetével kapcsolatban tartott előadást Prof. Dr. Tózsa István, az Államtudományi és Közigazgatási Kar intézetvezető egyetemi tanára a Ludovika Szabadegyetemen.

Tózsa István tudományos munkásságát a MTA Földrajztudományi Kutatóintézetében kezdte meg. Oktatói tevékenységet folytatott a Budapesti Corvinus Egyetem különböző karain, valamint az NKE-n, ahol 2016 óta az ÁKK Közszervezési és Szakigazgatási Intézetének vezetője. Az egyetemeken egyaránt oktat közigazgatási urbanisztikát, környezetpolitikát, települési térinformatikát, településmarketinget, alkalmazott térinformatikát, e-szakigazgatást, hungarikum és örökségtervezést, valamint településföldrajzot. 2011-ben elnyerte az Apáczai Csere János-díjat felsőoktatási oktatói munkásságáért, továbbá 2012-ben az elektronikus közigazgatási iskolateremtő tevékenységével kiérdemelte a Magyar Köztársaság tisztikeresztjét. Az MTA Regionális Tudományi Bizottságának a tagja, valamint az E-government Alapítvány elnöke.

Tózsa István előadásában a hungarikumokat egy új szempont alapján közelítette meg, amelyben a neurobiológiai alapoktól eljutott a felsőoktatásban bevett gyakorlatáig.: „A hungaricum a magyarság csúcsteljesítménye. Olyan egyedi, különleges érték, amit külföldön és belföldön magyar eredményként tartanak számon”- mondta. Az NKE intézetvezetője egy játékkal indította előadását, amelyben a résztvevők felmérhették tudásukat a hungarikumokról. A tesztben egyaránt volt szó magyar földrajzról, történelemről és művészettörténetről. A kvízt előtte kitöltette egy szemináriumi csoportjával is, amelyből kiderült, hogy a 67 fős mintacsoport, amelynek többsége 430-450 felsőoktatási felvételi ponttal rendelkező fiatal, igen csekély tudással rendelkezik a hungarikumokról. De miért fontos, hogy ismerjük a hungarikumainkat, nemzeti értékeinket? „A nemzeti identitás, amely gyakorlatilag a hazaszeretet alapja, egy földrajzi helyhez kötött érzelmi motivációs kapcsolat.” A professzor kifejtette, hogyha ez az identitás és értéktudat nem alakul ki a fiatalokban, kimarad az alapvető oktatásukból és szocializációjukból, akkor felnőtt korukra sokkal kevésbé lesznek kreatív emberek. Ahogy a diákjainak is mondta: „Ha ezeket nem tudod, nem leszel kreatív. Ha nem leszel kreatív, nem boldogulsz az életben!”

„Eddig egy művelt ember tudása elfért egy könyvtárban. Manapság a világ összes tudása elfér a zsebünkben, egy mobiltelefonban. Ez átrendezi a tudást” - mondta az NKE professzora. Freund Tamás magyar agykutató előadását idézve ismertette az agyi memóriaegységek kialakulásának neurobiológiai folyamatát, melynek alapja a szinapszis. Ha kialakul a szinapszis, sikerült az adott külső ingert hosszú távon, mélyen tárolni az emberi tudatban. „A szinapszis a kreativitás építőköve” – hívta fel a figyelmet Tózsa István. „Az a cél, hogy minél több szinapszis legyen az agyunkban.” A kialakulásukat az ösztönös veleszületett motiváció, az információhoz jutás nehézsége, valamint a szocializáció során az embereket érő érzelemgazdagság befolyásolja. „Ilyen a kultúra, a tradíció és identitás. Azaz a hazaszeretet, a helyhez kötődő érzelmi identitás” – fejtette ki.

A professzor kiemelte, hogy az információsrobbanás környezetváltozáshoz vezetett, amely következtében mutálódtak a viselkedésmintáink. Manapság máshogy, könnyebben szerezzük be az információt, így rengeteg olyan ingert hagyunk figyelmen kívül, amellyel fejleszthetnénk a kreativitásunkat. Emellett internetes, online addikciók alakulnak ki, érzelemszegénységgel, identitásvesztéssel számolhatunk. Tózsa István rávilágított, hogy a mai információs társadalmunk minden előnye mellett hatalmas veszélyeket is rejt magában: az egyén érzelmileg elsivárosodik, a kisközösségek megszűnnek, valamint a nemzeti identitás és értékek eltűnnek.

Tózsa István a probléma megoldását a következőkben látja: egyrészt a társadalmat érzelmileg gazdagítani kell már fiatal kortól olyan élményekkel, mint például a művészeti nevelés. Ezt csakis az emberek bevonásával, aktív részvétellel lehet elérni, ugyanis megszázszorozza az emlékek elmélyülésének és a kreatív gondolkodás kialakulásának valószínűségét. Ehhez elengedhetetlen az élő kisközösségek fenntartása, illetve újra alakítása is. Az NKE professzora a nemzeti értékek oktatásában látja a megoldást, amelyet a történelem, irodalom, földrajz, valamint a nemzeti identitáshoz kapcsolódó erkölcsi és etikai neveléssel lehet elérni. Ebben segít a hungarikumok megfelelő rendszerezése, ismerete, valamint átadása a fiatalabb generációk számára.

Végül Tózsa István bemutatta a nemzeti értékek tanításának gyakorlatát a felsőoktatásban. Jelenleg két kurzussal, a hungarikum és örökségtervezés, valamint az örökségvédelem tárgy keretében foglalkoznak a témával. Az órák keretében a hallgatók megismerkednek a magyar természeti, gazdasági és kulturális értékekkel, elsajátítják a település és hungarikum marketing aktuális trendjeit. Kitérnek a magyar örökségvédelem állami intézményrendszerére, a Hungarikumokról szóló törvényre, valamint a helyi értéktárak és települési arculati kézikönyvek összeállítására is. A szemináriumokon meghívott előadók is részt vesznek: a Hungarikum Szövetség, a Földművelésügyi Minisztérium vonatkozó helyettes államtitkársága, vagy a magyar hungarikumok és kulturális értékek képviselői, mint a Pick Szalámi, a Tokaji Kereskedőház, a Béres Csepp, a Pető Módszer, vagy a 100 tagú Cigányzenekar.


A cikk bővített kiadása a Bonum Publicum novemberi számában olvasható.

A Ludovika Szabadegyetem következő programja 2017. október 31-én kerül megrendezésre, ahol Gajdos Máté főhadnagy tart előadást „Éles riasztást kaptak a magyar Gripenek… – de hogyan?” címmel. Minden érdeklődőt sok szeretettel vár a Nemzeti Közszolgálati Egyetem!

Regisztráció: http://regisztracio.uni-nke.hu/szabadegyetem/?modul=registration

További információ az előadásokról: http://uni-nke.hu/szolgaltatasok/ludovika-szabadegyetem/ludovika-szabadegyetem-2017-2018-i_-szemeszter


Szöveg: Podobni István

Fotó: Szilágyi Dénes

Megosztás a Facebook-on


Nyílt napok az NKE-n

    •  dsc0078

Központi nyílt napokkal várja a képzései iránt érdeklődő fiatalokat a Nemzeti Közszolgálati Egyetem. A november és január végi rendezvényeken nemcsak tájékoztatást kaphatnak a résztvevők a képzésekről, hanem bemutatókon, kiállításokon is részt vehetnek, és lehetőségük lesz például a rendészeti fizikai alkalmassági vizsgálat elvégzésére is.

Az NKE három alkalommal is tart központi nyílt napot a felvételit megelőző időszakban. A pályaválasztás előtt állókat november 24-én és 25-én, valamint január 27-én 10 órától várják a Ludovika Campuson. A központi nyílt napok elsődleges házigazdái az Államtudományi és Közigazgatási, a Rendészettudományi, valamint a Nemzetközi és Európai Tanulmányok karok, de a Hadtudományi és Honvédtisztképző Kar (HHK), a Víztudományi Kar (VTK), valamint a Katasztrófavédelmi Intézet is bemutatkozik az eseményeken.

 A rendezvényeken megjelenők információkat kaphatnak az egyetem karain és intézeteiben zajló képzések mellett a többi között a hallgatói önkormányzat és a szakkollégiumok munkájáról, az Erasmus mobilitási programokról, a felvételi követelményekről, valamint a sportolási lehetőségekről. A karok külön bemutatókkal is készülnek majd, a rendészeti képzés iránt érdeklődők pedig akár ki is próbálhatják majd a fizikai felvételi mozgásformáit.

A nyílt nap résztvevői megismerkedhetnek a Ludovika Campuson található épületekkel is, így például a történelmi emlékhelynek nyilvánított Ludovika Főépülettel, valamint a nemrég átadott új oktatási épülettel és a Rendészettudományi Kar speciális épületével. Az érdeklődők megtekinthetik majd a campuson található kollégiumokat is.

A VTK és a HHK saját otthonában is várja majd a látogatókat. A VTK november 22-én és január 24-én Baján, a HHK a Katasztrófavédelmi Intézettel kiegészülve pedig január 26-án a Hungária krt.-i campusán fogadja a képzések iránt érdeklődőket.

A részletes programok hamarosan elérhetők lesznek az egyetem honlapján és Facebook oldalán.

Megosztás a Facebook-on

Cimkék: nyílt nap, 2017

A hét hallgatója

    • still1020 00000
Szabó Mátyás a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Államtudományi és Közigazgatási karán szerzett alapszakos diplomát, jelenleg a Nemzetközi és Európai Tanulmányok Kar végzős hallgatója. Tanulmányait a közszolgálati kapcsolatok Európa tanulmányok szakirányán végzi. Az idei OTDK Hadtörténelem és Rendészettörténet Tagozatban első helyezést ért el.
A maastrichti egyetem egyik kutatócsoportjának a tagja.
Hobbija a rockzene.
Megosztás a Facebook-on


Mert egy nép azt mondta: Elég volt!

    • Mert egy nép azt mondta - főkép
    • Mert egy nép azt mondta - okt 23. 1
    • Mert egy nép azt mondta - okt 23. -2
    • Mert egy nép azt mondta - okt 23. -3
    • Mert egy nép azt mondta - okt 23. -5
    • Mert egy nép azt mondta - okt 23. -4
    • Mert egy nép azt mondta - okt 23. -6
    • Mert egy nép azt mondta -7
    • Mert egy nép azt mondta -8
    • Mert egy nép azt mondta -9
    • Mert egy nép azt mondta -10
  • Előző
  • Következő

Az 1956-os forradalom és szabadságharc 61. évfordulója alkalmából szervezett megemlékezést a Nemzeti Közszolgálati Egyetem. A Ludovika Campus új oktatási épületét átjárta ’56 szelleme, hiszen az egyetem polgársága közös műsorral emlékezett meg hősi halottakról, a legbátrabb ifjakról, akik az mondták: Elég volt!

Koltay Gábor filmrendező, az NKE oktatója a műsor keretében megosztotta ünnepi gondolatait, személyes történetét. Mint a legtöbb magyar családban, náluk is misztikumként élt ’56 története, amelyről csak szűk családi körben, suttogva lehetett beszélni. Szülei kint voltak október 23-án az utcán, majd később családjából többen disszidáltak a forradalom leverése után. A szabadságharc igazi történetét csak szamizdat irodalomban olvashatták, titokban. A hősökről sem emlékezhettek meg méltó módon, saját disszidált családtagjaikat sem merték bevallani a hatóságok előtt. „Mi ez, ha nem az emberi lélek legmélyebb bugyraiban lévő félelem?” Ismertette, hogy 1989 tavaszán a 168 óra rádióra ébredtek, amelyben Pozsgay Imre államminiszter ismertette a bizottság állásfoglalását: „Ami ’56-ban történt, az népfelkelés volt.” Ezt sokan nem hitték el, hiszen az akkori diktatúra megdönthetetlennek, ellentmondást nem tűrőnek számított az elnyomott nép szemében. Koltay Gábor kiemelte, hogy a rendszerváltozás viszonyítási pontja volt 1956. Ekkor a világon már mindenütt tudták, hogy Magyarországon igenis forradalom volt. „Mi a mi feladatunk?” – tette fel a kérdést a rendező. „Megérteni és megértetni mindazt, ami akkor történt.” Rávilágított, hogy tenni kell annak érdekében, hogy feldolgozzuk mindazt, amit ’56 jelent ma a magyarság emlékezetében. Őszintén beszélni róla. Nagy Imre személyét is csak a nyílt, tiszta és őszinte beszéd után lehetett relativizálni: „Államférfiúi becsületről, tisztességről és nagyságról tett tanúbizonyságot, amikor a tárgyalásán felvállalta a forradalom minden fontos törekvését és kegyelmet nem kért.” Át kell tudni adni a következő generációnak úgy, hogy a forradalom szellemisége ne csak az értelemre, hanem az érzelemre is hasson. „Mélyen hiszem, hogy 1956 nélkül nincsen magyar, kelet-európai rendszerváltozás.”

Koltay Gábor megemlékezését az NKE-s hallgatók forradalmi eseményeket idéző műsora egészítette ki, amelyet a Ludovika Tánckar, valamint az egyetem tehetséges hallgatói adtak elő.

A rendezvényt kísérőprogrammal egészíti ki az egyetem: a nemzeti ünnep után, október 24-én az „Őrizd a lángot!” rockmusicalt tekinthetik meg az érdeklődők Tóth Ilona, ’56 mártír életéről. Az előadáson való részvétel ingyenes, azonban regisztrációhoz kötött, amelyet október 22-ig a  e-mail címen lehet jelezni.


Szöveg: Podobni István

Fotó: Szilágyi Dénes


Vallások és háború

    • fokep
    •  dsc9482 2
    •  dsc9494 2
    •  dsc9505 2
    •  dsc9513 2
  • Előző
  • Következő

„A háborúk fogalma a vallások tanításában” címmel tartottak workshopot a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen. A rendezvényen különböző felekezetű teológiai szakemberek vettek részt, akik bemutatták, hogy a saját vallásuk hogyan értelmezi a háborúk egyes sarokköveit.

Dr. habil. Horváth Tibor ezredes a ismertette, hogy a szeptemberben kezdte meg működését a Szélsőségek, vallási szélsőségek Ludovika Kutatócsoport dr. Ujházi Lóránd vezetésével a Hadtudományi és Honvédtisztképző Karon. A KÖFOP-projektből támogatott kutatás célja a vallás és biztonság kapcsolatának, a vallás háborúról alkotott felfogásának vizsgálata. Ebbe az ívbe illeszkedett be a workshop is. „Magyarországon egészen a II. világháború utáni időszakig komoly teoretikusai voltak azoknak a háborúelméleteknek, amelyek a hadtudományi kutatások keretei között vizsgálták a vallások háború indításáról, háborúban betartandó erkölcsi normákról és az utólagos rendezésről szóló tanítását. A kommunizmus ideje alatt erről nem esett szó. A rendszerváltás után huszonöt évvel, végre a hadtudománynak ez a régi területe Magyarországon is újra méltó helyére kerül” – mondta. A témával kapcsolatban kiemelte, hogy eleve feltételezi az együttműködést: egyrészt mert interdiszciplináris területről van szó, amely jól látszik az előadókból is. Egyaránt képviseltette magát a hadtudomány, a teológiai, filozófia, a jog és biztonságpolitika.  Másrészt az állami szektornak és a vallási közösségeknek van egy megalapozott együttműködése, ami a demokratikus országokra jellemző. „Az akadémiai szektor egy jó fórum a különböző vallási és állami intézmények közötti párbeszéd kialakítására. Ehhez kínál teret a HHK” – fejtette ki. Rávilágított, hogy a jövőben tovább kívánják szélesíteni az együttműködés körét, ilyen például a humanitárius segítségnyújtásban részt vevő egyházi szervezetekkel való képzési együttműködés kialakítása. 

Az ezredes kiemelte: hasonló kezdeményezések más országokban szép számmal vannak. „Magyarországon az említett történelmi okok miatt azonban a kutatócsoport munkája úttörő.” Célja a párbeszéd kialakítása, a vallás társadalomra, a biztonságra gyakorolt hatásainak, válságövezetek, a migrációnak a vallási, etnikai oldalról való elemzése. „Ma már senki nem tagadja, hogy a vallás hatással van a biztonságra, illetve, hogy a demokratikus keretek között működő vallási közösségek a jó állam stratégiai partnerei. Lényegében ezért is fontos a KÖFOP, államfejlesztés számára is a kutatócsoport.” Horváth Tibor felhívta a figyelmet, hogy a jó állam alapfeltétele, hogy a területén élő vallási közösségekkel jó kapcsolatot alakítson ki. Ugyancsak állami feladat, hogy az erőszakos vallási szélsőségektől megvédje a polgárait. Ez utóbbiban pedig a vallási közösségekkel való munka evidenciának tekinthető. 

Pázmány Péter Katolikus Egyetem Hittudományi Karáról Kuminetz Géza tartott előadás a háború fogalmáról a keresztény vallásbölcseletben. Kiemelte, hogy a háborút alapvetően igazolni kell, vagy az igazságtalanságát cáfolni. Egy utólagos erkölcsi értékítéletet kell adni, amivel végül nem a győzteseké lesz a végső szó. Véleménye szerint az ember alapvetően katonáskodó lény, a közösségét mindig védeni kell a természettől, ellenségtől, esetleges járványoktól. A béke nem automatikusan adatik, keményen kell érte küzdeni, az emberi személyiséget érlelni kell. Fontos, hogy ezeket a belső erőket nevén nevezze és humanizálja. Rávilágított, hogy a háború akkor igazolható, ha célja az önvédelem, vagy a béke helyreállítása. Viszont a zsákmányolás és a hatalmi újra osztás igazságtalansághoz vezet. A háború okának a mértéktelen versenyt nevezi meg. „A békesség az emberi szabadság és személyiség igazi kiteljesedésének záloga. Belesimulás a teremtés rendjébe, meghódolás a lét nagy titkai, törvényei, értékei és annak ura előtt.”

Gájer László Esztergomi Hittudományi Főiskola képviseletében az igazságos háború nyolc alapelvét mutatta be a modern politikai gondolkodás tekintetében. Kifejtette, hogy a keresztény gondolkodás elutasítja a feltétlen pacifizmust, szuverén jogunk van háborúzni. Ehhez azonban elengedhetetlen egy legfőbb szuverén hatalom. Előadásában bemutatta a legfontosabb filozófusok, államtudósok és teológusok gondolatait. Rávilágított, hogy a háborúhoz indításához kell egy igazságos ok, egy illetékes hatóság, egy helyes szándék, arányosság, észszerű remény a sikerre, valamint előtte minden más lehetősséget meg kel próbálni a konfliktus megoldására. A háború viselésével kapocslatban alapelv a diszkrimináció és az arányos sérelmek igazolása. Kifejtette, ezek az alapelvek megtalálhatóak a katolikus gondolkodásban. Felhívta a figyelmet, hogy a háborúnak a politika legvégső, utolsó eszközének kell lennie. Ha a háború veszély fennáll és nincs magasabb illetékes hatalom, akkor nem szabad megtagadni az egyes államoktól a háború viselésének jogát. Végül kiemelte: „a háború minden joga felett ott áll a szeretet nagy parancsa, amely az ellenséggel szemben is érvényes marad!”

A zsidó felfogást Radnóti Zoltán képviselte, aki a háború és etika zsidó vallásjogi megjelenésére világított rá. Kifejtette, hogy az elmúlt 3300 évben a zsidóknak kevés háborúja volt, ő az előadásában a kutatási területéhez kapcsolódóan nem a modernkori Izraelt fogja bemutatni, hanem az ókori vallási kapcsolatokat. Így a forrása a Tóra. Ismertette, hogy a zsidó vallás engedi a honvédő háborút és utat enged a hódító háborúknak is, ha az honfoglalásra és a 7 törzs elleni háborúra utal, valamint ha az amálekiták ellen irányul. Azonban felhívta a figyelmet: „Minden embernek kötelessége a világ megjavítása!” Így a háború során nem állatként, hanem emberként kell viselkedni, közösen tenni a világért. A zsidó felfogással kapcsolatban kiemelte a háborúzás szigorú szabályrendszerét, a fogolynők esetét, környezetvédelmet, a kötelező főpapi beszédet, az aktív-passzív katona együttműködését, vagy a szombati háború kérdését. „Isten célja, hogy etikus világ legyen. Egy olyan világ, ahol ember embernek nem farkasa, hogy a világért tegyen mindenki, hogy az jobb legyen.”

Sulok Zoltán a Magyarországi Muszlim Egyház felfogását mutatta be, amellyel kapcsolatban számos tévhit kering a mai társadalmunkban. Kiemelte, hogy a saría célkitűzése az élet, a vagyon, az értelem, a vallás és a leszármazás védelme. „Ami ezzel ellenkezik, az nem követhető. Ez minden embert megillet.” A dzsihádot is gyakran félreértelmezik, amely erőfeszítést, törekvést és küzdelmet jelent. A háború az iszlám felfogás szerint csak igazságos, vagy igazságtalan lehet, azonban szent soha. A harcokkal kapcsolatban rávilágított, hogy az csak isten törvényeinek, a szunna és a Korán betartásával történhetnek. Így a vallás háborús terjesztése összeegyeztethetetlen az iszlám tanításaival. „Senkire nem lehet ráerőltetni a vallást. Ha ez nem belső meggyőződésből fakad, az Isten nem segíti az ember!”

Kulturális különlegességet volt Jelen János előadása, aki a buddhista háborúfelfogást ismertette a monoteista felfogással szemben. Kiemelte, az eddigi vallásokhoz képest ők szerényebbek: nincs bibliájuk, nincs egyházuk és nincs istenük. A vallásuk szájhagyomány útján terjedt tanítások, amelyeket közel 2500 év alatt jegyzett fel a közösség. A karma jelentése a cselekedet, amelyet az elménkkel formálunk. Így a cselekedeteink döntik el a dolgainkat. Buddhát is számtalanszor kérdezték élete során a más istenekről, a világmindenségről és a háborúról. Elmondása szerint neki is van véleménye, azonban ennél nagyobb problémára világít rá: „szenvedést látom az embereken, így arra kell összpontosítanom a figyelmem.” A Dalai láma gondolatait is ismertette, aki a háborúkat és a nagy katonai szervezeteket az erőszak legfőbb forrásának nevezi. Elutasítja a háborút, azonban nem alkuszik meg. A láma véleménye szerint a béke alapja a bizalom.

Ádány Tamás PPKE Jog- és Államtudományi Kar docense a vallás és moralitás kérdését vette górcső alá a humanitárius jogban. Kifejtette, hogy a 20. század meghaladta az államon belüli fegyveres konfliktusokat, hiszen már nemcsak az adott állam belügyeként kezeli a nemzetközi közösség. A háborúk szabályozására két jogforrást, a genfi és a hágai egyezményeket hozta példának. A humanitáriusság magyar fordításának az emberbarátiságot, az élet- és tulajdonvédelmet jelölte meg. Kiemelte, hogy hívő jogászként az emberi méltóságot nem tudja vallás nélkül értelmezni. Kiemelte, hogy a jognak különbséget kell tennie a fegyveres konfliktusok során a katonák között: más egy sérült, egy egészséges, egy fegyvertelen, vagy egy gyermekkatona kérdése. A PPKE docense ismertette, hogy a háborúk felügyelőjeként a Vöröskereszt tevékenykedik, aki szabadon közlekedhet a háborús zónákban, titoktartás mellet ajánlásokat fogalmazhat meg az adott háborúskodó államoknak.


Szöveg: Podobni István

Fotó: Szilágyi Dénes

Megosztás a Facebook-on


60 év közigazgatási küzdelmének állítottak emléket az NKE-n

    • fokep
    •  dsc9302 2
    •  dsc9310 2
    •  dsc9331 2
    •  dsc9339 2
    •  dsc9345 2
    •  dsc9370 2
    •  dsc9371 2
  • Előző
  • Következő

„60 év - kihívások és válaszok a magyar közigazgatási eljárásjogban” címmel rendeztek konferenciát a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Ludovika Főépületének Széchenyi Dísztermében 2017. október 19-én. Prof. Dr. Patyi András, az egyetem rektora kihangsúlyozta, hogy ezen az eseményen a közigazgatás 60 éves küzdelmének állítanak emléket.

Dr. Imre Miklós az ülés levezető elnökeként kiemelte, a konferencia apropója az, hogy 60 évvel ezelőtt lépett hatályba az 1957. évi IV. törvény (ET). Ebben az évben jelent meg Szamel Lajos „Az államigazgatás törvényességének jogi biztosítékai” című műve és 2018. január 1-én fog hatályba lépni az új polgári perrendtartásról, valamint az általános közigazgatási rendtartástól szóló 2016. évi CL. törvény (Ákr. tv.) is. Az NKE intézetvezető egyetemi docense kiemelte, Szamel Lajos kritikus véleményeket fogalmazott meg a korszakos művében az államigazgatás törvénytelenségével szemben, külön kiemelve a jogorvoslat bemutatását, az államigazgatási szervek hallgatását és annak következményeit, az államigazgatási aktusok felülvizsgálatát, az ügyészi óvást és az államigazgatási aktusok bírói felülvizsgálatát. Ezen gondolatai és az 1957-es törvény megalkotásában vállalt szerepe kulcsfontosságúak jelen korunk számára is.

Prof. Dr. Patyi András „Az alkotmánybíróság szerepe a közigazgatási eljárásjog továbbfejlesztésében” című előadásában összefoglalta az Alkotmánybíróságnak az elmúlt hat évtizedben a közigazgatási jog fejlődésében betöltött szerepét. Az NKE rektora előadásában az Alkotmánybíróságnak a közigazgatási eljárásjog fejlődésében vállalt szerepkörének tanulságaként emelte ki, hogy jogalkotóként a kormány és az országgyűlés 1990-ben nem volt felkészülve arra, hogy az alkotmány jogállami jellegét és a nem jogállami típusú közigazgatási jogszabályokat összhangba hozza. Ezt támasztja alá, hogy az Alkotmánybíróságnak évekkel később, a jogállami alkotmánymódosítás hatálybalépését követően is olyan meghatározó kérdéseket kellett kikényszerítenie a jogalkotó általi új szabályozással, amelyeknek már 1990-ben is meg kellett volna születniük, mert az alkotmány már akkor is ezt követelte meg; ebből következik, hogy a magyar jogalkotó állandó és folyamatos utánkövetésben, lekövetésben volt az Alkotmánybírósághoz és az alkotmányi követelményekhez képest. Hozzátette, hogy az Alkotmánybíróság progresszív, haladó, jogfejlesztő, konstitutív és kikényszerítő hatással volt a közigazgatási eljárásjogra, melynek középpontjában az ügyféli jogok garanciái álltak.

Prof. Dr. Varga Zs. András alkotmánybíró a „Jogerő és véglegesség általában és a közigazgatási hatósági eljárásban” című előadásában kiemelte, hogy a jogerő kérdését újra lehetett volna gondolni a 2018. január 1-én hatályba lépő, az általános közigazgatási rendtartástól szóló 2016. évi CL. törvény (Ákr) keretében, ám ez nem következett be. A PPKE egyetemi tanára hozzátette, hogy a jogerőnek az alkotmányjogi panaszra nagy hatása volt, valamint felhívta a figyelmet a közigazgatási hatósági eljárásjog korábbi törvényi szabályozásaihoz köthető jogerő megkülönböztetésére.

Dr. Hajas Barnabás előadásában összehasonlította egymással az 1981-es államigazgatási eljárás általános szabályairól  szóló,valamint a 2004-es a Ket-et (A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény) és a 2018-as Ákr. tv-t. Kiemelte a hozzájuk köthető keletkezéstörténetet, majd kitért a nyelvezethez kapcsolódó kérdés kapcsán arra, hogy nemcsak az állampolgárok, de a hatósági ügyintézők is nehezen értették meg a KET rendelkezéseit; azok nem voltak olyan egyszerűek, mint az Áe. A PPKE egyetemi docense tanulságként azt vonta le, hogy a 2016. évi CL. törvény valóban egy új közigazgatási eljárásjogi törvénynek minősül.

Dr. habil. Boros Anita az ügyfél jogállásáról tartott előadásában kihangsúlyozta, hogy csak az ügyfél fogalmára szorítkozva az Ákr a korábbi módosításoknak köszönhetően egy letisztult változatot tartalmaz, kiegészítve az ágazati ügyfél fogalmával, mely nem tekinthető ideálisnak, mert a KET szabályozása köszön vissza benne feloldódva, s így nem adja meg szükséges módon az általános ügyfél fogalmát. Az NKE egyetemi docense kiemelte, hogy az elmúlt 60 évben a jogalkotó rákényszerítette a jogalkalmazót arra, hogy a közigazgatási hatósági eljárásokban a normaszöveghez forduljanak az összes ágazati eljárási törvényt ismerve, miközben az ügyfél fogalmának tisztázása érdekében is egy általános eljárásjogi törvény megalkotása lenne a legegyszerűbb.

Dr. habil. Fábián Adrián a hatósági döntések és az ügyintézési határidők kapcsán kitért arra, hogy a három közigazgatási hatósági eljárásjogi törvény közül az Áe. az ügyfelet, a Ket. az ügyintézést, az Ákr. pedig az ügyet állítja a középpontba. A Pécsi Tudományegyetem tanszékvezető egyetemi docens a bürokráciacsökkentés kapcsán kiemelte, hogy az Ákr. sokat engedett; a döntések 80%-a sommás vagy függő hatályú döntéssel születik meg, s mindössze kevés részük keletkezik automatikus eljárásban, amelyben nincs emberi közreműködés.

Dr. Lapsánszky András „Hivatalbóliság az Ákr. eljárásrendjében - Hivatalbóli eljárások, ellenőrzés, jogorvoslás” címmel tartott előadásában szólt arról, hogy Ákr.-ban önálló fejezetbe kerülő hivatbóli eljárások nagy jelentőséggel bírnak és fontosabb garanciális szükségei vannak a kérelemre induló eljárásokhoz képest. A Széchenyi István Egyetem tanszékvezető egyetemi docense megkülönböztette a hivatalbóliság, officialitás elvét a hivatalból induló eljárástól, majd ismertette, hogy a hivatalbóliság három eljárásra jellemző: arra, ami hivatalból induló, ami kérelemre és hivatalból is indulhat és ami hivatalból induló eljárás, valamint kiemelte, hogy a fellebbezés visszaszorításával a közigazgatás saját maga orvosolja a hibáit.

Prof. Dr. Balázs István a közigazgatási hatósági eljárás szakszerűségének egyes garanciális elemeinek ismertetése kapcsán kihangsúlyozta, hogy a magyar közigazgatás nagy változáson ment keresztül, mely változás tényezőinek hatása érvényesül az általános közigazgatási rendtartástól szóló 2016. évi CL. törvényben. A Debreceni Egyetem tanszékvezető egyetemi tanára összefoglalóként elmondta, hogy a fellebbezés rendes jogorvoslati jellegének megszüntetése, az intézmény igénybevételi lehetőségeinek szűkítése, egyben a közigazgatáson belüli szakszerűség érvényesítését is korlátozhatja, mert így kikerül az ügy a közigazgatás hatásköréből.

A konferencia utolsó előadójaként Dr Gyurita Erzsébet Rita a kérelemre induló jogorvoslati eljárások rendszerét mutatta be az eljárási törvényekben. A Széchenyi István Egyetem adjunktusa a jogorvoslati eszközök között említette meg a jogorvoslati joghoz való garanciát, melynek célja a közigazgatás hibás döntéseinek korrigálása, valamint hozzátette, hogy a jogállamiságban meg kell keresni azt a módot, mely ezt leghatékonyabban elősegíti.

A konferencia a KÖFOP-2.1.2.-VEKOP-15-2016-00001 „A jó kormányzást megalapozó közszolgálat-fejlesztés” projektből valósult meg.

E témáról bővebben a Bonum Publicum egyetemi lap novemberi számában olvashatnak.

Szöveg: Fecser Zsuzsanna

Fotó: Szilágyi Dénes

Megosztás a Facebook-on


Az NKE-n indul újra az Európai Tükör

    • fokep
    •  dsc9055 2
    •  dsc9060 2
    •  dsc9085 2
    •  dsc9091 2
  • Előző
  • Következő

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem javára mondott le a Külgazdasági és Külügyminisztérium az Európai Tükör folyóirat alapítói és kiadói jogairól, így az NKE kiadásában valósul meg a lap  újraindítása. A folyóirat szerkesztőbizottságának ünnepélyes alakuló ülésére 2017. október 18-án a Ludovika Főépület Hunyadi- termében került sor. Az Európai Tükör főszerkesztője Dr. Kecsmár Krisztián, a szerkesztőbizottságának elnöke Dr. habil Koller Boglárka, a felelős szerkesztő pedig Dr. Pásztor Szabolcs lett. Az eseményen a szerkesztőbizottságban helyet foglaló állami és egyetemi vezetők tanácskoztak az Európa Tükör folyóirat újraindításának részleteiről.

A rendezvényt megnyitó ünnepi beszédében Prof. Dr. Patyi András kiemelte, egy nagy múltú tudományos és szakmai folyóirat újraindítását tűzték ki célul a hiányosság pótlásáért, mely hasznos és kiemelkedő tett. Az NKE rektora köszönetét fejezte ki az Európa ügyével foglalkozó szerkesztőbizottság tagjai felé, hogy mind elfogadták a felkérést és részt vesznek a folyóirat élettel való megtöltésének nehéz, de magasztos feladatában, amellyel hitüket fejezik ki mind a folyóirat, mind pedig az európai együttműködés ügyében. Patyi András hozzátette, hogy a lapnak tükörré kell válnia: ha belenézünk, magunkat kell látnunk benne, hogy Európa integrációjának éles valóságát mutassák be, továbbá kihangsúlyozta a Nemzetközi és Európai Tanulmányok Karnak a laphoz fűződő, Európával való foglalkozáshoz elválaszthatatlanul kapcsolódó munkavégzését.

Az alakuló ülésen az NKE rektora aláírta az Európa Tükör alapító okiratát, majd átadta a lap főszerkesztőjének, Dr. Kecsmár Krisztiánnak, az Igazságügyi Minisztérium európai uniós és nemzetközi igazságügyi együttműködésért felelős államtitkárának, aki beszédében az elmúlt fél év eseményeit idézte fel, melyek a lap előkészítéséhez kapcsolódtak.

Dr. habil Koller Boglárka az NKE-n túlmutató, óriási és felelősségteljes eseménynek nevezte az Európai Tükör folyóirat újraindítását, hiszen annak középpontjában az európai tanulmányok állnak, amelyeket összességükben vizsgálva jelenleg nincs egy közös kutatóközpontja vagy saját lapja. A szerkesztőbizottság elnöke kiemelte, hogy olyan állami vezetők és vezető egyetemi oktatók kaptak helyet a szerkesztőbizottságban, akiknek a kutatása szorosan kötődik az európai tanulmányokhoz. A NETK dékánja kihangsúlyozta annak a fontosságát is, hogy hűek maradjanak a lap előéletének megfelelő színvonalhoz.

Dr. Pásztor Szabolcs a lap felelős szerkesztőjeként ismertette, hogy terveik szerint a folyóirat évente hat alkalommal fog megjelenni nyomtatásban és online formátumban is, 100-120 oldalas lapterjedelemben, magyar nyelven, esetenként idegen nyelvű (angol, német, francia vagy spanyol) külön tematikus számokkal kiegészítve. Az NKE adjunktusa kiemelte, hogy a tudományos lap szilárdan épít a szerkesztőbizottsági tagokra, akik a lap népszerűsítése mellett szerzőként tanulmányokat is publikálnak benne, valamint a felkért szerzők műveinek lektorálását is végzik, meghatározó tudományos alapként.

A szerkesztőbizottság tagjai: Prof. Dr. Arató Krisztina, Dr. Balogh Csaba, Dr. Baranyai Gábor, Dr. habil. Christian Schweiger, Dr. Csehi Zoltán, Dr. Fehér Miklós Zoltán, Dr. Fóris György, Prof. Dr. Gazdag Ferenc, Dr. Győri Enikő, Prof. Dr. Halmai Péter, Dr. Hegyaljai Mátyás, Dr. habil. Jobbágy Zoltán, Dr. Kaló József, Mag. Dr. Karin Liebhart, Dr. Kecsmár Krisztián, Dr. habil. Koller Boglárka, Dr. PhDr. Ladislav Cabada, Prof. Dr. Martonyi János, Dr. Navracsics Tibor, Doc. PhDr. Olga Gyárfásova, Prof. Dr. Palánkai Tibor, Prof. Dr. Pap András László, Prof. Dr. Papp Tekla, Dr. Pásztor Szabolcs, Dr. Simonné Dr. habil. Gombos Katalin, Dr. habil. Somssich Réka, Dr. Szecskay András, Dr. Takács Szabolcs és Dr. Zupkó Gábor

E témáról bővebben a Bonum Publicum egyetemi lap novemberi számában olvashatnak.

Szöveg: Fecser Zsuzsanna

Fotó: Szilágyi Dénes

Megosztás a Facebook-on


A „magányos farkas” legendája

    • fokep
    •  dsc8934 2
    •  dsc8941 2
    •  dsc8944 2
  • Előző
  • Következő

„Hálózatok a nemzetközi terrorizmusban” címmel tartott előadást a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen Dr. Hankiss Ágnes. Az NKE címzetes egyetemi docense kiemelten foglalkozott a közelmúlt terrorcselekményei mögött húzódó hálózati rendszer feltérképezésével. Napjainkban a „magányos farkas” képzete áll a terrorizmusról való közgondolkodás fókuszában. Azonban az előadó felteszi a kérdést: valóban magányosak voltak-e az elmúlt évek európai terrortámadásainak elkövetői?

Hankiss Ágnes pszichológus, író, a Nemzeti Közszolgálati egyetem címzetes egyetemi docense, a Nemzetbiztonsági Intézet Terrorelhárítási Tanszék mesteroktatója. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar klinikai pszichológia szakán végzett, ahol a diploma megszerzése után bölcsészdoktori címet szerzett társadalomlélektanból. Szakmai tevékenységét alma materében folytatta, társadalomlélektant oktatott az ELTE-n. Karrierjét átszőtte a politika, valamint a kultúra iránti érdeklődése. Életútja során részt vett a Budapesti Önkormányzat, a Fidesz frakció, a Magyar Rádió Közalapítvány, a Duna TV munkásságában. Később politikai beszélgető-műsorok vezetője, kulturális kormánybiztos, majd európai parlamenti képviselő volt számos uniós bizottsági tagsággal és vezetői tisztséggel. Ilyen bizottságok voltak például a Bel- és Igazságügyi Bizottság, Biztonság és Védelempolitikai Albizottság, vagy a Szervezett Bűnözés Elleni Albizottság. A Károlyi Palota Kulturális Központ és a Hamvas Béla Kultúrakutató Intézet alapítója, vezetője. Elnyerte „A Jövő Irodalmáért” díjat, valamint a József Attila díjat. Összesen tizenhét kötete jelent meg, publikációinak száma meghaladja a százat. 

Hankiss Ágnes előadásában kifejtette, hogy a terrorelhárító és nemzetbiztonsági szervek munkásságát gyakran megakasztják az emberi tényezők és ezek lélektani háttere. Kérdés, hogy vajon az egyes terrorcselekmények elkövetőjénél magányos farkasokról beszélhetünk, vagy sokkal inkább egy jól szervezett hálózat áll az egyén mögött? Az NKE docense kifejtette, hogy kutatásait a témában civilként végezte, amely számos nehézséget felvet a háttéradatok megismerésének tekintetében. Forrásai a sajtó vezető magazinjai, folyóiratai és online tartalmai voltak, emellett nemzetbiztonsági kutatóintézetek széleskörű jelentései és adatbázisai segítették a munkáját. A hálózatok kutatásával kapcsolatban kifejtette, hogy a téves feltételezések és a szakmaiatlan összeesküvés elméletek mellett érdekes összefüggéseket talált. Megállapította, hogy a sajtó és több biztonságpolitikai szakértő is a mai napig „magányos farkasként” bélyegzi meg a terrorcselekmények elkövetőit, azonban ezen személyek hátterében sokkal kiterjedtebb hálózatok jeleit találhatjuk.

Hankiss Ágnes kifejtette, hogy a magányos farkasok elsőként az USA-ban jelentek meg a ’90-es évek szélsőjobbos köreiben, később ezeket a technikákat emelte át az al-Káida, valamint az ISIS. Azonban ezek a szervezetek a „magányos farkas” képét akarják csak elhinteni a sajtóban, hiszen hatalmas toborzási és logisztikai tevékenységgel, valamint ideológiai munícióval látják el az elkövetőket. Az NKE docense ismertette az ISIS frankofon szárnyának a tevékenységét: itt a terrorszervezet többnyire bevándorló hátterű, kitörésre nem képes, harmadgenerációs muszlim fiatalokat igyekszik radikalizálni, majd az Iszlám Állam szolgálatába állítani. A fiatalokat kiutaztatják Szíriába, ahol a Külső Műveleti Egységek Parancsnoksága várja őket. Itt nációk szerint nevelik őket ideológiailag és katonailag, valamint képzik ki egy esetleges jövőbeli terrorcselekmény elkövetésére. Ezeknek a parancsnokságok a vezetői úgynevezett „hídfőállásként” szolgálnak, akik összekötik horizontálisan és vertikálisan is a terrorista hálózatot. Ők tartják a kapcsolatot a tévesen „magányos farkasnak” nevezett terroristákkal. Az elmúlt évek terroristacselekményeiért felelős ISIS merénylőket hasonlóképp irányították és szervezték. A később Európába visszajutott terroristák alvóügynökként szolgálnak, várják az utasításukat a hálózattól.

A hálózatokra Hankiss Ágnes a kiképzésen túl is számos példát hozott. A kiépült terrorista hálózatok szervezetrendszerét számos logisztikai és kommunikációs folyamat támogatja. Ilyen például a Telegram applikáció, amelyet titkos információcserére használnak, a Hawala a személyes kapcsolatokon alapuló, banki folyamatokat felváltó finanszírozási rendszer, vagy a Captagon tudatmódosító, felpörgető drog gyártása és elterjesztése a terroristák között. Hankiss Ágnes rávilágított, hogy a terrortámadások előtt a merényleteket általában megszellőzteti az ISIS a propaganda oldalakon. Ennek célja a figyelemfelhívás, a félelemkeltés, valamint a hatóságok összezavarása. Az ekkor említett magányos farkasok mögött ugyanis egy előre megtervezett támadás áll. „Ez egyfajta lélektani hadviselés” – mondta.


A Ludovika Szabadegyetem következő programja 2017. október 24-én kerül megrendezésre, ahol Prof. Dr. Tózsa István tart előadást a hungarikumokról. Minden érdeklődőt sok szeretettel vár a Nemzeti Közszolgálati Egyetem!

Regisztráció: http://regisztracio.uni-nke.hu/szabadegyetem/?modul=registration

További információ az előadásokról: http://uni-nke.hu/szolgaltatasok/ludovika-szabadegyetem/ludovika-szabadegyetem-2017-2018-i_-szemeszter


Szöveg: Podobni István

Fotó: Szilágyi Dénes

Megosztás a Facebook-on


Bemutatták az idei Jó Állam Jelentést

    •  dsc9032 2
    •  dsc8946 2
    •  dsc8968 2
    •  dsc8961 2
    •  dsc8954 2
    •  dsc9022 2
    •  dsc9008 2
    •  dsc8987 2
    •  dsc9037 2
    •  dsc9142 2
  • Előző
  • Következő

Néhány területen romlás, többségében azonban javulás tapasztalható a kormányzat teljesítményében az idei Jó Állam Jelentés szerint. Az NKE által készített, több újdonságot is tartalmazó, immáron harmadik alkalommal megjelenő tudományos dokumentumot szakmai napok keretében mutatták be az intézményben.

„A Jó Állam Jelentést az NKE államreform központja készíti partnerek bevonásával, de ez az egyetem egészének szellemi terméke”- mondta a kétnapos rendezvény köszöntőjében Prof. Dr. Patyi András. Az intézmény rektora szerint nagyon fontos, hogy a jelentés minél valósabb, minél igazabb képet adjon a kormányzati munkáról, és csak akkor van értelme, ha hisznek is benne azok, akiknek szól. Patyi András úgy látja, hogy a jelentés ténye önmagában is alátámasztja az NKE létrehozásának jogosultságát.

A Jó Állam Jelentést minden alkalommal megtárgyalja az Államreform Bizottság is, amelynek Prof. Dr. Kovács Árpád is a tagja. A Költségvetési Tanács elnöke szerint a jelentés mára éretté vált, és egyre több szempontot vesz figyelembe a kormányzati teljesítmény értékelésekor. Kiemelte a véleménymérés, a nemzetközi és a területi dimenziók használatának fontosságát, de azt is megjegyezte, hogy a jövőben érdemes lenne jobban fókuszálni az egyes hatásterületek közötti összefüggésekre.

„A jelentéssel az a célunk, hogy egy tudományos hátterű munkát végezve egyfajta visszacsatolást adjunk a kormányzati képességekkel kapcsolatban” – fogalmazott előadásában Dr. Kaiser Tamás egyetemi docens. Az Államkutatási és Fejlesztési Intézet tudományos igazgatója kiemelte, hogy az idei jelentésben a nemzetközi összehasonlítás mellett hangsúlyos szerepet kaptak a nemzeti területi dimenziók is. Összesen 32 indikátor változott a korábbi jelentésekhez képest és egyre nagyobb szerepet kapnak olyan témák, mint az innováció és versenyképesség, a digitalizáció vagy a fenntarthatóság.

A Jó Állam Jelentés ezúttal is hat hatásterületen méri és értékeli a kormányzati teljesítményt. Ezek közül az egyik legpozitívabb képet a biztonság és bizalom hatásterületen lehet érzékelni. A jó kormányzásnak, a jó államnak egyik legfontosabb tényezője a biztonság Prof. Dr. Kis Norbert szerint. Az ÁKK dékánja, a hatásterület szakmai csoport vezetője elmondta, hogy hiába teljesít jól egy kormány, ha nincs biztonságérzet az országban. A kutatás szerint a külső biztonság és a közbiztonság területén folyamatosan jól teljesít a kormányzat, ami a lakosság biztonságérzetének növekedésében is tetten érhető. „Bár a lakosság jogrendszerbe vetett bizalma némileg csökkent a tavalyi jelents óta, a visegrádi országokkal összehasonlítva ezen a területen is pozitív az összkép”- fogalmazott Kis Norbert.

„Jelenleg még mindig alapvetően az olcsóságával versenyez az ország a piacon, de már vannak jelei annak, hogy hamarosan áttérhetünk a tudásalapú versenyképességet szem előtt tartó útra Prof. Dr. Csath Magdolna szerint. A pénzügyi stabilitás és gazdasági versenyképesség hatásterület vezetője elmondta: a magyar gazdaság és társadalom fejlődését tudásalapú irányba kell vinni, hogy „ne csak a keményen, hanem az okosan dolgozó emberek országa is legyünk”.

A rendezvényen a hatásterületek bemutatása mellett szó volt a jelentés területi dimenzióiról, a véleményfelmérésről, valamint az egyes szakmai műhelyek kutatási eredményeiről.

További részletek honlapunkon és a Bonum Publicum novemberi számában olvashatóak.


Szöveg: Szöőr Ádám

Fotó: Szilágyi Dénes

Megosztás a Facebook-on

Cimkék: Jó Állam, 2017